Belföldi hírek

Az EU – adott esetben Görögország – külső határainak megerősítése, és közös védelme, mely a magyar miniszterelnök legfőbb javaslata volt a szeptemberi, migránsválsággal foglalkozó EU-csúcson – nem tudott utat törni az elpuhult eurokraták gondolkodása felé. Ugyan Angela Merkel német kancellár szerint is közösen kell védeni a külső uniós határokat, ám ő sem a fizikai határzárban és a katonai erőben hisz. Az eurokrata szellem egy idegenül csengő csodafegyverben, a hot spotokban bízva reméli, hogy rendezetté válik a bevándorlás az öreg kontinensre. Reményeik szerint ezek a regisztrációs pontok Görögország, Olaszország amúgy védtelen határainál szabályozottá tehetik a bevándorlást. A szeptemberi EU-csúcson megszavazott cselekvési terv szerint EU-s bürokraták itt, a Schengeni határokon döntik majd el, ki jogosult menekült státuszra, ki nem. Aki ennek az ügymenetnek nem veti alá magát, annak – illegálisan az EU területére lépve – már nem lenne esélye a maradásra. Az EU politikusai Törökország hathatós támogatásában bíznak, hogy a rendszer jól működhessen. Megjegyzendő, hogy jelenleg a regisztráció talán a legnagyobb félelmet, ellenkezést váltja ki az Ázsiából, Afrikából érkező illegális bevándorlókban.

A törökök – az EU kérésének megfelelően – már le is zárták a szárazföldi határt Görögország felé, így a migránsok első célállomása ismét csak a görög szigetek lehetnek. Ez nagyban megnehezíti, a télies időjárás közeledtével pedig még veszélyesebbé teheti a lélekvesztőkön érkező bevándorlók útját. Emiatt előfordulhat, hogy a következő hetekben-hónapokban kevesebben vállalkoznak majd az útra, bár a jelenlegi tendenciák ezt még nem támasztják alá. Sőt! Szerb források szerint szeptember végén már az volt jellemző, hogy a migránsok villámgyorsan igyekeznek elhagyni Szerbiát. Ebben az évszaknak megfelelően hidegebbre fordult idő, de a Schengeni határon átadás előtt álló újabb magyar kerítésszakasz is szerepet játszhat. Ez a horvát szakaszon épül, és napok kérdése lehet a horvát-magyar zöldhatár lezárása.

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök október 5-i közlése szerint továbbra is naponta 2-3 ezer migráns érkezik az országba. Vucic – ahogy az európai politikusok többsége – a magyar példát: azaz a határkerítést nem tartja elegánsnak, mégis tudomásul veszi. Noha Orbán Viktor bécsi tárgyalásain kifejtette, hogy Magyarország déli határa jelenleg Ausztria déli határa is Werner Faymann osztrák kancellár megkerülte, hogy támogatásáról biztosítsa a magyar miniszterelnököt. A határvédelem minden ország belügye – szólt a tárgylások utáni sajtóközleményben. Hazánk határőrizeti elképzelései mellett egyelőre kevés európai politikus áll ki egyértelműen, első közöttük a bajor miniszterelnök Horst Seehofer.

Az európai politika fősodra tehát bár jelenleg nem támogatja, nem is ellenzi hazánk törekvéseit déli határszakaszának megerősítésében. Pláne, hogy az utóbbit a választók előtt sem igen tudnák megmagyarázni. Az európai emberek – amint több közvélemény-kutatásból, és szimpátiatüntetésből ez kiderült – támogatják a magyar törekvéseket, támogatják a műszaki határzárat. Az élet rövidesen eldönti, az eurokrata politikusok, vagy szavazópolgáraik várakozásai igazolódnak. Egy biztos: Európa külső határain, a schengeni határokon épített magyar drótkerítés-rendszernek újabb része áll beüzemelés előtt, mely már most jelentős befolyással van a migrációra. Ezekben a hetekben még csak azzal, hogy némileg gyorsítja a tömegek vonulását. Az újkori népvándorlás azonban rövidesen újra új útvonalat választhat magának, ami a magyar példa hatékonyságának bizonyítéka lehet. A közvélemény nyomására akár hónapokon belül megváltozhat a politikusok viszonyulása Magyarország schengeni határkerítéséhez.

 

H.R.

Cikksorozatunk korábbi részei:

- Újra Európa védőbástyája leszünk?

- Honnan jönnek, mi elől menekülnek a magyar határra érők?

- A végvári rendszer most még nem kell az EU-nak

- A határkerítésünk Európa lakmuszpapírja