OTS - Így változott a magyarok pénzügyi helyzete az elmúlt évben (1. rész)
2023. June 27. 14:25
Budapest, 2023. június 27., kedd (OTS) - A magyarok egynegyedének
nem marad pénze a hó végére, ráadásul a lakosság negyede egész
évben nem képes megtakarítani. Az elmúlt egy évben kismértékben
ugyan, de romlott a magyar lakosság pénzügyi helyzete - ezt mutatja
a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának (International Personal
Finance - IPF) az az 500 fős mintán végzett, kor, nem és régió
tekintetében reprezentatív kutatása, amelyet 2023 májusában a
Kantar készített.
Miközben korábban a magyarok 78 százaléka azért valamennyit
félre tudott tenni, a legfrissebb felmérés során már 27,4 százalék
válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem tudott megtakarítani az év
során. Mindez vélhetően a jövedelmi különbségek emelkedésére utal,
mert a korábbi felmérésekhez képest nőtt azok aránya, akik érdemi
összeget tudtak megspórolni. A válaszadók 19,7 százaléka sorolható
ebbe a kategóriába, közülük 2,7 százaléknak nagy összeg (a havi
jövedelem több mint 50 százaléka), míg 17,1 százaléknak elegendő
összeg (a havi jövedelem 20 és 50 százaléka között) marad hó végén
is a számláján. (A figyelmes olvasónak feltűnhet, hogy a két
részadat összege nem adja ki a szumma értéket, ami a kerekítéseknek
köszönhető). A korábbi kutatásokban az ilyen, érdemi
megtakarítással rendelkező válaszadók aránya csak 10 (2020), majd
17 (2021) százalék körül alakult.
A férfiak jobb helyzete
A teljes kutatás elgondolkodtató tanulsága, hogy Magyarországon
továbbra is jelentős különbség van a férfi és a női válaszadók
anyagi lehetőségei között, nem fogunk meglepetést okozni, az
előbbiek javára. Ha azt mondtuk, hogy összességében a válaszadók
19,7 százaléka rendelkezik érdemi havi megtakarítással, akkor
jelentős differencia, hogy a férfiaknál 24,4 százalék, a nőknél
csak 15,4 százalék ez az arány. Összességében tehát az elmúlt 12
hónapban enyhén romló megtakarítási képesség jellemezte a
magyarokat, amit a gazdasági, jogi környezet változása alapján
érthető is lehet (hiszen magas volt az élelmiszer-infláció,
emelkedtek a rezsiköltségek, illetve annak, akit nem mentett meg a
kamatstop, növekedhettek a kamatköltségei is).
Generációs különbségek, élen a fiatalok
Szintén izgalmas eredményeket hozott az, hogy miként alakult az
egyes generációk megtakarítási képessége. Azt feltételezhetjük,
hogy az emelkedő korral és a növekvő szakmai tapasztalattal,
idősebb korban a jövedelmek is nőnek. Mégis a nagyrészt
családalapítás előtt álló, 18-34 éves korosztályban a legmagasabb,
30,4 százalék az említett "érdemi" havi megtakarítók aránya, míg a
35 és 54 év között 19,3 százalék, és 55-75 éves kor között csak
11,6 százalék. Talán igaz lehet az a mondás, hogy amíg az embernek
nincsen gyermeke, addig mindenre van pénze, amikor már vannak
gyermekei, akkor semennyi pénz nem elég.
Rendszeres megtakarítás
Eltérő mintázat látszik abban is, hogy milyen rendszerességgel
tudnak a magyarok megtakarítani. Akár pozitív mutatónak is
mondhatjuk, hogy a megkérdezettek egyharmada minden egyes hónapban
képes félretenni, az ő arányuk pontosan 33,5 százalék. Itt két
részre oszlik a megtakarítók tábora, "a kényszer nagy úr" -
vallhatják azok a rendszeres megtakarítók, akik mindig ugyanakkora
összeget takarítanak meg, ez ugyanis lehet például egy
rendszerességet megkövetelő pénzügyi program eredménye. Ugyanakkor
az ilyen megtakarítók csak feleannyian vannak, mint azok, akik
eltérő összegeket tudnak megtakarítani, ami talán életszerűbb, mert
a váratlan kiadások hullámzása miatt az összeg ingadozhat. Itt is
elég riasztó az a 27,34 százalék, akik egész évben semmit sem
tudtak megtakarítani.
Pénzügyi magabiztosság
Aligha meglepő, hogy a lakosság egyes tagjainak pénzügyi
magabiztossága mennyire szorosan összefügg a jövedelmi helyzettel.
A válaszadók fele, egészen pontosan 50,1 százalék vallja, hogy
kellően ért a pénzügyekhez. Érdekes, hogy itt is jelentős eltérés
mutatkozik a nemek között, hiszen, ez az arány a férfiak körében
62,2 százalék, míg a nők körében 38,8 százalék. Felmerülhet az a
kérdés, hogy mi okozza ezt a nagy eltérést, vajon ekkora különbség
lenne a gazdasági érdeklődés, vagy a tudásszint között, esetleg
egyszerűen arról van szó, hogy a férfiak "kevésbé szenvednek
hiányos önértékelésben".
Érdekesség, hogy a korral csökken a magabiztosság is. Ezt
okozhatja az, hogy az emberek felejtenek, de talán az is, hogy a
fiatalság magabiztossága után a tapasztaltabb válaszadók nagyobb
felületen találkoznak az ismeretlennel. A legszignifikánsabb
összefüggés azonban alighanem az, hogy akik a hónapok többségében
egy meghatározott összeget félre tudnak tenni, azok 76,6
százalékban magabiztosak, míg akik nem takarítottak meg semennyit
sem az elmúlt egy évben, ők csak 34,2 százalékban.
Félretett összegek
A kutatásból az is kiderült, hogy mindösszesen a válaszadók
35,5 százalékának van legalább hat hónapra elegendő megtakarítása.
Itt is megfigyelhető a keresztösszefüggés, vagyis, hogy akinek a hó
végén nagyobb összeg maradt meg a jövedelméből, azok között 69,4
százaléknak van fél évnyi tartaléka, míg akinek semmi, azok közül
csak 7,6 százaléknak.
A magyarok 24,2 százalékának egyáltalán nincsen megtakarítása,
viszont 10,4 százalék azon szerencsések aránya, akik több mint egy
évre is ellátnak.
Ami a kölcsönfelvételi kedvet illeti, a megkérdezettek csupán
44,3%-a élt ezzel a lehetőséggel a megelőző egy évben, 24,7
százalékban családi segítséget vettek igénybe, 12,2 százalékban
pénzügyi szolgáltatókhoz, 9,3 százalékban a barátokhoz, illetve a
kollégákhoz fordultak - a maradék 5,3 százalék vagy nem válaszolt,
vagy valahonnan máshonnan kért kölcsön. (folyt.)