Belföldi hírek

Cikksorozatunk bevezetőiben 

- Újra Európa védőbástyája leszünk?

- Honnan jönnek, mi elől menekülnek a magyar határra érők?

a migráns-kérdés hátterét igyekeztünk felvázolni, a brüsszeli válságtanácskozás után azonban vágjunk bele a közepébe!  Jogosan lehetünk büszkék a magyar miniszterelnök hatpontos javaslatcsomagjára, hiszen ez lényegében beépült az EU által megszavazott cselekvési tervbe. Ám az általa is legfontosabbnak tartott elem, a Schengeni görög határok feletti EU-s ellenőrzés – ugyan a Frontex, az EASO és az Europol több erőforrást kap ezután  – „nem ment át”. A magyar miniszterelnök ennek ellenére is katalizátor szerepet töltött be az EU által elfogadott cselekvési tervben.

 

 
Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik a sajtónak az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek a migránsválság ügyében összehívott rendkívüli csúcstalálkozója előtt Brüsszelben 2015. szeptember 23-án

A menekülteket és a gazdasági bevándorlókat már a schengeni határok előtt szét fogják választani. Görögországban és Olaszországban, a két valódi végvárban un. hot spotokat, regisztrációs pontokat fognak felállítani, ahol uniós hivatalnokok fognak dönteni a sorsukról. Libanon, Jordánia és Törökország menekülttáborait is euró százmilliókkal segítjük majd, a törökök 1 milliárdot kapnak válságkezelésre, csak hogy ne engedjék tovább Görögországba a menekülteket. A balkáni tranzit országok is segítséget kapnak hozzá, hogy ne engedjék tovább az emberáradatot.

Az EU-s tagállamok kormányfői tehát elszántnak tűnnek, hogy megszűntessék a Schengeni határokon uralkodó anarchikus állapotokat, és megvédjék a Schengeni egyezményt, melyen alapos csorba esett. Azonban még sok elemző szkeptikus a tekintetben, hogy az intézkedések megállíthatják, vagy akár csak csökkenthetik a menekültáradatot, amely az előörsök (a férfiak) előreküldésével csak ezután köszönt majd ránk. A hozzátartozók, a nagy család csak ezután indul hat útnak, az emberanyag pedig kimeríthetetlennek tűnik.

Schengen tehát kell, de a Schengeni magyar kerítést nyugaton nem nézik jó szemmel. Orbán Viktor miniszterelnök úgy véli: „Ha pedig ebben nem támogatnak, akkor mondják meg világosan, hogy Schengennek nincs többé kötelező ereje, és akkor szervezünk egy korridort, melyen keresztül a bevándorlók elmehetnek Ausztriába vagy Németországba” Ám  erre a felvetésre nem kapott érdemi reakciót, Schengent meg kell védeni, ebben egyetértés van az európai politikusok között. Csak a hogyan kérdéses. Kerítéssel, határzárral a Schengeni vonalon, avagy anélkül. Mivel minden országnak belügye a határvédelem, tőlünk egyelőre nyugatabbra sok nyugati vezető nem is tehet mást, mint finnyásan elfordítja a fejét a drótakadályról, amely valójában minden nyugat-európai ország határa. Ausztriáé, Németországé, Belgiumé. A Schengeni láthatatlan határt a Szerbia felé elkészült rész így teszi kézzel foghatóvá.

Európa Schengeni határaiban, és a rá épülő egyezmény megvédésében teljes az egyetértés az EU-s politikusok között

Az események felgyorsultak. Rövidesen eldől, az EU-ban meghozott intézkedések beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket.  Jelenleg napról-napra többen és többen érkeznek a határokhoz. Ha a rendelkezések hatására néhány hónapon belül  nem csökken a migránsok száma, esetleg jövő tavasszal újabb nagyobb hullám indul el – az Unió vezetői megint impotens szerepben fognak feltűnni választóik előtt. Eközben van idő, hogy Magyarország a határzárat minden szükséges helyen megépítse, ellenőrzését megszervezze. Ha jól csináljuk, ezzel – ha meg nem is állítjuk, de – saját, és egyben az Unió határairól eltereljük a népáradatot. Ahogyan az a szerb határszakaszon már megtörtént.  A mintát  azután bevált módszerként, követendő példaként  vehetik majd át a Schengeni egyezmény mellett eddig  csak szavakban kiálló européerek.

H. R.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Kobza Miklós