H I R D E T É S
2016.07.01. - péntek, Annamária napja van.

Külföld

Nem példa nélküli a magyar kerítés az EU-ban

Nem példa nélküli a magyar kerítés az EU-ban

Nem kell az USA mexikói határáig, vagy az izraeli nagy falig mennünk, hogy határzárakkal, falakkal, kerítésekkel találkozzunk. Nézzük, hol találhatóak az Európai Unió területén, miért és milyen eredménnyel működnek!


Bulgária 2014-ben adta át több mint 30 km hosszú határkerítését, mely a mintegy 200 kilométer hosszú  bolgár–török határon húzódik, és tervezik továbbépítését is. Érdekesség, hogy ezen a határon az ország NATO-csatlakozásáig, 2004-ig is létezett határzár, úgy tűnik, most újra szükség van rá. A bolgárok legalábbis elégedettek a három méter magas kerítéssel, melyet török oldalról szögesdróttal borítottak. A kerítés hatására csak fele annyi menekült jutott át a bolgár-török határon, mint 2013-ban.

 

 
Migránsok átmásznak egy kerítésen, hogy előbb regisztrálják őket egy afgánoknak elkülönített táborban a görög Leszbosz szigetén Moria közelében 2015. október 6-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán


Egy rövidebb határszakaszon a görögök is hasonló kerítést emeltek 2012-ben Törökország felé. A mintegy 12 km hosszú drótkerítés szintén beváltotta a hozzá fűzött reményeket, bár ennek folyományaként a vízi átkelésre kényszerült illegális bevándorlók közül sokan a tengerbe vesztek. A bevándorláspolitikáért felelős görög miniszterhelyettes szeptember végén lenyilatkozta, hogy gondolkoznak az Évrosz-kerítés megnyitásán, hogy a regisztrációnak megfelelő terepet teremtsenek, ám ezt valószínűleg már csak a néhány héten belül felállítandó EU-s hot spotokkal összhangban fogják megtenni.


Spanyolország marokkói határán épült kerítései is igen hatékonyak. Folyamatos rendőri ellenőrzés alatt állnak, és állandó közelharc folyik a betörni igyekvő bevándorlókkal. Vagy nevezzük inkább lázadóknak őket? Hiszen tudatosan provokálják a létszámhátrányban lévő hatóságot, amely emiatt gyakran brutalitásra ragadtatja magát, vagy vízágyúval lövi őket. Nehezen bírnak a tömeggel, de az eredmény így is pozitív: drasztikusan csökkent az illegális határátkelések száma.

 
Görögország, migráció

 
 Moria, 2015. október 6. Illegális bevándorlók várakoznak hogy regisztrálják őket afgánoknak elkülönített táborban a görög Leszbosz szigetén Moria közelében 2015. október 6-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán


A legújabb kerítést 2015 augusztusában húzták fel az Unió területén: a francia Calais-ban, a Franciaországot Angliával összekötő vízalatti alagút közelében. A migránsok ugyanis hónapok óta kitartóan ostromolják a szigetország szárazföldi bejáratát. Sokszor lehetetlenné teszik az autósforgalmat, kamionokra kapaszkodnak fel, és megnyitják rakterüket, be-betörnek az alagútba is.  A biztonsági kamerákkal felszerelt  drótakadály az átjárót védi, és David Cameron brit miniszterelnök szorgalmazta elsőként a megépítését. Francois Hollande francia miniszterelnök végül beadta a derekát.


Ezek a műszaki határzárak a migráció megakadályozására épültek, és hatásosan működnek, nagyban csökkentik az illegális határátlépések számát. Más okból is léteznek határzárak az EU külső, sőt belső határainál. Litvániában Fehéroroszország felé, Belfastban a katolikus-protestáns konfliktus miatt emeltek határzárat, Oroszország felé pedig éppen most terveznek Ukrajnában és Lettországban kerítést húzni. A magyar déli határ védelmére épített műszaki határzár tehát nem egyedi jelenség még az Európai Unióban sem.


H.R.


Cikksorozatunk korábbi részei:

- Újra Európa védőbástyája leszünk?

- Honnan jönnek, mi elől menekülnek a magyar határra érők?

- A végvári rendszer most még nem kell az EU-nak

- A határkerítésünk Európa lakmuszpapírja

- Hogyan védhetjük meg Európa külső határait?

Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2016. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu