Jó közbeszerzés - 12 milliárdos fejlesztési forrás
2014. October 01. 06:00
Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke és Jose Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke, 2014. szeptember 11-én írta alá Budapesten a Magyarország és az Európai Unió közötti, a 2014-től, 2020-ig terjedő időszakot felölelő, az európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodást
A Partnerségi Megállapodás keretében, a becslések szerint mintegy 12.000 milliárd forint értékű fejlesztési forrás kerülhet felhasználásra Magyarországon a következő években.
A források jelentős részét a kedvezményezettek a közbeszerzésekről szóló jogszabályok szerinti eljárásokban használhatják fel.
Mi is az a közbeszerzés?
„Ha közvélemény kutatást végeznénk abban a kérdésben, hogy ki, mit tud a közbeszerzésről, akkor valószínűleg sokféle választ kapnánk. Az embereknek elsőként a sajtóban olvasott sorok jutnak az eszükbe, tehát az, hogy egy meglehetősen bonyolult, átláthatatlan rendszerről van szó, amelyben sokszor milliárdok sorsáról döntenek, és amely sok esetben ad lehetőséget a korrupcióra - hogy csak a leggyakrabban elhangzott fordulatokat említsem. Ezen válaszok alapján azonban még korántsem definiálható a közbeszerzés fogalma.” (Dr. Mattusich Ágnes: A közbeszerzés magyar sajátosságai a MÁV tender tükrében. 8. o. 2007.)
A kérdésre adandó választ le is egyszerűsíthetjük: A „közbeszerzés nem más, mint vásárlás. Igaz ez akkor is, ha sokakban talán megütközést kelt az igen összetett anyagi és eljárásjogi szabályhalmaz ilyetén – hozzáteszem – radikális leegyszerűsítése. A vásárlás legfőbb jellemzője természetesen mi is lehetne más, mint, hogy a vásárló ( ajánlatkérő ) a rendelkezésre álló agyagi forrást, a leghatékonyabban kívánja elkölteni. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során lényegében olyan partnert keres, aki nemcsak, hogy nem tartozik a közbeszerzési jogban deklarált kizáró okok hatálya alá és megfelel az elvárt, pénzügyi- gazdasági, műszaki-szakmai alkalmassági feltételeknek, hanem az ajánlatkérő által elvárt minőségben, mennyiségben, és árszínvonalon teljesíti az adásvételi, megbízási, vállalkozói szerződésből fakadó kötelezettségeit. Nem vitatott: ha el is fogadjuk, hogy a közbeszerzés lényegében vásárlás, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy egy olyan vásárlás, melynek jelenleg több jogszabály, több száz oldal joganyag határozza meg az alapvető, egyben kötelező szabályait. ” (Lucsik János: A közbeszerzési eljárások új szabályai. Fórum Média Kiadó Kft., Budapest, 2006.)
Dr. Farkas Csaba így fogalmaz: „ A közbeszerzés egy sajátos versenyeztetési eljárás. A közbeszerzés egy folyamat, amelyet a törvényben taxatíve meghatározott valamely ajánlatkérő indít – egyéb feltételek megvalósulása esetén - vagy indíthat azért, hogy a törvényben meghatározott szigorú alaki és tartalmi szabályok betartása és betartatása mellett versenyeztesse az ajánlattevőket. A versenyeztetés célja pedig nem más, mint a legalkalmasabb, legfelkészültebb ajánlattevő kiválasztása, az hogy az eljárás eredményeként a lehető legjobb kondíciókkal kössünk szerződést.” ( Dr. Farkas Csaba : Ajánlattétel, ajánlatok értékelése a nyílt közbeszerzési eljárásban. Ph.D értekezés. 2009.)
Láthatjuk, „ahány ház”, annyi vélemény. Úgy vélem azonban, hogy a bevezetőben található kérdésre, kizárólag a hatályos szabályozás mentén adhatunk választ. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. ( a továbbiakban Kbt.) 5. §-ban találjuk meg a választ a bevezető kérdésre.
Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés).
Lucsik János - MCOnet
