OTS - Dr. Esterházy V. Pál hercegre emlékezünk (1. rész)
2021. March 23. 19:30
Kismarton, 2021. március 23., kedd (OTS) - A 120 évvel ezelőtt
született Esterházy V. Pál hercegre emlékezik az ausztriai
Esterhazy Privatstiftung, tiszteletére március 27-én szentmisét
tartanak a kismartoni St. Michael templomban.
A hírhez tartozó kép(ek) ingyenesen letölthető(ek) a következő
internetcímen:
http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20210323_008.jpg
Esterházy V. Pál herceg története egy olyan ember életének
krónikája, akinek életútjára rányomta bélyegét a 20. század nagy
politikai-társadalmi és kulturális törésekkel jellemezhető
korszaka. A nácik és a kommunisták egyaránt üldözték címe, családi
hagyományai és származása miatt.
Esterházy V. Pál herceg 1901. március 23-án látta meg a
napvilágot a kismartoni kastélyban, Cziráky Margit és IV. Esterházy
Miklós elsőszülött fiúgyermekeként. Polgári neveltetésben
részesült, jogi doktorátust szerzett a budapesti Pázmány Péter
egyetemen (mai ELTE), az arisztokratikus allűröket mellőzve a
tudást, a teljesítményt és a tehetséget mindennél többre becsülte.
Az Esterházy-család hercegi ágának családfőjeként - amely feladatot
apja, IV. Esterházy Miklós herceg váratlan és korai halála miatt 19
éves korában volt kénytelen átvenni - és mint a 17. században
alapított hercegi Esterházy hitbizomány kezelője, küldetésének
tekintette a nagy múltú család kulturális, gazdasági és épített
örökségének - köztük a felbecsülhetetlen értékű ún. Fraknói
Kincstárnak - megóvását és egybentartását. Burgenland Ausztriához
csatolását követően 1921-ben két országra szakadtak birtokai: a
nagyobb rész, 128.000 hektár magyar területen, 66.000 hektár pedig
Burgenlandban található.
Burgenland támogatása
Habár a legtöbb időt Budapesten töltötte, így is sokféleképpen
támogatta Burgenland tartományt: például a rendelkezésükre
bocsátott egy épületet, hogy hivatali célból azt használják, és
miután 1925-ben Kismarton tartományi főváros lett, az új székhely
megépítéséhez építőanyagot biztosított.
A mecénás
V. Pál herceg a kultúra, a művészet, a zene és a tudomány
iránti szeretete nagylelkű támogatásaiban is megmutatkozott, a két
világháború közötti korszak egyik legjelentősebb mecénása volt,
sokszor állami feladatokat átvállalva támogatta a hazai oktatást, a
tudományos és a művészeti életet. Még csak 19 éves volt, amikor 250
ezer koronát ajánlott fel 1920 decemberében az első világháború
után csőd közelébe került Magyar Tudományos Akadémiának.
Adományával a herceg országos mozgalmat indított el, amelynek
eredményeként végül 2 millió korona gyűlt össze, amelyet az
Akadémia tudományos munkára és kiadásra fordíthatott. Az
Operaháznak 100 millió koronát juttatott el 1924-ben, de számos
zenei eseményt és egyetemet is támogatott. 1934-ben
ösztöndíjprogramot indított az orvostanhallgatók számára.
Pál herceghez a képzőművészet támogatása állt a legközelebb,
számos festményt vásárolt meg fiatal művészektől. Alapított egy
képzőművészeti díjat is: a Műcsarnokban a három legjobbat fejenként
háromezer, majd később ötezer pengővel díjazta. Sajnos a
támogatások hosszabb távú megvalósítását a II. világháború
megakadályozta. Mecénási tevékenységéről, születésének 120.
évfordulója alkalmából az Esterházy Magyarország Alapítvány
megbízásából kisfilmet -
https://www.youtube.com/watch?v=hGj8rOGcRMk - készített a Filmever
Stúdió.
A történelmi viszontagságok
Feladatát nagy állhatatossággal, teljes szívvel, odaadással
végezte egy olyan korszakban, amelyben az Esterházy-család, de maga
az ország is, totalitárius eszméktől vezetett, erőszakos belső és
külső hatalmak szeszélyeinek, szerzésvágyának volt kitéve. Dr.
Esterházy Pál herceg és tanácsadóinak tehetsége és kitartása sem
tudta azonban megakadályozni, hogy a Fraknói Kincstár érdemi részét
a Tanácsköztársaság ideje alatt a kommunista hatalom, karhatalmi
erőszak alkalmazását kilátásba helyezve szocializálja és Budapestre
szállíttassa. Ezekről az eseményekről Fraknó Várának a "300 évig
gyűjtetett - 3 nap alatt elveszett" című kiállítása emlékezik meg.
Bár Dr. Esterházy Pál naprakészen követte a politikai
eseményeket, soha semmilyen politikai tisztséget nem vállalt el,
azt vallotta, hogy a politikus nem egy foglalkozás, hanem egy
szolgálat. Abban hitt, hogy gazdaságai eredményes vezetésével hoz
igazi hasznot hazájának. Hite szembeállította a Horthy-rendszer
irredenta tendenciáival, a magyar római katolikus egyházon belül
széles körben elterjedt antiszemita nézetekkel, és az Európában és
Magyarországon létrejött totalitárius rendszerekkel, de nem
sorolható egyetlen szélsőséges politikai irányzat harcos
ellenállóinak táborába sem.
Dr. Esterházy Pál mindig liberális, hazafias és humanista
meggyőződésből cselekedett. 1944-1945-ben budapesti zsidókat
mentett: budai rezidenciájára befogadta a zsidók megmentésében
aktív szerepet vállaló svéd és svájci nagykövetséget, az Irgalmas
Nővérek részére pedig közvetlen anyagi támogatást nyújtott.
A háború utáni nehéz időszak
Élete egyik legnehezebb időszakának kezdetén, 1946-ban kötött
házasságot a polgári családból származó, a balettművészet terén
kimagasló tehetségű Ottrubay Melindával. A házaspárnak minden
lehetősége adott lett volna, hogy a háborút követően elhagyja az
országot, ők mégis maradtak, mert Dr. Esterházy Pál herceg úgy
érezte, "itt van dolga". Még nászútra is a Balatonhoz mentek.
A II. világháborút követően ausztriai birtokairól évekre le
kellett mondania, magyarországi örökségét és birtokait pedig a
Mindszenty bíboros ellen indított koncepciós perben hozott ítélet,
valamint az államosítások révén vesztette el. A perben 15 év
fegyházbüntetésre és teljes magánvagyonának elkobzására ítélt Dr.
Esterházy Pál és felesége 1956-ban kalandos körülmények között
hagyta el Magyarországot, és rövid időn belül Zürichben telepedett
le. (folyt.)