Belföldi hírek

H I R D E T É S
2022.01.18. - kedd, Piroska napja van.

Kormányhivatalok

A kormányhivatal minden beérkezett véleményt fontosnak tart - interjú Rigó Csabával, Zala Megye Kormánymegbízottjával

2012. március 31. 17:52
A kormányhivatal minden beérkezett véleményt fontosnak tart - interjú Rigó Csabával, Zala Megye Kormánymegbízottjával

A Zala Megyei Kormányhivatal vezetőjét, Rigó Csaba kormánymegbízottat kérdeztük a  helyi Kormányhivatal és a Kormányablakok elmúlt hónapjáról.


- Nemrég dr. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára járt a Zala Megyei Kormányhivatalban. Milyen apropóból? Mi hangzott el ezen a rendezvényen?
- A Zala Megyei Kormányhivatal a Zala Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen a két szervezet által 2011-ben kötött együttműködési megállapodásban foglaltak alapján 2012. március 7-én értekezletet szervezett a megyénkben működő nemzetiségi önkormányzatok elnökei, valamint a nemzetiségi önkormányzatokkal rendelkező települések polgármesterei, jegyzői számára „A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény értelmezése és gyakorlati alkalmazása” címmel a Zala Megyei Kormányhivatal Deák termében. A résztvevőket Rigó Csaba kormánymegbízott köszöntötte, az értekezleten Dr. Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény gyakorlati alkalmazásának időszerű kérdéseiről tartott előadást. Dr. Sipos János törvényességi ellenőrzési és felügyeleti főosztályvezető a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének és felügyeletének tapasztalatairól tájékoztatta a jelenlévőket. Az előadásokat konzultáció követte, az értekezletet pedig Vajda László, a Zala Megyei Közgyűlés nemzetiségi tanácsnoka beszéde zárta.

Rigó Csaba


Jómagam bevezetőmben Szent István fiához írt intelmeiből idézett, és elmondtam, hogy a magyarság sorsa a honfoglalás óta összefonódott a térség más nemzetiségeiével. Csak úgy kérhetjük számon a szomszéd államokon a határon túlra szakadt magyarokkal való bánásmódot, ha a hazai nemzetiségekkel való kapcsolat nyugodt alapokon fekszik.

Beszédemben kiemeltem, hogy ma már nem cél a kisebbségek asszimilálása, hanem az integrálásukra, beillesztésükre törekszünk. Vagyis esélyt teremtünk arra, hogy úgy váljanak egyenrangúvá, hogy közben ne kényszerüljenek feladni eredeti sajátosságaikat, megőrizhessék anyanyelvüket és kultúrájukat. A kulturális sokszínűség megőrzése mindenki érdeke, hiszen az semmiképpen sem hátrány, sokkal inkább előny a társadalom számára, biztos alap, amelyre építhet. Egyedül rajtunk, a közösség erején múlik, hogy a kultúra a szembenállás és elzárkózás vagy a kölcsönös megértés és tisztelet eszközévé válik-e. Különösen fontos ez egy olyan megyében, mint Zalában, ahol olyan közös hőseink vannak, mint a Zrínyiek, akik egyaránt képezik a magyar és a horvát nemzettudat alapját.

A kormánymegbízotti köszöntőt követően dr. Sipos János, a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály vezetője a nemzetiségi önkormányzatok 2011. évi működésének tapasztalatairól tájékoztatta a jelenlévőket, majd betekintést adott arra vonatkozóan, hogy az új nemzetiségi törvény milyen jogokat és kötelezettségeket állapít meg a nemzetiségi önkormányzatok illetve a kormányhivatal részére.

A rendezvény vendége, dr. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a január 1-én hatályba lépett a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény újdonságairól beszélt.  Elmondta, hogy a közel húsz éven át hatályban lévő korábbi törvény megújításra szorult, hiszen a jogszabályoknak követniük kell a gazdasági- és társadalmi változásokat. Ennek jegyében fogadta el tavaly év végén az Országgyűlés az új jogszabályt, amely több ponton újdonságot jelent a korábbi szabályozáshoz képest. Az új jogszabály modernségét és példaértékűségét jól tükrözi, hogy a román kormány képviselője üdvözölte annak elfogadását.

Dr. Latorcai Csaba

Dr. Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár


Az új jogszabály az egyénileg gyakorolható nemzetiségi jogokat kiegészíti a nyelvhasználat olyan kollektív formájával, amely lehetővé teszi a történelmileg és földrajzilag kialakult nevek anyanyelven történő használatát. Szintén rendkívül fontos rendelkezés, hogy azokon a területeken, ahol húsz százaléknál nagyobb arányban vannak jelen a nemzetiségek, kötelezővé vált az önkormányzati határozatok  és a leggyakrabban használt hivatalos nyomtatványok kétnyelvű megjelentetése, a közintézmények kétnyelvű megjelölése, abban az esetben, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi.

A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével azonos módon és tartalommal látja el megyei kormányhivatal. Az új jogszabállyal egy közel húsz esztendeje fennálló alkotmányos mulasztását pótolta az Országgyűlés, hiszen a tizenhárom magyarországi nemzetiség számára lehetőséget biztosít a parlamenti munkában való részvételre. A nemzetiségek jogairól szóló törvénnyel párhuzamosan fogadta el ugyanis a parlament az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. számú törvényt. Kedvezményes kvóta a nemzetiségeknek: egy nemzetiségi képviselő az Országgyűlésbe jutáshoz szükséges szavazatszám negyedével juthat képviselői mandátumhoz. Az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak listát, amelyre az adott nemzetiség névjegyzékén szereplő jelöltek kerülhetnek fel. Abban az esetben, ha a kedvezményes kvótával nem kerül be egy adott nemzetiség képviselője az Országgyűlésbe, a törvény nemzetiségi szószóló delegálásának lehetőségét biztosítja az adott közösség számára. A szószóló az országos nemzetiségi önkormányzat jelöltlistájának első helyén szereplő jelölt lehet.

Tájékoztatója után a helyettes államtitkár a sajtó kérdéseire válaszolt, majd ezt követően Vajda László megköszönte, hogy az Államtitkár Úr elfogadta a meghívást, illetve köszönetet mondott a többi megjelentnek is, és bezárta az értekezletet.



- Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablakok forgalma?
- A zalaegerszegi kormányablakban idén, 2012.03.27-ig 1056 fővel nagyobb volt a forgalom, mint a tavalyi első negyedévben összesen, Nagykanizsán ez a növekedés 343 fő. Zalaegerszegen a 2012. január-február havi kiugrást legnagyobb létszámban a nyugdíjrendszer változásai miatt megjelenő ügyfelek okozták .


kormányhivatal

- Társadalmi egyeztetésre bocsájtotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a járások kialakításáról szóló koncepciót. Az Önök megyéjéről mit érdemes tudni e tekintetben?
-  A járások kialakításának folyamatát a járások kialakításáról szóló 1299/2011.(IX.1.) Kormányhatározat szabta meg. A Kormányhatározat kimondta többek között, hogy a járási székhely olyan település legyen, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra. A lehatárolás kialakításánál figyelemmel kellett lenni arra, hogy a járáson belül a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél. A székhely kijelölésénél figyelembe kellett venni a közlekedési infrastruktúra és a közúti-vasúti megközelíthetőség szempontjait, a tömegközlekedési lehetőségeket. A járások kialakítása során szervezeti szinten is szétválasztják az önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátását. A járásokban járási hivatalok, a fővárosban kerületi járási hivataloknak kell működni, amelyek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei lesznek. A járási hivatalok az államigazgatási feladatokat ellátó szervek – a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei és a polgármesteri hivatalok – bázisán, a működési feltételek és szervezeti kapacitás feladatokat követő átcsoportosításával történik.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szabott január 29-ei határidőig 16 észrevétel érkezett a járások kialakításának koncepciójához Zala megyéből. A www.kormany.hu portálon közzétett munkaanyag Zala megyében hat járás kialakítását fogalmazta meg, így e szerint Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Letenye és Zalaszentgrót lenne járásszékhely. A tervezett járásszékhelyek mindegyikén kormányablak is létesülne.

A jelenlegi állás szerint Zalaegerszeghez 79 település 100 ezer lakosa, Nagykanizsához 49 település 81 ezer polgára, Lentihez 51 település 22 ezer lakosa, Letenyéhez 26 település 17 ezer lakója, Keszthelyhez 33 település 55 ezer állampolgára, Zalaszentgróthoz pedig 20 település 16 ezer lakosa tartozik majd.

A járási rendszer kialakításának célja, hogy az állam közelebb kerülhessen az emberekhez, és a közigazgatás minden állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosított legyen. 2013 végére a hat járásszékhelyen felül további 4 városban - Hévízen, Zalakaroson, Zalalövőn és Pacsán – tervez még kormányablakot létrehozni a Kormány. Ezekben a városokban jelenleg is működnek okmányirodák.

A társadalmi egyeztetés keretében beérkezett 16 javaslat szakmai értékelésekor igyekeztünk a lakosság érdekeit szem előtt tartani, azaz hogy a lakóhelyükhöz a lehető legközelebb intézhessék államigazgatási ügyeiket. A fő szempont az volt, hogy 30 kilométeres körzeten belül elérhető legyen az adott járási székhely. További alapelv volt, hogy a kormányhivatal minden beérkezett véleményt fontosnak tart, valamennyi javaslatot meghallgat. Minden település lehetőség szerint kerüljön abba a járásba, ahol a legjobban érzi magát, ugyanakkor szakmailag indokolható, védhető legyen a járás-váltás és ne sérüljön az állampolgárok érdeke. Ebből a szempontból kizárólag a települések közös önkormányzati hivatal kialakítására irányuló motivációja nem minden esetben volt elégséges a járás-váltáshoz.

A 16 javaslatból 1 kérés érkezett újabb járás kijelölésére, melyet nem tudtunk támogatni. Zalakaros és 16 környező település kérte azt, hogy zalakarosi központtal önálló járást alkothasson. A kormányhivatal alaposan megvizsgálta a kérést, amely azonban szakmailag nem indokolható. Bár Zalakaros komoly turisztikai múlttal rendelkező szépen fejlődő város, az újabb járás kialakítását kezdeményező települések 30 kilométernél közelebb fekszenek Nagykanizsához, a korábban kihelyezett ügyfélfogadást tartó államigazgatási szervek egy része a rendkívül alacsony ügyfélforgalomra tekintettel megszüntette szolgáltatását. A kialakult kötődések és a közelség azt indokolja, hogy a nagykanizsai járás részeként működjenek ezek a települések. A zalakarosi kormányablak megnyitásával biztosított lesz az igényeknek megfelelő hivatali ügyintézés a városban, és reményeink szerint 2013 végén közel 3000 államigazgatási ügyben kereshetik fel a zalakarosi kormányablakot a városban és a környező településeken élő állampolgárok.

15 javaslat a járási körzethatárok megváltoztatására vonatkozott, melyből 14 az állampolgárok érdekeinek szem előtt tartásával támogatható. Szakmailag nem volt indokolható viszont Nova önkormányzatának kérése, amely a 13 kilométerre lévő Lenti helyett a 32 kilométeres távolságra fekvő Zalaegerszeghez szeretne tartozni. A település jelenleg Becsvölgyével alkot körjegyzőséget, az összlakosságszámuk azonban nem éri el a 2000 főt. Az átsorolás iránti kezdeményezést kizárólag a közös önkormányzati hivatal fenntartása motiválta, azonban a novai polgárokra nézve súlyos hátrányt jelentene az államigazgatási szolgáltatások elérhetősége szempontjából. Nova a leggyorsabb úton Lentitől 13 km-re, Zalaegerszegtől 32 km-re fekszik. Továbbá Nova közigazgatási területe közre fogja és ezáltal elzárná Barlahida község területét a Lenti járás többi részétől. Barlahida járási besorolásának módosítását pedig nem kezdeményezték.

Sajátos helyzet alakult ki Szentpéterúr esetében, mert a képviselő-testület több alkalommal is megváltoztatta a véleményét. A végleges álláspontunk megfogalmazásakor a településnek az eredeti előterjesztés szerinti Keszthelyi járáshoz való besorolását támogatta a kormányhivatal.

zala megye


Ligetfalva község polgármestere a 100 fő alatti kistelepülés Keszthelyi járásba sorolását kérte a koncepcióban szereplő Zalaegerszegi járás helyett. A település jelenleg is a Keszthelyhez tartozó Zalacsánnyal alkot egy körjegyzőséget. Keszthelytől 21 km-re, míg Zalaegerszegtől 24 km-re fekszik. A kötődése a Balaton-parti városhoz markánsabb, ezért támogattuk a változtatást, ahogy Petrivente kezdeményezését is, mi szerint Nagykanizsa helyett Letenyéhez kíván tartozni. Gutorfölde, Csertalakos és Szentpéterfölde képviselő-testületei kezdeményezték, hogy Lenti helyett Zalaegerszeghez tartozzanak. A három település jelenleg egy körjegyzőséget alkot, Zalaegerszegtől 26-30 km, Lentitől 20-23 km távolságra fekszenek. Tekintettel a kialakult térségi kapcsolatokra és arra, hogy az ingázók 95 %-a, a középiskolai tanulók 90%-a Zalaegerszegen dolgozik, támogattuk az eredeti tervezethez képest a járási besorolás módosítását.

Támogattuk Zalaszabar kérését is, hogy a kialakult kapcsolatrendszer miatt ne a keszthelyi, hanem a kissé távolabbi nagykanizsai járáshoz csatlakozzon. Pacsa és Zalaigrice közösen indítványozta, hogy a keszthelyi járás helyett a zalaegerszegihez tartozzanak, a polgármesterek kérése ebben az esetben is méltányolható volt, mert a munkába járók és a diákok többsége a megyeszékhelyre utazik nap, mint nap.

A járások és járási hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként, kirendeltségeiként jönnek létre 2013. január 1-jével. Legfontosabb feladatuk a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerülnek a jegyző – kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője – hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi, körzeti, városi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.


A járási hivatalok szervezetébe kerülnek az okmányirodák is, emellett a járási hivatal szakigazgatási szerveinek ügyfélszolgálati kirendeltségei is (pl. földhivatal, nyugdíjbiztosító, kerületi állatorvosi hivatalok, népegészségügyi szakigazgatási szerv stb.), biztosítva, hogy 2013 végére valóban megvalósulhasson minden járás területén az egyablakos ügyintézés. A járásszékhelyek mellett – a jelenleg működő okmányirodák bázisán – létrejönnek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatai, azaz a járási kormányablakok. A járási rendszer szakmai megalapozása érdekében kutatóintézeti szakmai tanulmány készült, amely sokrétűen tárta fel a járások történelmi előzményeit, s európai gyakorlatait. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ennek alapján dolgozta ki az államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztására irányuló szakmai javaslatait. A járási rendszer kialakítása része a területi közigazgatás átfogó reformjának, amelynek finanszírozásához a kabinet döntése alapján nyolc uniós forrást csoportosítanak át. A járások székhelyeit és a járások illetékességi területeit Kormányrendelet fogja meghatározni, amelyet 2012. június 30-ig alkotnak meg. A kormányhivatalok részéről a lehatárolás véleményezése befejeződött, a kialakuló 6 járásból álló struktúra, és a várhatóan kiépítésre kerülő települési ügysegédek rendszere biztosítani fogja, hogy a járási hivatalok szervezeti egységeként működő járási kormányablakok kialakítása tegye lehetővé, hogy az ügyfelek a hivatali ügyintézés lehetőségéhez gyorsan és egyszerűen hozzáférjenek.


A kistelepülésen élők nem kerülnek hátrányba az intézkedéssel, ügysegédek útján lehetőség lesz helyben is minden ügykört kezdeményezni. Továbbá folyamatban van az e-közigazgatási lehetőségek bővítésének felmérése, amely tovább egyszerűsíti az állampolgárok ügyeinek intézését. 2012. március 13-án a polgármesterek számára összehívott értekezleten is tájékoztattuk a települések vezetőit, az ismert és várható változásokról, és válaszoltunk a felmerült kérdésekre.


MCOnet


Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2022. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu