Belföldi hírek

Ez az írás komoly kárt okozott a politikán kívül maradó, évtizedek szorgalmas munkájával eredményeket felmutató Fulmer családnak. Egy korábban megjelent Átlátszó cikk pedig azt is sugallta, hogy az ukrán import tilalom feloldása hozta nehéz helyzetbe a magyar méhészeket. Ezekkel a cikkekkel olyan hamis képet közvetített, hogy egy politikussal ápolt, állítólagos baráti viszony miatt került egy egész ágazat súlyos válságba. Később az Átlátszó ugyan elismerte, hogy a méhészetek válságát nem az Ukrajnából származó valódi, hanem a Kínából származó hamisított méz okozta, és részben azt is megírta, hogy nincs ténybeli alapja annak, hogy a tilalom feloldása baráti alapon történt volna. De a helyesbítések nem olyan formában jelentek meg, amelyek kicsit is ellensúlyozni tudnák a valóságtól távol álló, először megjelent állításokat. Erre példa, hogy a hamis információkat egy másik újság, a Népszava is átvette, és azt már tényként kezelte. Természetesen minden hamis állítás nyilvánosságra hozatala jogkövetkezményekkel fog járni, de ez sajnos időt igényel. Ennek a nyilatkozatnak az a célja, hogy idejében felhívja a figyelmét a hazai médiának, hogy az Átlátszó hírportál hírei ebben a témában hamisak, és ha ez valaki számára még érdekes, arról ne az érintett, Fulmer Ferenc megkérdezése nélkül adjanak hírt, úgy ahogyan azt a fent említett két hírportál tette. Az Átlátszó sugalmazásával ellentétben nincs baráti viszony Fulmer (név változtatás előtt Takács) Ferenc Aranynektár és a Fulmer cég tulajdonosa és Nagy István agrárminiszter között. Munkakapcsolatuk húsz éve szűnt meg, tíz évvel korábban, mint amikor Nagy István megjelent az országos politikában. Azóta is csak formális alkalmanként találkoznak. Csak az ágazatot érintő, szakmai tanácskozásokon, rendezvényeken és az üzemátadásokon. Megtévesztő, amit az Átlátszó állít, hogy "A politikus valóban elég könnyen összeköthető az egyik nagy mézes céggel". S hogy ez lenne az oka annak, hogy "Nagy államtitkári ciklusának végén, 2018 tavaszán az Aranynektár Kft. tulajdonosa, Takács Ferenc Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült." A kitüntetést a Külgazdasági és Külügyminisztérium javaslatára a mézexportban elért, több évtizedes eredményekért kapta Fulmer (Takács) Ferenc. A kitüntetésről köztársasági elnök döntött, a döntéshez tehát semmi köze nem volt az Agrárminisztériumnak. Nyilvánvalóan szerepet játszott a kitüntetés elnyerésében, hogy a Fulmer család cégek adják a minőségi piacokra, fogyasztói csomagolásban, magas hozzáadott értékkel exportált magyar méz túlnyomó többségét. Félrevezető az Átlátszó azon megállapítása is, amely szerint "2020 őszén, amikor már Nagy István volt az agrárminiszter, a kormány 58 millió forint uniós támogatást ítélt meg a cég termelési kapacitásának fejlesztésére. A beruházás összköltsége bő 83 millió forint volt, aminek 70 százalékát fedezte az EU-s pénz." Ezt az EU által nyújtott támogatást a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében kaptuk, ennek a támogatásnak semmi köze az agrárminisztériumhoz, mert nem is tartozik a hatáskörébe. Az Átlátszó újságírója azzal is hamis képet fest, hogy ezt írja, "Arról nincs információ a kormányzati honlapon, hogy mekkora volt a beruházás összköltsége, és mekkora részét fedezte a kormány által odaítélt közel 1 milliárd forintnyi támogatás. Érdekesség viszont, hogy mintha a dátumokkal lenne egy kis kavarodás. A támogatási kérelem dátumaként ugyanis 2021. augusztus 30. szerepel, a támogatás megítélésének napja 2022. november 11. (bő egy évvel később), viszont Nagy István agrárminiszter 2022. november 18-án vett részt a feldolgozó átadásán. Vagyis kereken egy héttel azután, hogy a kormány odaítélte a pénzt a cégnek, már meg is történt a támogatott fejlesztés felavatása - vagy legalábbis úgy tettek." Azt, amit az Átlátszó "kavarodásnak" nevez, épp azt mutatja, hogy a formális kapcsolatokon kívül semmilyen más érdekérvényesítő eszközzel, informatív csatornával nem rendelkezik a Fulmer család. Nem színlelte azt, hogy mintha elkészült volna a beruházás. A törvények ugyanis lehetővé teszik, hogy a pályázat benyújtása es a helyszíni ellenőrzés után elkezdje azt, saját pénzből. A megoldás a látszólagos ellentmondásra az tehát, hogy mivel a bürokrácia malmai lassan őröltek, ezért tovább tartott a pályázat elbírálása, mint a beruházás fő elemét jelentő üzemcsarnok felépítése. A lassú ügyintézés miatt a Fulmer cég előbb építette fel az üzemcsarnokot annál, minthogy a támogatást megítélték volna a beruházáshoz. Valótlan az Átlátszó azon megállapítása, amely szerint "A cég 2022-ben közel 1 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól, most az olcsó ukrán méz tovább értékesítésén profitálhat". A cikknek ez a mondata különösen visszatetsző, ami csak arra alkalmas, hogy az ágazat szereplőit egymás ellen hangolja. A hamis kínai méz dömpingje miatt az ágazat minden szereplője (a mézkiszerelők is) válságba kerültek. A hamis méz miatt a csomagolók is elvesztették az exportpiacokon a nyereségüket. A küzdelem a több évtized alatt felépített piaci jelenlét megtartásért folyik. Az Átlátszó azon állítása, hogy az ukrán méz olcsó, valótlan, csak az elkeseredett méhészek félrevezetését eredményezi. A magyar csomagolók számára az ukrán méz valamivel drágább, mint a magyar. Az ukrán méz azért fontos a magyar csomagolóknak, mert a magyarral ellentétben mindig beszerezhető az aktuális piaci áron. (folyt.)