H I R D E T É S
2016.12.03. - szombat, Ferenc napja van.

Belföldi hírek

Kemény szavak Brüsszelben

Kemény szavak Brüsszelben

A nyugat-balkáni migrációs útvonal már nem érinti Magyarországot, ezért már csak megfigyelőként vesz részt az erről szervezett csúcstalálkozón - mondta október 25-én, a brüsszeli munkamegbeszélésre érkezve Orbán Viktor miniszterelnök. A brüsszeli megbeszélésre Jean-Claude Juncker a balkáni migrációs tranzitországok vezetőit, így EU-n kívüli országok képviselőit is meghívta.

A magyar miniszterelnök látszólag nagy várakozással tekintett a tanácskozás elé, melyre Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Németország, Görögország, Románia, Szerbia és Szlovénia miniszterelnöke volt hivatalos: "Abban bízom, hogy ma délután sikerül pontot tenni a nyitott határok politikájának végére, amely homlokegyenest ellentétes Schengennel, és a meghívás-politikának, amely szintén ellentétes Schengennel. Remélem, hogy a schengeni övezet minden tagja azt fogja mondani, hogy a jövőben készen áll állni a szavát" - nyilatkozta a találkozó előtt a sajtónak. A magam részéről inkább némi malíciát vélek felfedezni szavaiban, hiszen ilyen áttörést legfeljebb akkor remélhetett volna, ha az európai politikát diktáló Juncker és Merkel alteregóját küldi el a tárgyalásra.

 
Angela Merkel, Orbán Viktor

 
Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök az európai menekültválságról rendezett rendkívüli csúcstalálkozó kezdetén az Európai Bizottság brüsszeli székházában 2015. október 25-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs


A találkozón áttörés természetesen nem is történt. Elfogadtak egy 17 pontos akciótervet a válság kezelésére, mely annyit ér majd, amennyit megvalósítanak belőle.
A mostani 17 pontból előremutató lehetne: immár megtagadható a belépés azoktól, akik nem kérnek menekültstátust. Az akcióterv másik érdekes pontja szerint pedig Frontexeseket küldenek a horvát-szlovén határra. Kapargatják a felszínt - mondaná erre apám, ha még élne. A Frontex valójában ma az európai határvédelmi rendszerben a helyi határőröknek segítséget nyújtó katonai egység, mely Görögországban is jelen van. Tudjuk: a helyzetet mégsem tudja a gyökerénél kezelni. Ennél jóval nagyobb katonai erőre, és a magyarhoz hasonló fizikai határzárra lenne szükség  - fogalmazta meg Orbán Viktor már az első, szeptemberi EU-s migrációs csúcson öt pontos javaslatában, melyből éppen ezt az egyet nem hallották meg. Vagy nem akarták meghallani. Vajon miért? Egyelőre csak találgatni tudjuk, ám mindenképpen egy újabb  cikk témája lehetne.


Brüsszel továbbra is ragaszkodik a probléma "finom" kezeléséhez, miközben az illegális bevándorlók éppen saját megengedő emberjogi törvényeivel tartják sakkban. A szeptemberi EU-csúcs intézkedéseinek megvalósulása még várat magára, de máris újabb akciótervet kellett készíteni. És a válság még csak kibontakozóban van. Noha már felálltak az első görögországi hot spotok, ennek ellenére továbbra sem tudják helyben tartani menekültkérelmük elbírálásáig az illegális bevándorlókat. Az újabb akcióterv pedig továbbra is a migrációs folyamat kezelését, és nem megszüntetését célozza. Brüsszel gyakorlatilag tovább organizálja a bevándoroltatást. Lehet humanitárius segítségnek tartani, hogy a tél közeledtével 100 ezer fűtött szálláshelyet kívánnak biztosítani a nyugat-balkáni migránsútvonalon, ám lehet ugyanezt korridorként értelmezni, mely továbbviszi az európai emberek többsége által nem támogatott Wilkommenspolitik szellemét.

 
Marcel Huber, Herczegh Anita, Áder János


Bajorország érdeklődik leginkább
 a migránsválság kezelésének magyar modellje iránt. Marcel Huber, a bajor miniszterelnöki hivatal vezetője fogadja a bajorországi látogatásra érkező Áder János köztársasági elnököt és feleségét, Herczegh Anitát a müncheni repülőtéren 2015. október 22-én. MTI Fotó: Kovács Tamás


A magyar miniszterelnök a tanácskozás után nem is állt kamerák elé, csupán egy rövid közleményt adott ki sajtóirodájának vezetőjén keresztül. Ez kis túlzással egy no commentnek minősíthető részéről. A sajtóközlemény egyébként néhány mondatban, szikáran utal arra az elvi álláspontra, és a belőle fakadó tényekre, melyet a magyar kormány migránsügyben képvisel. Továbbra is fenntartjuk a zöldhatár lezárását, és teljesítjük a schengeni egyezményben foglalt kötelezettségeinket; az ország területére csak azok léphetnek be, akik az uniós jogszabályok szerint erre jogosultak - adta át a magyar kormányfő szavait a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője -, vagyis regisztrálnak, és menedékkérelmet nyújtanak be - teszem hozzá.


Orbán Viktor kemény szavai - melyek az európai mainstreamen kívül esnek -, valójában a nyomásgyakorlás eszközei. Már ha egy kis ország ilyesmire képes lehet. Nos, ebben az esetben az idő a magyar álláspont malmára hajtja a vizet, hiszen a kontinens közvéleménye, vagyis a szavazók többsége már a bevándoroltatás ellen foglal állást. Az európai mainstream politika demokráciadeficitjére már utalt is a magyar miniszterelnök, mikor felvetette, hogy ki szavazott erről a hétköznapi életünket érintő folyamatról? Brüsszelnek szokásává vált ugyanis erővel elvonni a demokratikus jogköröket a tagállamoktól.


A malmok tehát tövább őrölnek. Alaptörvény ugyanakkor a politikában, hogy az elvi alapú politizálás hosszabb távon jobb esélyekkel kecsegtet. Bár a bevándorláspárti eurokraták elengedhetik fülük mellett a magyar álláspontot, ám fennáll a veszélye, hogy szavazóikat vesztik közben. Orbán Viktor jelenleg - kényszerűen - sokkal inkább a sajtóhoz és azon keresztül az európai polgárokhoz, mint jelenlegi politikai képviselőikhez beszél. Ám az ő szavait tettek is alátámasztják. Ezért tartanak szimpátiatüntetéseket a magyar modell mellett szerte a kontinensen. Ilyen körülmények között a miniszterelnök szavai már egyre több - szavazóbázisát féltő - európai politikusban is visszhangra találnak, és a mainstream diktálta szellemtől eltérő gondolkodásra ösztönzik őket. Bár a munkaerőpiacon olcsón hasznosítható bevándorlókat a föderális Európa hívei invitálták a kontinensre, a kezelhetetlenné váló folyamattal saját politikai sírjukat ásták meg. Csak ki kell várni, amíg a nép ítéletet mond felettük. Ezt a képviseleti demokráciákban szavazás útján teheti meg.


H. R.


Migrációról szóló cikksorozatunk: 

Újra Európa védőbástyája leszünk?

Honnan jönnek, mi elől menekülnek a magyar határra érők?

A végvári rendszer most még nem kell az EU-nak

A határkerítésünk Európa lakmuszpapírja 

Hogyan védhetjük meg Európa külső határait? 

Miért szükséges a horvát határzár? 

Kinél marad a Fekete Péter?

- Nem példa nélküli a magyar kerítés az EU-ban

 

Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2016. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu