A békéscsabai Kormányablakban hamarosan a 10.000. ügyfelet köszönthetjük - interjú Erdős Norbert Békés megyei kormánymegbízottal
2012. February 22. 18:25
Erdős Norbert, Békés megye Kormánymegbízottja a Békés Megyei Kormányhivatal 2012-es terveiről, a helyi Kormányablak népszerűségéről, valamint a Békés megyei járási rendszer kialakításáról beszélt lapunknak.
- A Békés Megyei Kormányhivatal meghívására tavaly decemberben Békésre érkezett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Mi hangzott el ezen a találkozón?
- A magyar élelmiszeripar helyzete, a magyar gazdákat érintő kérdések élénken foglalkoztatják a közvéleményt. Úgy ítélem meg, hogy az agráriummal kapcsolatos tájékozódás közérdeklődésre tarthat számot. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elfogadta meghívásomat és 2011. december 16-án Békésre érkezett, ahol a miniszter a művelődési ház nagytermében több száz érdeklődő előtt beszélt az agrárium aktuális kérdéseiről. Fazekas Sándor Békésen kijelentette, hogy a mezőgazdaság a hazai kivitel egyötödét, a kereskedelmi többlet 38 százalékát állítja elő; az ágazat exportteljesítménye a feldolgozottsági szint emelésével még javítható. A pályázati rendszer fontos célja, hogy visszaszerezzük belső és külső piacainkat, és a jó minőségű magyar élelmiszer késztermékként jelenjen meg a vásárlók előtt. A tárcavezető továbbá szólt arról, hogy az elmúlt időszakban érezhetően nőtt Magyarországon a hazai élelmiszerek fogyasztásának aránya. Ebben a szállítási költségek emelkedése és a valutaárfolyam változása mellett közrejátszott az is, hogy tudatosabbá váltak a fogyasztók, s keresik a hazai termékeket. Hozzátette: erre reagáltak a magyar termékeket bemutató polcsorokat kialakító multinacionális láncok, és azok is, akik hamisítják a hazai árukat.
A vidékfejlesztési miniszter ezt követően kitért arra, hogy az MVH jövőre – a jogszabályokban rögzített határidő előtt két hónappal - április 30-ig mintegy 13 ezer érintett ügyfélnek kifizeti a több mint 50 milliárd forintnyi agrár-környezetvédelmi támogatást. Szintén korábban kapja meg a kedvezőtlen adottságú területekre vonatkozó 3,3 milliárd forintos támogatást az érintett több mint nyolcezer ügyfél, a Natura 2000-es területekhez kapcsolódó támogatást hétezer ügyfél 2,7 milliárd forint értékben, a nem termelő beruházásokra vonatkozó mintegy 500 millió forintnyi támogatást, valamint az erdőkre vonatkozó 9 milliárd forintos támogatást, amelyhez hétezren jutnak hozzá..
A tájékoztatón részt vett Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) országos elnöke is, aki elmondta, hogy a szervezet közel kétszáz jogcímen évente 500-600 milliárd forintnyi támogatását fizet ki. Ebből a legnagyobb tétel – mintegy 135 milliárd forint – a területalapú támogatás, amely előleg-kifizetését október 17-én sikerült elindítani. Az ehhez szükséges ellenőrzéseket Békés megyében sikerült leghamarabb és a legkisebb hibaszázalékkal befejezni.
A fórum végén a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy a miniszternek és az MVH elnökének kérdéseket tegyenek fel. Korábban említettem, hogy a közvéleményt foglalkoztatja az, ami ma az agráriumban történik. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a résztvevők rengeteg kérdést tettek fel, amelyeket az előadók nagy türelemmel és szakavatottan válaszoltak meg, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy az agrárium körüli esetleges bizonytalanságot eloszlassák.
- A megyei önkormányzatok intézményei januártól a Kormányhivatalhoz tartozó Megyei Intézményfenntartó Központokhoz kerültek. Milyen feladatok elé néz ennek kapcsán 2012-ben a megyei Kormányhivatal?
- A sajtót 2012. január elején tájékoztattam arról, hogy megyei intézményfenntartó központ alakult. 2012. január elsejével a Békés Megyei Intézményfenntartó Központhoz (MIK) kerültek a Békés Megyei Önkormányzattól átvett intézmények. Az új központ igazgatója Gara Ágnes közgazdász, aki megbízását a közigazgatási és igazságügyi minisztertől kapta. A megyei intézményfenntartóhoz került három, korábban összevont közoktatási intézmény, a „Harruckern”, a „Tisza” és a „Hunyadi”. Immáron szintén hozzánk tartozik a három szociális központ, valamint a kulturális intézmények közül a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Levéltár. Az eddig önálló költségvetéssel működő intézményeket a MIK pénzügyi főosztálya könyveléstechnikailag áprilisban kezdi átvenni. A január elsejével életbe lépett változások alapján a megyétől átvett intézményrendszert a megyei intézményfenntartó központ fogja önállóan, az én kormánymegbízotti felügyeltemmel irányítani. A megyei kormányhivatal alapvetően hatósági és ellenőrzési feladatokat lát el, míg a MIK dolga az intézményrendszer működtetése. A megyei intézményfenntartó központ várhatóan három főosztályból áll majd: humánpolitikai és jogi, pénzügyi és gazdálkodási, illetve intézmény-fenntartási. A főosztályok vezetőit valószínűleg pályázat útján fogjuk kinevezni.
A megyei kormányhivatal és az intézményfenntartó központ a továbbiakban két önálló pénzügyi főosztállyal működik, a hatóság, illetve a kötelező feladatellátás finanszírozása elkülönített pénzeszközökből történik. A megyei kormányhivatal 2011-ben egymilliárd forinttal kevesebb pénzt használt fel, mint 2010-ben elődjei, a közigazgatási hivatal és az akkor még önállóan működő szakigazgatási szervek együttvéve. Tavaly a kormányhivatal 6,2 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodott. A megtakarítás tartalmazza a központi költségvetési zárolásokat is, de mellette több száz millió forintot spórolt a hivatal az évközi költségtakarékossági intézkedésekkel. Bérleti díjakra tavaly 120 millió forinttal fizetett kevesebbet a hivatal, mint az azt megelőző évben, mert a szakigazgatási szervek többsége évközben állami tulajdonú ingatlanokba költözött. Több tízmilliós megtakarítás hozott a villamos áram, az üzemanyag, az irodatechnikai és más eszközök felhasználásának ésszerűsítése.
A kormányhivatal szakigazgatási szerveinél ezren dolgoznak az előző évi 1325-tel szemben. A csökkenés oka, hogy a tavalyi adat még tartalmazta a dél-alföldi regionális feladatokat ellátó, Békés megyei munkaügyi központ további két megyéjének - Csongrád, Bács-Kiskun - az alkalmazotti létszámát. A megyei fenntartó központ intézményeiben a dolgozók száma kétezer. Az egységes működtetés érdekében az átszervezések várhatóan áprilisban kezdődnek.
A megyei Pándy kórház állami irányítás alá került, s a jövőben nagytérségi ellátási feladatai lesznek. 2012. január hónaptól a békéscsabai önkormányzat tulajdonába került a Jókai Színház, és a mellette található Ibsen-ház. A remények szerint Békéscsaba mind szakmailag, mind anyagilag képes lesz magas színvonalon biztosítani a két intézmény működését.
- Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablak forgalma, népszerűsége?
- Örömünkre szolgál, hogy előre láthatólag a február hó negyedik hetében fogadhatjuk a békéscsabai Kormányablakban a 10.000. ügyfelet.
A 288/2010. számú Kormányrendeletben felsorolt feladataink közül a leggyakoribb ügytípus az egyszerűsített honosítási eljárás indítása.
A tavalyi évben több mint 600 esetben nyitottunk ügyfélkaput. Ilyenkor segítünk az ügyfélkapu aktiválásában is, bemutatjuk működését, illetve tájékoztatást nyújtunk az ügyfélkapun keresztül igénybe vehető szolgáltatásokról.
Legtöbb ügyfelünk közigazgatási tájékoztatásért keres fel bennünket, 2011-ben közel hatezren tértek be hozzánk különböző hivatalos ügyeik intézéséhez segítséget kérve. Ilyen esetekben a tájékoztatás mellett gyakran az ügyintézéshez szükséges nyomtatványokat is rendelkezésre bocsátjuk, felvilágosítást adunk a hatáskörrel és illetékességgel bíró szerv ügyfélfogadási idejéről, az ügyfélfogadási helyszínekről, valamint felhívjuk a figyelmet a konkrét ügyhöz kapcsolódó egyéb lehetőségekre. Segítséget nyújtunk az elektronikus úton beküldhető nyomtatványok kitöltésében és ügyfélkapun keresztül történő továbbításában.
Sokak számára lényeges szempont, hogy a hosszú nyitvatartási idő – munkanapokon reggel 8-tól este 20 óráig – lehetőséget biztosít az általános munkaidőn túli ügyintézésre is.
A hozzánk eljutó visszajelzések szerint szívesen jönnek hozzánk az ügyfelek, hiszen minden kérdésüket körültekintően megválaszoljuk, a felvetett problémákra igyekszünk megoldást találni. Sokan azzal köszönnek el, hogy ajánlani fognak minket ismerőseiknek, és legközelebb is ügyfélszolgálatunkat fogják felkeresni, mivel ügyüket a Kormányablakban gyorsan és hatékonyan el tudták intézni.
- Mivel az átalakuló magyar közigazgatása keretében a járások létrehozása is élénken érdekli a közvéleményt, szükségesnek láttam, hogy a kérdéssel foglalkozó államtitkár tájékoztassa a közvéleményt a járások kialakításának kérdéseiről. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára elfogadta meghívásomat és Békésen és Orosházán a területi közigazgatás átalakításáról és a járások kialakításáról tartott előadást.
A Békési tájékoztatón államtitkár asszonnyal közösen ismertettük a járási rendszer kialakítását és a kormányhivatalok feladatait. Egy új államigazgatási egység létrehozásának elemeként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által társadalmi egyeztetésre bocsátott, a járási rendszerrel kapcsolatos elképzelései szerint országosan várhatóan 168 járás jön létre, Békés megyében 7 járás létrejötte biztos volt. 8-ban reménykedtem, de az a tény, hogy Békés megyében 9 járás alakul meg, minden várakozásunkat felülmúlja. Azért is öröm ez a számomra, mert az elmúlt másfél évben azért dolgoztam, hogy Békés megyében minél több járás jöjjön létre és így az állami igazgatást minél közelebb vihessük a polgárokhoz. Munkámat a lakosság érdekét szolgálva siker koronázta. A jövőben Békéscsaba, Békés, Szarvas, Gyomaendrőd, Sarkad, Szeghalom, Gyula, Mezőkovácsháza és Orosháza városa fogja ellátni járási székhelyű feladatokat.
Tudnunk kell, hogy a kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb célja az, hogy a megyei szintnél alacsonyabb szinten ellátandó államigazgatási feladatok minden magyarországi állampolgár számára elérhetőek és magas szintűek legyenek. A járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként kezdhetik meg működésüket 2013. január elejétől. Itt hangsúlyozom, hogy az elsődleges cél az egyablakos (kormányablak) ügyintézés kiépítése.
Az újonnan kiépülő rendszernek fontos pillére, hogy az állam közelebb kerüljön az emberekhez. Az egyik fő cél az, hogy megtörténjen a rendteremtés az államigazgatási feladatok között. Hozzáteszem: az állam az eddigiekben a jegyzőkre bízta több mint ezer saját hatáskörét, ezt az állapotot azonban most megszünteti a kormányzat. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a közigazgatási feladatokat leválasztják a jegyzői és önkormányzati hatáskörökről. Az önkormányzat és a polgármester hivatala a továbbiakban a helyi közügyekkel fog foglalkozni. Az ügyfélbarát állam kiépítését azokkal az emberekkel szeretné a kormány megvalósítani, akik eddig is ellátták helyi szinten ezeket a feladatokat. A különbség annyi lesz, hogy, hogy ezután nem az önkormányzatok, hanem a járási hivatalok alkalmazásában fognak állni.
Békés megyéből nyolc módosító javaslat érkezett, amelyek mindegyike arról szólt, hogy egy-egy település egy másik járáshoz szeretne tartozni a mostani tervekhez képest. A járási székhelyek megnevezését azonban eddig senki nem vitatta Békésben. Csak egy példa: Gyomaendrőd 1966-ig járási székhely volt, így érthető örömmel nyugtázták a város vezetői, hogy hosszú idő után ismét járásközpont lehet a városból. A dolog azonban úgy tűnik, mégsem megy olyan simán, a remélt nyolc tagtelepülés közül ugyanis Bucsa, Kertéssziget és Körösladány jelezte a minisztériumnak, hogy nem kíván csatlakozni, Ecsegfalva és Dévaványa pedig fenntartásokat fogalmazott meg.
MCOnet
A tájékoztatón részt vett Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) országos elnöke is, aki elmondta, hogy a szervezet közel kétszáz jogcímen évente 500-600 milliárd forintnyi támogatását fizet ki. Ebből a legnagyobb tétel – mintegy 135 milliárd forint – a területalapú támogatás, amely előleg-kifizetését október 17-én sikerült elindítani. Az ehhez szükséges ellenőrzéseket Békés megyében sikerült leghamarabb és a legkisebb hibaszázalékkal befejezni.
A fórum végén a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy a miniszternek és az MVH elnökének kérdéseket tegyenek fel. Korábban említettem, hogy a közvéleményt foglalkoztatja az, ami ma az agráriumban történik. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a résztvevők rengeteg kérdést tettek fel, amelyeket az előadók nagy türelemmel és szakavatottan válaszoltak meg, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy az agrárium körüli esetleges bizonytalanságot eloszlassák.
- A megyei önkormányzatok intézményei januártól a Kormányhivatalhoz tartozó Megyei Intézményfenntartó Központokhoz kerültek. Milyen feladatok elé néz ennek kapcsán 2012-ben a megyei Kormányhivatal?
- A sajtót 2012. január elején tájékoztattam arról, hogy megyei intézményfenntartó központ alakult. 2012. január elsejével a Békés Megyei Intézményfenntartó Központhoz (MIK) kerültek a Békés Megyei Önkormányzattól átvett intézmények. Az új központ igazgatója Gara Ágnes közgazdász, aki megbízását a közigazgatási és igazságügyi minisztertől kapta. A megyei intézményfenntartóhoz került három, korábban összevont közoktatási intézmény, a „Harruckern”, a „Tisza” és a „Hunyadi”. Immáron szintén hozzánk tartozik a három szociális központ, valamint a kulturális intézmények közül a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Levéltár. Az eddig önálló költségvetéssel működő intézményeket a MIK pénzügyi főosztálya könyveléstechnikailag áprilisban kezdi átvenni. A január elsejével életbe lépett változások alapján a megyétől átvett intézményrendszert a megyei intézményfenntartó központ fogja önállóan, az én kormánymegbízotti felügyeltemmel irányítani. A megyei kormányhivatal alapvetően hatósági és ellenőrzési feladatokat lát el, míg a MIK dolga az intézményrendszer működtetése. A megyei intézményfenntartó központ várhatóan három főosztályból áll majd: humánpolitikai és jogi, pénzügyi és gazdálkodási, illetve intézmény-fenntartási. A főosztályok vezetőit valószínűleg pályázat útján fogjuk kinevezni.
A megyei kormányhivatal és az intézményfenntartó központ a továbbiakban két önálló pénzügyi főosztállyal működik, a hatóság, illetve a kötelező feladatellátás finanszírozása elkülönített pénzeszközökből történik. A megyei kormányhivatal 2011-ben egymilliárd forinttal kevesebb pénzt használt fel, mint 2010-ben elődjei, a közigazgatási hivatal és az akkor még önállóan működő szakigazgatási szervek együttvéve. Tavaly a kormányhivatal 6,2 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodott. A megtakarítás tartalmazza a központi költségvetési zárolásokat is, de mellette több száz millió forintot spórolt a hivatal az évközi költségtakarékossági intézkedésekkel. Bérleti díjakra tavaly 120 millió forinttal fizetett kevesebbet a hivatal, mint az azt megelőző évben, mert a szakigazgatási szervek többsége évközben állami tulajdonú ingatlanokba költözött. Több tízmilliós megtakarítás hozott a villamos áram, az üzemanyag, az irodatechnikai és más eszközök felhasználásának ésszerűsítése.
A kormányhivatal szakigazgatási szerveinél ezren dolgoznak az előző évi 1325-tel szemben. A csökkenés oka, hogy a tavalyi adat még tartalmazta a dél-alföldi regionális feladatokat ellátó, Békés megyei munkaügyi központ további két megyéjének - Csongrád, Bács-Kiskun - az alkalmazotti létszámát. A megyei fenntartó központ intézményeiben a dolgozók száma kétezer. Az egységes működtetés érdekében az átszervezések várhatóan áprilisban kezdődnek.
A megyei Pándy kórház állami irányítás alá került, s a jövőben nagytérségi ellátási feladatai lesznek. 2012. január hónaptól a békéscsabai önkormányzat tulajdonába került a Jókai Színház, és a mellette található Ibsen-ház. A remények szerint Békéscsaba mind szakmailag, mind anyagilag képes lesz magas színvonalon biztosítani a két intézmény működését.
- Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablak forgalma, népszerűsége?
- Örömünkre szolgál, hogy előre láthatólag a február hó negyedik hetében fogadhatjuk a békéscsabai Kormányablakban a 10.000. ügyfelet.
A 288/2010. számú Kormányrendeletben felsorolt feladataink közül a leggyakoribb ügytípus az egyszerűsített honosítási eljárás indítása.
A tavalyi évben több mint 600 esetben nyitottunk ügyfélkaput. Ilyenkor segítünk az ügyfélkapu aktiválásában is, bemutatjuk működését, illetve tájékoztatást nyújtunk az ügyfélkapun keresztül igénybe vehető szolgáltatásokról.
Legtöbb ügyfelünk közigazgatási tájékoztatásért keres fel bennünket, 2011-ben közel hatezren tértek be hozzánk különböző hivatalos ügyeik intézéséhez segítséget kérve. Ilyen esetekben a tájékoztatás mellett gyakran az ügyintézéshez szükséges nyomtatványokat is rendelkezésre bocsátjuk, felvilágosítást adunk a hatáskörrel és illetékességgel bíró szerv ügyfélfogadási idejéről, az ügyfélfogadási helyszínekről, valamint felhívjuk a figyelmet a konkrét ügyhöz kapcsolódó egyéb lehetőségekre. Segítséget nyújtunk az elektronikus úton beküldhető nyomtatványok kitöltésében és ügyfélkapun keresztül történő továbbításában.
Sokak számára lényeges szempont, hogy a hosszú nyitvatartási idő – munkanapokon reggel 8-tól este 20 óráig – lehetőséget biztosít az általános munkaidőn túli ügyintézésre is.
A hozzánk eljutó visszajelzések szerint szívesen jönnek hozzánk az ügyfelek, hiszen minden kérdésüket körültekintően megválaszoljuk, a felvetett problémákra igyekszünk megoldást találni. Sokan azzal köszönnek el, hogy ajánlani fognak minket ismerőseiknek, és legközelebb is ügyfélszolgálatunkat fogják felkeresni, mivel ügyüket a Kormányablakban gyorsan és hatékonyan el tudták intézni.
- Mivel az átalakuló magyar közigazgatása keretében a járások létrehozása is élénken érdekli a közvéleményt, szükségesnek láttam, hogy a kérdéssel foglalkozó államtitkár tájékoztassa a közvéleményt a járások kialakításának kérdéseiről. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára elfogadta meghívásomat és Békésen és Orosházán a területi közigazgatás átalakításáról és a járások kialakításáról tartott előadást.
A Békési tájékoztatón államtitkár asszonnyal közösen ismertettük a járási rendszer kialakítását és a kormányhivatalok feladatait. Egy új államigazgatási egység létrehozásának elemeként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által társadalmi egyeztetésre bocsátott, a járási rendszerrel kapcsolatos elképzelései szerint országosan várhatóan 168 járás jön létre, Békés megyében 7 járás létrejötte biztos volt. 8-ban reménykedtem, de az a tény, hogy Békés megyében 9 járás alakul meg, minden várakozásunkat felülmúlja. Azért is öröm ez a számomra, mert az elmúlt másfél évben azért dolgoztam, hogy Békés megyében minél több járás jöjjön létre és így az állami igazgatást minél közelebb vihessük a polgárokhoz. Munkámat a lakosság érdekét szolgálva siker koronázta. A jövőben Békéscsaba, Békés, Szarvas, Gyomaendrőd, Sarkad, Szeghalom, Gyula, Mezőkovácsháza és Orosháza városa fogja ellátni járási székhelyű feladatokat.
Tudnunk kell, hogy a kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb célja az, hogy a megyei szintnél alacsonyabb szinten ellátandó államigazgatási feladatok minden magyarországi állampolgár számára elérhetőek és magas szintűek legyenek. A járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként kezdhetik meg működésüket 2013. január elejétől. Itt hangsúlyozom, hogy az elsődleges cél az egyablakos (kormányablak) ügyintézés kiépítése.
Az újonnan kiépülő rendszernek fontos pillére, hogy az állam közelebb kerüljön az emberekhez. Az egyik fő cél az, hogy megtörténjen a rendteremtés az államigazgatási feladatok között. Hozzáteszem: az állam az eddigiekben a jegyzőkre bízta több mint ezer saját hatáskörét, ezt az állapotot azonban most megszünteti a kormányzat. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a közigazgatási feladatokat leválasztják a jegyzői és önkormányzati hatáskörökről. Az önkormányzat és a polgármester hivatala a továbbiakban a helyi közügyekkel fog foglalkozni. Az ügyfélbarát állam kiépítését azokkal az emberekkel szeretné a kormány megvalósítani, akik eddig is ellátták helyi szinten ezeket a feladatokat. A különbség annyi lesz, hogy, hogy ezután nem az önkormányzatok, hanem a járási hivatalok alkalmazásában fognak állni.
Békés megyéből nyolc módosító javaslat érkezett, amelyek mindegyike arról szólt, hogy egy-egy település egy másik járáshoz szeretne tartozni a mostani tervekhez képest. A járási székhelyek megnevezését azonban eddig senki nem vitatta Békésben. Csak egy példa: Gyomaendrőd 1966-ig járási székhely volt, így érthető örömmel nyugtázták a város vezetői, hogy hosszú idő után ismét járásközpont lehet a városból. A dolog azonban úgy tűnik, mégsem megy olyan simán, a remélt nyolc tagtelepülés közül ugyanis Bucsa, Kertéssziget és Körösladány jelezte a minisztériumnak, hogy nem kíván csatlakozni, Ecsegfalva és Dévaványa pedig fenntartásokat fogalmazott meg.
MCOnet
