Belföldi hírek

A modern magyar közbeszerzés

Az 1988/89-es évek jelentős változásokat hoztak; a politikai térkép átrajzolódott és ennek következtében az élet szinte minden területén változások sora következett be. „ (Dr. Mattusich Ágnes: A közbeszerzés magyar sajátosságai a MÁV tender tükrében. 2007.)

„Olyan jogszabályok jelentek meg, amelyek a piacgazdaság megerősödésének irányába hatottak. A gyors változás azonban feszültséget is szült a törvények alkalmazása során, hiszen hiányoztak azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek az új törvények megfelelő szintű alkalmazását lehetővé tették volna.” (Farkas Csaba – Kasza Péter Ferenc: A közbeszerzés hazai szabályozásának fejlődése. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága, Szeged, 2005, 23. o.)

 „A gazdaság átalakításában fontos szerepe volt az Európai Unió által nyújtott anyagi támogatásnak. „Kezdetben - a Phare program keretében - hazánk évi 100-120 millió eurót kapott előbb a piacgazdaság és a többpárti demokratikus intézményrendszer kiépítésére, majd az EU-csatlakozás előkészítésére, a jogharmonizációra és a tagságból adódó kötelezettségek teljesítéséért felelős intézmények kiépítésére.” Az Európai Megállapodás aláírásakor a magyar kormány nem kért derogációt a közbeszerzések területén, ezért a szerződés hatályba lépését követő tíz év lejártakor (2004. február 1-jén) a hazai szabályozásnak teljes mértékben harmonizálnia kellett az Unió joganyagával.

Az új törvény szabályozásának elveit az 1100/1994. (XI. 2.) Kormányhatározat állapította meg. A szabályozás célja olyan eljárási rend kialakítása volt, amely biztosítja a közpénzekből történő beszerzések átláthatóságát, a verseny tisztaságát, és a nemzetközi kötelezettségvállalásaink mellett a magyar gazdaság érdekeinek az érvényesítését is.” (Dr. Heil Péter: EU-támogatások Magyarországon. In: Közbeszerzési kézikönyv nem csak pályázóknak. Szerk.: Dr. Tátrai Tünde. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2005. )

„Mindezekre tekintettel 1995. májusában fogadta el a Parlament a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényt, mely deklaráltan a hazai ipar védelmében, protekcionista szándékkal született. A jogalkotóknak megfelelő hazai gyakorlat híján szükségszerűen idegen mintákat is alapul kellett venniük a II. világháború előtti magyar közszállítási gyakorlat mellett, így támaszkodtak többek között az EU direktívákra, a WTO közbeszerzési kódexére (GPA) és az UNCITRAL Modell jogára is. „ (Dr. Mattusich Ágnes: A közbeszerzés magyar sajátosságai a MÁV tender tükrében. 2007.)

„A Kbt. hatályba lépése óta időről-időre szükséges az eredeti törvény átfogó felülvizsgálata. Ez történt például a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény megalkotásakor, mely többek között az ellenőrizhetőséget tűzte ki céljául. A nevesített célok közül kikerült a hazai piac védelme, viszont az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból származó forrásból támogatott, közbeszerzésekre irányuló eljárások, illetve a közbeszerzés értékére vonatkozó új törvényi rendelkezések tekintetében is újat hozott. „ (Dr. Németh Anita: Összegezés az új közbeszerzési törvényről., In: Közbeszerzés Európában. Szerk.: BAU-DOK Alapítvány. CBC Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft., Budapest, 2004. 75.o.)

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. megalkotásakor az alábbi vezérelvek kerültek figyelembe vételre: „A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. nagymértékben, de nem teljesen felelt meg az európai közösségi jog követelményeinek. A közbeszerzésekről szóló új törvény célja elsősorban az kellett legyen, hogy a közbeszerzésre vonatkozó közösségi irányelvek rendelkezéseinek magyar jogrendszerbe történő átültetése megtörténjen, célja, hogy a magyar közbeszerzési szabályozás a közösségi joggal teljes mértékben összhangban álljon. Szükséges volt továbbá megteremteni a Bizottsági ajánlásokból és az Európai Bíróság ítéleteiből fakadó elemeket is.

 

Forrás: ec.europa.eu

Az új törvény – lényegében – nem szigorította a közbeszerzési eljárás szabályait, a cél az volt, hogy az új törvény megfelelő kereteket biztosítson

-    a közpénzek ésszerű, átlátható és ellenőrizhető felhasználásához,
-    a közbeszerzési eljárások megfelelő lebonyolításához,
-    valamint, hogy egyensúlyban tartsa az ajánlatkérői, ajánlattevői érdekeket és a közérdek szempontjait. „ (A 2003. évi CXXIX. tv. indokolása.)

„Az így kialakított rendszer alapvetően megfelelt az EU irányelvei által támasztott követelményeknek, azaz a hatékony állami beszerzések megvalósulásának, valamint a sokszereplős kínálati oldal fennmaradásának.” (Török Ádám – Győrffy Ágnes – Hernádi Ilona: Közbeszerzés, piacműködés és az állami pénzügyi érdekek védelme; In: Pénzügyi szemle, 52. évfolyam (2007), 1. szám, 11.o.)

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXIX. tv., számtalan módosítást élt meg. Ezek többsége jogharmonizációs tevékenység eredménye volt, míg a módosítások másik nagy csoportját közbeszerzés gyakorlata alakította. A törvény 2011. december 31-ig volt hatályban.

Lucsik János - MCOnet