A MÖOSZ delegációja Franciaországban leplezte le II.Rákóczi Ferenc szobrát
2010. September 23. 18:12
Dr. Kovács János Borsod-Abaúj-Zemplén megye főjegyzőjét, a delegáció tagját és a küldetés ötletgazdáját kérdeztük a részletekről.
- Mi történt az elmúlt szombaton, amiért Borsod-Abaúj-Zemplén megye főjegyzőjeként Franciaországba utazott?
- Franciaországban, Párizs egyik külvárosában, Yerres-ben van egy II. Rákóczi Ferenc emlékére állított obeliszk, amelynél most a MÖOSZ támogatásával 2010. szeptember 18-án felavattunk egy mellszobrot, amelynek posztamensén II. Rákóczi Ferenc szívének sematizált változata látható. Ezáltal gyakorlatilag egy olyan kompozíció valósult meg 2010-ben, amelyben az 1937-ben állított obeliszk kiegészült egy bronz mellszoborral és a szívmotívummal.
- Lehet, hogy nem egyértelmű mindenki számára, hogy hogyan került egy francia külvárosba II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk emlékműve. Ennek a történelmi hátteréről mit érdemes tudni?
- II. Rákóczi Ferenc Fejedelem 1715-1717-ig a Napkirály halálát követően ebbe a külvárosba költözött ki, amelyet akkor még úgy hívtak, hogy Grosbois, amely franciául Nagyerdőt jelent. Azért jött ide és vett lakást a fejedelem, mert itt volt a kamalduli szerzeteseknek egy kolostora, akikkel ő korábbi barangolásai során jó kapcsolatra tett szert. Egyébként is mélyen vallásos ember volt, így természetesnek tűnt, hogy a király halála után, a francia udvar visszásságaitól megcsömörlött fejedelem itt nyugalmat fog találni. Így is volt, rengeteget imádkozott, napi vendég volt a kamalduliak templomában, és itt írta meg az ismert vallomásait is. Nagyon megfogta ez a hely és a közösség, ezért úgy rendelkezett, hogy amikor meghal, akkor a szívét emeljék ki a testéből, és küldjék ide vissza bebalzsamozva a szerzetesekhez. Amikor 1735-ben meghalt, végakaratát teljesítették is, és itt őrizték a bebalzsamozott szívét egészen 1789-ig, amikor is az ismereteink szerint a kolostor elpusztult a francia forradalomban. A szív is nyomtalanul eltűnt, valószínűsíthetően az arany befoglaló urna értéke okán. A legközelebbi információ 1937-re vezet vissza. Tudni kell, hogy ekkortájt Párizs környékén komoly, emigránsokból álló magyar kolónia élt és él a mai napig is. Volt egy egyesületük, amely 1937-ben úgy találta, hogy illene ennek a kolostornak a helyén egy emlékművet állítani II.Rákóczi Ferenc tiszteletére. Egy Csáky József nevű magyar származású, de Párizsban élő szobrászművészt kértek fel erre, aki egy 4 méter magas faragott kő obeliszket készített. Ez egy kőoszlop, amelynek a tetején az erdélyi kopjafák mintázata látható, és az oldalára van felírva, hogy ki volt II. Rákóczi Ferenc, valamint, hogy ebben a földben porlad a szíve – vélhetően, teszem hozzá.
- Ön hogyan találkozott ezzel a történettel és hogyan jutott el odáig, hogy úgymond „kiegészítse” ezt az emlékművet?
- Gyakorlatilag egész életemben, egészen gyermekkorom óta II. Rákóczi Ferenc Fejedelem életét kutatgattam, nagy tisztelője vagyok. Főjegyzői minőségemben 2009. március 27-én Encsen mondtam egy ünnepi beszédet II. Rákóczi Ferenc születésének évfordulója alkalmából, ami után volt egy kötetlen beszélgetés. Ekkor megemlítettem ezt a franciaországbeli különleges emlékhelyet, amely azonban elég egyszerű. Úgy gondoltuk, valahogyan fel kellene élénkíteni, abból is kiindulva, hogy az anyaország is tartozik ennyivel a fejedelemnek. Akkor egy polgármester megkérdezte, hogy nem lehetne-e a Regéci várból egy darab követ megfaragtatni szív formájúra és ezt kivinni Franciaországba. Ezt a gondolatot tovább érleltem, később eszünkbe jutott, hogy a szülőföldjének várkastélyából, Borsiból - amely ma már Szlovákiához tartozik- kellene követ megfaragtatni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Elnökének támogatásával ekkor Varga Ferenc kollégámmal kimentünk Franciaországba megnézni a helyszínt, megbeszéltük az ottani városvezetőkkel az elképzeléseinket, akik üdvözölték azokat. Majd tavaly szeptemberben ismét kilátogattunk, amikor épp folyt az ekkor szokásos ünnepség, amelyet Yerres város vezetői, a Magyar Nagykövetség és a Magyar Ház Egyesület tart és méltó a fejedelem emlékéhez. Ekkor még csiszoltunk az ötleten Borsi Antal sárospataki szobrászművésszel, aki szintén kijött velünk. Világossá vált számunkra, hogy mindenképpen kell vinnünk egy mellszobrot is, hiszen nem látják az emberek, hogy ki volt az az ember, akinek az emlékére az obeliszk magasodik. A mellszobor alapzatába pedig művész úr belefaragta a szívet is, ezzel is utalva a végakaratra. Az előkészületek során Csáky József életében is kutakodtunk kicsit és rájöttünk, hogy 30 évvel az obeliszk felállítása után, 1967-ben írt egy levelet Szegeden élő nagybátyjához, akinek azt írta, hogy ennyi év múlva megnézte a művét és konstatálta, hogy nagyon egyszerűre sikerült. Leírta azt is, hogy tulajdonképpen bronz alkotást szeretett volna megvalósítani, de arra nem volt pénz. Ekkor szembesültünk azzal, hogy ezzel a gondolatunkkal nem csak a fejedelem végakaratát teljesítjük, hanem Csáky József titkolt vágyát is.
Idén nyáron készült el ez a szobor, melynek egyik oldalán magyarul, másik oldalán franciául olvasható, hogy „Állíttatta és Yerres városának adományozta a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, Magyarország, Yerres, 2010” Előre pedig az van írva mindkét nyelven, hogy „Nagyságos Fejedelem, legyen akaratod szerint!”.
- Hogyan kapcsolódik a kezdeményezéshez a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége?
- Dr. Ódor Ferenc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye elnöke támogatta az ötletemet, aki a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének is az elnöke. Felkarolta az elgondolásomat és végigvitte. A MÖOSZ legmagasabb fóruma tárgyalta a kezdeményezést, s támogatása jelenként 3,5 millió forintot biztosított a szobor elkészítéséhez és Franciaországba való elhelyezéséhez. Júniusban már kivittük a szobrot és elhelyeztük végleges helyén, az avatása azonban szeptember 18-án volt, Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára közreműködésével, a Párizsi Magyar Nagykövetség munkatársainak, a Yerres városi önkormányzat vezetőinek és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye vezetőinek jelenlétében.
- Milyennek látta Főjegyző úr az ünnepséget?
- Felemelő volt. A Fejedelem iránti őszinte tisztelet, a hazaszeretet megnyilvánulása volt, a francia szervezők és résztvevők őszinte tisztelete mellett. Láthattuk, hogy Yerres város fiának tekinti fejedelmünket. Láthattuk a francia ünnepi protokoll nagyszerűségét. Az ünnepség a városi templomban kétnyelvű szentmisével kezdődött, majd egy városi kastélyparkban magyar kulturális műsorral fejeződött be.
Úgy gondolom mérföldkő volt ez a nap Yerres város életében, a francia-magyar kapcsolatokban, valamint a Grobois-i Rákóczi emlékhely történetében. Az ünnepség után kezdeményeztük a párizsi követségünknél, hogy minden alkalommal, amikor magyar állami vezető utazik Párizsba menjen el és koszorúzza meg az emlékhelyet. De általában is úgy lenne jó, hogy a Párizsba látogató magyarok számára is ismert lenne a hely és a történet, mert nemzeti tudatunk része.
MCOnet-Kovács Tünde
- Franciaországban, Párizs egyik külvárosában, Yerres-ben van egy II. Rákóczi Ferenc emlékére állított obeliszk, amelynél most a MÖOSZ támogatásával 2010. szeptember 18-án felavattunk egy mellszobrot, amelynek posztamensén II. Rákóczi Ferenc szívének sematizált változata látható. Ezáltal gyakorlatilag egy olyan kompozíció valósult meg 2010-ben, amelyben az 1937-ben állított obeliszk kiegészült egy bronz mellszoborral és a szívmotívummal.
A magyar delegáció Franciaországban, Yerres-ben a Rákóczi szobor és obeliszk előtt
- Lehet, hogy nem egyértelmű mindenki számára, hogy hogyan került egy francia külvárosba II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk emlékműve. Ennek a történelmi hátteréről mit érdemes tudni?
- II. Rákóczi Ferenc Fejedelem 1715-1717-ig a Napkirály halálát követően ebbe a külvárosba költözött ki, amelyet akkor még úgy hívtak, hogy Grosbois, amely franciául Nagyerdőt jelent. Azért jött ide és vett lakást a fejedelem, mert itt volt a kamalduli szerzeteseknek egy kolostora, akikkel ő korábbi barangolásai során jó kapcsolatra tett szert. Egyébként is mélyen vallásos ember volt, így természetesnek tűnt, hogy a király halála után, a francia udvar visszásságaitól megcsömörlött fejedelem itt nyugalmat fog találni. Így is volt, rengeteget imádkozott, napi vendég volt a kamalduliak templomában, és itt írta meg az ismert vallomásait is. Nagyon megfogta ez a hely és a közösség, ezért úgy rendelkezett, hogy amikor meghal, akkor a szívét emeljék ki a testéből, és küldjék ide vissza bebalzsamozva a szerzetesekhez. Amikor 1735-ben meghalt, végakaratát teljesítették is, és itt őrizték a bebalzsamozott szívét egészen 1789-ig, amikor is az ismereteink szerint a kolostor elpusztult a francia forradalomban. A szív is nyomtalanul eltűnt, valószínűsíthetően az arany befoglaló urna értéke okán. A legközelebbi információ 1937-re vezet vissza. Tudni kell, hogy ekkortájt Párizs környékén komoly, emigránsokból álló magyar kolónia élt és él a mai napig is. Volt egy egyesületük, amely 1937-ben úgy találta, hogy illene ennek a kolostornak a helyén egy emlékművet állítani II.Rákóczi Ferenc tiszteletére. Egy Csáky József nevű magyar származású, de Párizsban élő szobrászművészt kértek fel erre, aki egy 4 méter magas faragott kő obeliszket készített. Ez egy kőoszlop, amelynek a tetején az erdélyi kopjafák mintázata látható, és az oldalára van felírva, hogy ki volt II. Rákóczi Ferenc, valamint, hogy ebben a földben porlad a szíve – vélhetően, teszem hozzá.
A szobor és alkotója, Borsi Antal sárospataki szobrászművész
- Ön hogyan találkozott ezzel a történettel és hogyan jutott el odáig, hogy úgymond „kiegészítse” ezt az emlékművet?
- Gyakorlatilag egész életemben, egészen gyermekkorom óta II. Rákóczi Ferenc Fejedelem életét kutatgattam, nagy tisztelője vagyok. Főjegyzői minőségemben 2009. március 27-én Encsen mondtam egy ünnepi beszédet II. Rákóczi Ferenc születésének évfordulója alkalmából, ami után volt egy kötetlen beszélgetés. Ekkor megemlítettem ezt a franciaországbeli különleges emlékhelyet, amely azonban elég egyszerű. Úgy gondoltuk, valahogyan fel kellene élénkíteni, abból is kiindulva, hogy az anyaország is tartozik ennyivel a fejedelemnek. Akkor egy polgármester megkérdezte, hogy nem lehetne-e a Regéci várból egy darab követ megfaragtatni szív formájúra és ezt kivinni Franciaországba. Ezt a gondolatot tovább érleltem, később eszünkbe jutott, hogy a szülőföldjének várkastélyából, Borsiból - amely ma már Szlovákiához tartozik- kellene követ megfaragtatni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Elnökének támogatásával ekkor Varga Ferenc kollégámmal kimentünk Franciaországba megnézni a helyszínt, megbeszéltük az ottani városvezetőkkel az elképzeléseinket, akik üdvözölték azokat. Majd tavaly szeptemberben ismét kilátogattunk, amikor épp folyt az ekkor szokásos ünnepség, amelyet Yerres város vezetői, a Magyar Nagykövetség és a Magyar Ház Egyesület tart és méltó a fejedelem emlékéhez. Ekkor még csiszoltunk az ötleten Borsi Antal sárospataki szobrászművésszel, aki szintén kijött velünk. Világossá vált számunkra, hogy mindenképpen kell vinnünk egy mellszobrot is, hiszen nem látják az emberek, hogy ki volt az az ember, akinek az emlékére az obeliszk magasodik. A mellszobor alapzatába pedig művész úr belefaragta a szívet is, ezzel is utalva a végakaratra. Az előkészületek során Csáky József életében is kutakodtunk kicsit és rájöttünk, hogy 30 évvel az obeliszk felállítása után, 1967-ben írt egy levelet Szegeden élő nagybátyjához, akinek azt írta, hogy ennyi év múlva megnézte a művét és konstatálta, hogy nagyon egyszerűre sikerült. Leírta azt is, hogy tulajdonképpen bronz alkotást szeretett volna megvalósítani, de arra nem volt pénz. Ekkor szembesültünk azzal, hogy ezzel a gondolatunkkal nem csak a fejedelem végakaratát teljesítjük, hanem Csáky József titkolt vágyát is.
Dr.Kovács János főjegyző ünnepi gondolatait mondja el a szobor mellett
Idén nyáron készült el ez a szobor, melynek egyik oldalán magyarul, másik oldalán franciául olvasható, hogy „Állíttatta és Yerres városának adományozta a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, Magyarország, Yerres, 2010” Előre pedig az van írva mindkét nyelven, hogy „Nagyságos Fejedelem, legyen akaratod szerint!”.
- Hogyan kapcsolódik a kezdeményezéshez a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége?
- Dr. Ódor Ferenc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye elnöke támogatta az ötletemet, aki a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének is az elnöke. Felkarolta az elgondolásomat és végigvitte. A MÖOSZ legmagasabb fóruma tárgyalta a kezdeményezést, s támogatása jelenként 3,5 millió forintot biztosított a szobor elkészítéséhez és Franciaországba való elhelyezéséhez. Júniusban már kivittük a szobrot és elhelyeztük végleges helyén, az avatása azonban szeptember 18-án volt, Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára közreműködésével, a Párizsi Magyar Nagykövetség munkatársainak, a Yerres városi önkormányzat vezetőinek és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye vezetőinek jelenlétében.
Ódor elnök úr átadja a szobrot takaró nemzeti zászló Yerres alpolgármesterének
- Milyennek látta Főjegyző úr az ünnepséget?
- Felemelő volt. A Fejedelem iránti őszinte tisztelet, a hazaszeretet megnyilvánulása volt, a francia szervezők és résztvevők őszinte tisztelete mellett. Láthattuk, hogy Yerres város fiának tekinti fejedelmünket. Láthattuk a francia ünnepi protokoll nagyszerűségét. Az ünnepség a városi templomban kétnyelvű szentmisével kezdődött, majd egy városi kastélyparkban magyar kulturális műsorral fejeződött be.
Halász János államtitkár és Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő koszorúzik II.Rákóczi Fejedelem szobránál
Úgy gondolom mérföldkő volt ez a nap Yerres város életében, a francia-magyar kapcsolatokban, valamint a Grobois-i Rákóczi emlékhely történetében. Az ünnepség után kezdeményeztük a párizsi követségünknél, hogy minden alkalommal, amikor magyar állami vezető utazik Párizsba menjen el és koszorúzza meg az emlékhelyet. De általában is úgy lenne jó, hogy a Párizsba látogató magyarok számára is ismert lenne a hely és a történet, mert nemzeti tudatunk része.
MCOnet-Kovács Tünde
