Belföldi hírek

A vádakat persze ismerjük: a közbeszerzés drága, időigényes, bürokratikus, merev eljárási szabályok, mit több, a közbeszerzés nem képes valódi és azonnali megoldásokat nyújtani valódi, életszerű, azonnali megoldást kívánó esetekre…hosszú a lista.

Meggyőződésem: a „jó közbeszerzés” napi rutin, napi gyakorlat lehet.

A „jó közbeszerzés” gyakorlatilag törvényes és eredményes közbeszerzési eljárást jelent.

A „jó közbeszerzés” érték.

Ez a kinyilatkoztatás két aspektusból vizsgálható:

1.    A közbeszerzési eljárás törvényesen került lefolytatásra, ugyanakkor nem érkezett ajánlat vagy valamennyi ajánlattevő ajánlata érvénytelen, így a közbeszerzési eljárás nem lesz eredményes. Ha a közbeszerzési eljárás nem eredményes, az ajánlatkérő számára szükséges áruk, szolgáltatások nem állnak rendelkezésre, nem kezdődhet meg a település vagy a szervezet számára fontos beruházás, a részben vagy egészben közösségi forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárás esetén nem hívhatóak le a közösségi források. Ebben az esetben ugyan a közbeszerzési eljárás törvényesen került lefolytatásra, de az nem „jó”, mert a közbeszerzési eljárás nem érte el a célját.

2.    A közbeszerzési eljárás eredményes. Ajánlatkérő kihirdeti a nyertes ajánlattevőt, de egy jogorvoslati eljárás során a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy később a bíróság megállapítja, hogy ajánlatkérő jogsértően hozta meg az eljárást lezáró döntését. Ajánlatkérő – jogorvoslat hiányában - megköti a szerződést, megkezdődik, vagy akár be is fejeződik a teljesítés, de az arra feljogosított ellenőrző szervezetek (Állami Számvevőszék, EUTAF, …stb. ) évekkel későbbi vizsgálata és hivatalbóli kezdeményezését követően állapít meg jogsértést a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság. Ezekben az esetekben a jogsértés miatt kiszabásra kerülhet bírság, sor kerülhet az elnyert és a teljesítés során felhasznált támogatás részbeni vagy teljes mértékű visszafizetése, megtörténhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok által a megkötött szerződés semmissé nyilvánítása, szélsőséges esetben büntetőeljárás indítására is sok kerülhet. Ilyen esetekben a közbeszerzés nyilván nem lesz, nem volt jó, mert nem volt törvényes, nem volt jogszerű. A jogsértés rányomja a bélyegét az ajánlatkérőre, az ajánlattevőre, adott esetben a költségvetésre, különböző találgatások, vádaskodások kellhetnek szárnyra, és megeshet az a szélsőséges eset is, hogy állami szinten is be kell avatkozni a helyzet kezelésébe. Kijelenthetjük: ez a közbeszerzés, nyilvánvalóan nem jó, nem volt jó, mert egy utólagos, negatív hatás párosul hozzá.

A fentiekből egyértelműen következik: a „ jó közbeszerzés” egyszerre jelent tehát törvényes és eredményes eljárást.

 

Forrás: vhklub.hu

A képet nyilvánvalóan árnyalja, hogy a „jó közbeszerzés” fogalomkörét nem lehet elvonatkoztatni attól sem, hogy milyen vádakkal illetik manapság a közbeszerzés világát. A „jó közbeszerzéshez” hozzátartozik az is, hogy a korábban felsorolt, a közvélemény által megfogalmazott vádakra pozitív válaszokat kell adni:

•    a közbeszerzés nem lehet drága, azt – lehetőség szerint - a rendelkezésre álló forráson belül kell megvalósítani, adott esetben megtakarítást is eredményezve,

•    a közbeszerzési eljárást, annak szakszerű, körültekintő előkészítését követően, a megfelelő eljárásfajta megválasztásával, a lehető legszűkebb időkeretben kell megvalósítani,

•    a közbeszerzési eljárás során az előre kidolgozott nyomtatványminták, a közbeszerzési jogszabályok és az ajánlatkérők által alkalmazott közbeszerzési szabályzatok eljárási rendje szerint kell az eljárásokat megvalósítani, kiiktatni a felesleges bürokratikus elemeket,

•    biztosítani kell a hatályos jogszabályok szerinti, és az adott ajánlatkérő kommunikációs stratégiájának megfelelő, lehető legszélesebb körű nyilvánosságot,

•    a megfelelő közbeszerzési stratégia kiválasztásával, biztosítani kell, hogy a beszerzés tárgyához, mennyiségéhez, értékéhez, a szerződés teljesítéséhez szükséges képességgel rendelkező szervezetek, ajánlattevők, a lehető legszélesebb körben vehessenek részt a közbeszerzési eljárásban,

•    a beszerzés tárgyához igazodva biztosítani kell az innovatív, a fenntartható fejlődést biztosító, a lehető legkisebb környezetterheléssel járó áruk, szolgáltatások,  technológiák megajánlásának lehetőségét,

•    megfelelő belső illetve külső szakemberek bevonásával, biztosítani kell a szakszerűséget és a jogszerűséget, a közbeszerzési eljárás előkészítésétől, a megkötött szerződés teljesítéséig.



Természetesen nincs és nem is lehet „ közbeszerzési kaptafa”. Nincs és nem is lehet közbeszerzési sorvezető. Egységes elvek azonban létezhetnek. Ezen elveket igyekszik majd e cikksorozat feltárni, megvitatni, abban a reményben, hogy ezen elvek segíthetik a „jó közbeszerzés” gyakorlatának elterjedését.


Lucsik János - MCOnet