Belföldi hírek

Miről árulkodnak a számok? Egyértelműen úgy tűnik, hogy a járványhelyzet egyik pozitív hozadéka, hogy jobban értékeljük az egészségünket - a megkérdezettek legnagyobb arányban (44%) legalábbis ezt jelölték meg az elmúlt időszak pozitívumaként. A járványhelyzet hatására rögzült szokások között vezet az immunrendszer támogatása (50%), az alapos kézmosás és a stressz levezetése csak utána következik 42-42%-kal. Szinte teljes az egyetértés abban a kérdőív alapján, hogy a saját felelősségünk, hogy egészségesek maradjunk - 94% vélekedik így, és nem hárítaná át ezt a családjára, a munkahelyi közegre vagy az államra. A válaszolók a közepesnél kicsit jobban tartják magukat egészségtudatosnak - egy ötfokú skálán 3,61-es értéket eredményezett a válaszok összesítése. Talán azért is érzik, hogy van még mit javítani a tudatosságon, mert a járványidőszak erősen korlátozta a lehetőségeket: a legnagyobb arányban (39%) ugyanis azt találták a válaszadók problematikusnak, hogy a bezártság miatt nem tudtak eleget mozogni. Sokan találkoztak közvetve vagy közvetlenül a koronavírussal A válaszolók egynegyede (26%) érzi csak úgy, hogy szinte kicsattan az egészségtől, olyan remekül van. Kétharmaduknak (67%) vannak kisebb egészségi gondjai, míg 100-ból hatnak komoly problémái vannak. A kérdőív kíváncsi volt arra is, hogy vajon hányan találkoztak közelebbről COVID-fertőzéssel - akár mert megbetegedtek, akár mert egy hozzátartozójuk volt érintett, esetleg gyanús volt, hogy megfertőződtek, de nem sikerült kideríteni, hogy így van-e. A többségnek (54%) volt valamilyen személyes élménye a koronavírussal kapcsolatban, 46% mondta azt, hogy nem érintette semmilyen formában. Az 55 év feletti kitöltők esetében ez az arány még nagyobb: 57%-ukat nem érintette a koronavírus, ezért elmondható, hogy valamelyest sikeres volt az idősebb emberek megvédése. Bezártság, kevés mozgás, túl sok evés - így születik a "karanténháj" A koronavírus azon túl is megnehezítette az életünket, hogy nagyon sokakat komolyabban megbetegített. A válaszadók leginkább a bezártság miatti kevesebb mozgást (39%) érzékelték problémának. A mozgás hiánya jobban zavarta a nőket, mint a férfiakat (44% vs. 34%), illetve a budapestieket, mint a vidékieket (49% vs. 35%). A felmérésben résztvevők több mint egynegyede (27%) azt is nehezményezi, hogy nem tudott könnyen orvoshoz eljutni. 22% nevezte meg problémaként azt, hogy túl sokat evett, vagy legalábbis nem túl egészséges ételeket fogyasztott. Érdekes különbség, hogy a női válaszadók listáján sokkal előrébb, a második helyre került problémaként - még a túl sok evést is beelőzte -, hogy túl sokat szorongtak - 29% érezte így. A férfiaknak ezzel szemben csak 13%-a számolt be arról, hogy a túlzott szorongás zavarta volna. Barátunk lett-e a kézfertőtlenítő? A járvány sokunkat ráébresztett a pozitív dolgokra is: a felmérésben a résztvevők több választ is megjelölhettek, ezek alapján 44%-uk jobban értékeli most az egészségét, 38% jobban figyel saját magára és másokra, 33% még inkább fontosnak tartja, hogy támogassa immunrendszerét, 32% jobban figyel a higiéniára, 24% többet mozog, sétál. Új szokások is kialakultak, amelyek közül a megkérdezettek körében egyértelműen az immunrendszer támogatása vezet, 50%-kal. Az alapos kézmosás és a stressz levezetése 42%-kal a második helyre került. A válaszolók egyharmada vezette be új szokásként, hogy hord magával kézfertőtlenítőt - bár a kézfertőtlenítő leginkább a nőknek lett jó barátja, ők jóval magasabb arányban válaszolták azt, hogy immár hordanak maguknál, mint a férfiak (41% vs. 23%). Bár a megkérdezettek 39%-ának nehézséget okoztak a bezártság miatti korlátozott mozgási lehetőségek, a válaszadók 32%-a mégis gyakrabban mozgott, sportolt. 29% arra a gyakorlatra is áttért, hogy ha valami megoldható online, legyen szó megbeszélésről, vagy vásárlásról, akkor arra törekszenek. Az online ügyintézés sokkal elfogadottabb a budapestiek körében, mint a vidékieknél (43% vs. 25%), illetve a felsőfokú végzettségűeknél a középfokú végzettségűekhez képest (40% vs. 19%). (folyt.)