A közbeszerzési jog (2.) - A jó közbeszerzés
2014. December 01. 12:42A közbeszerzési jog magyarországi történetének bemutatása –nemzetközi kitekintéssel - a sorozat második részét olvashatják.
A közbeszerzés magyar fejlődése
„Ugyan a magyarországi közbeszerzés gyökerei akár a középkorig is visszavezethetők, az első ilyen jellegű írásos szabályozás az 1887. decemberéből származó, vasútépítéseknél előforduló közszállítások vállalatba adását szabályozó kiadvány.” (Török Ádám – Győrffy Ágnes – Hernádi Ilona: Közbeszerzés, piacműködés és az állami pénzügyi érdekek védelme; In: Pénzügyi szemle, 52. évfolyam (2007), 1. szám, 9.o.)
„Kibocsátója, Baross Gábor a magyar iparfejlesztés eszközének tartotta a rendelkezést, jellegét tekintve tehát éppúgy protekcionista célokat fogalmazott meg, mint a korabeli európai szabályozások.
Ezt követően 1893-ban, (az első általános, 1893-as szabályzat címe: „A hatóságok ipari és terménybeli szükségleteinek beszerzésénél és az ipari munkálatok kiadásánál követendő szabályok”, míg az 1907-es az első kötelező érvényű jogszabály volt.) majd 1907-ben is sor került általános, illetve kötelező érvényű szabályzat kiadására. Mindkettő elsősorban a gyáripar fejlesztésére korlátozódott.
Forrás: piacesprofit.hu
A II. világháború előtt Magyarországon törvény (iparfejlesztési törvény, 1931), illetve miniszteri szinten kiadott szabályzatok rendelkeztek a közpénzből történő beszerzések lefolytatásáról, azaz a közszállításokról (ld. Közszállítási Szabályzat). E jogszabályok piacvédő funkciót láttak el, többek között részletesen szabályozták a versenytárgyalás rendjét, a szállítási feltételeket, a mennyiségi és minőségi átvételt, valamint bevezetésre került a legelőnyösebb ajánlat, mint értékelési módszer is. (Dr. Kőházi E.: Közszállítási Kódex, Budapest, 1941.)
A háborút követően 50 évig a közbeszerzést nem, vagy csak nagyon felületesen szabályozták. (Ld. például az Állami Tervbizottság által 1981-ben kiadott 5012-es számú határozatot, amely bevezette a költségkalkulációs és –elszámolási rendszert az építőiparban, mellyel megjelentek az első piaci elemek is ezen területen, vagy az 1987. évi 19. törvényerejű rendeletet, mely ugyan megfogalmazza az esélyegyenlőség követelményét, bevezeti a biztosíték és dokumentáció intézményét, ám nem felel meg a modern jogállamiság követelményeinek, hiszen szabályozása elnagyolt, és több fontos jogintézményről (pl. jogorvoslat) nem is rendelkezik. ) „A szocializmusban fel sem merült a közbeszerzés szabályozásának az igénye.
A szocialista tervgazdasággal ugyanis nem egyeztethető össze a versenyeztetésre épülő, a közpénzek takarékos és átlátható elköltését célul kitűző közbeszerzési szabályozás.” (Dr. Nagy András: Az állami és a helyi önkormányzati közbeszerzések rendszere, EU-konformitása. In: A közpénzek felhasználása az EU-csatlakozás tükrében. Szerk.: Bende-Szabó Gábor. Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2004. 170.o.)
Lucsik János - MCOnet