OTS - A világ első csángó társasjátékával gyarapodott a Néprajzi Múzeum gyűjteménye (1. rész)
2022. August 04. 13:36
Budapest, 2022. augusztus 4., csütörtök (OTS) - A moldvai
csángómagyarok hagyományosan évente egyszer hallgathatnak
magyarnyelvű misét, Nagyboldogasszony napján (aug. 15.) Kácsikán.
Ehhez a jeles naphoz kapcsolódóan adta át 2022. augusztus 4-én a 15
éve alapított Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület a
11 éve készült "Naputánjáró" társasjátékának utolsó bontatlan
példányát a Néprajzi Múzeum számára. A Néprajzi Múzeum gyűjteménye
az elmúlt 150 évben is jelentős moldvai anyaggal gazdagodott, a
most befogadott társasjáték viszont máshogy különleges. Ezúttal nem
a csángómagyarok hagyományos népi kultúrájának reprezentatív
darabja érkezik az intézménybe, hanem egy olyan tárgy, amely arról
az önkéntes közösségi munkáról tanúskodik, amely az elmúlt
évtizedekben országhatároktól függetlenül a moldvai magyarság
kultúrájának megőrzését, megismertetését tűzte ki célul.
A hírhez tartozó kép(ek) ingyenesen letölthető(ek) a következő
internetcímen:
http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20220804_003.jpg
http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20220804_004.jpg
http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20220804_005.jpg
http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20220804_006.jpg
A világ első csángó társasjátéka, a Naputánjáró (napraforgó)
Lakatos Demeter, az első jelentős csángó költő születésének 100.
évfordulójára, 2011. november elejére készült el Iancu Laura költő
és néprajzkutató tudományos közreműködésével, Albert Zoltán Máté
ötletére és megalkotásával - önkéntes munkában, sokak segítségével.
A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesülettel közös
kiadásukban megjelent játék rendkívül sikeresnek bizonyult,
hamarosan, 2012 februárjában utánnyomásra is szükség volt. A
játékot nemcsak magánszemélyek vásárolták meg, hanem a Moldvai
Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által működtetett iskolai
helyszínekre 2-2 példány épp úgy került, mint számos hazai iskolába.
A Naputánjárót 3-6 fő (vagy csoport) játszhatja. Az önálló
részvétel 12 éves kortól ajánlott, de segítséggel kisebbek is
játszhatják. A játék egy "csángós" mesével kezdődik: "Vót eccer,
hol nem vót, valami magas hegyek között, vót egy nagy-nagy hely,
mit úgy híttak, hogy Csángófőd, s vót ott egy király s egy
királyné, s vót nekik egy országik mit úgy híttak: Naputánjáró.
Azét hítták Naputánjárónak azt az országot, met erőst sok
napraforgó nőtt ott. Az emberek békességbe vótak egyik a másikval,
szerették egyik a másikat, még az idegenyeket es béfogadtak maguk
közé, olyan jó emberek vótak…" A játékosok ezután a keménytábla
stilizált moldvai térképén bebarangolhatják Csángóföld központi
részét, útközben 100 könnyű, 100 nehéz kérdés segítségével
ismereteket szerezhetnek a moldvai csángómagyar szavakról és
kifejezésekről, valamint különböző témakörökből (történelem,
földrajz, néprajz, hagyományok, gasztronómia, irodalom, művészetek,
stb.) A társast izgalmasabbá teszi két negatív és egy pozitív
szereplő a csángó hiedelemvilágból. A készítők célja, hogy a
moldvai csángómagyar gyerekek, felnőttek és az őket szeretők és
érdeklődők minél jobban megismerhessék Csángóföldnek a játékban
szereplő településeit, az ott élők kulturális örökségét. A
Naputánjáró iskolai oktatás keretében tanári segédeszközként is
használható.
A 15 éves egyesület 10 éves játékának utolsó bontatlan
példányának felajánlásának időpontja üzenetértékű. A moldvai
magyarok kiemelt pillanata minden évben augusztus 15.,
Boldogasszony napja. Hosszú ideje évente csak ezen a napon van az
egyetlen, hivatalosan engedélyezett magyar nyelvű szentmise
Kácsikán, amelyet éveken át a csángók nagy apostola, Jáki Sándor
Teodóz, OSB atya celebrált, haláláig. Bár az utóbbi időben
történtek pozitív változások, de a mai napig nem tudnak falvaikban
rendszeresen anyanyelvükön imádkozni Moldvában.
A Néprajzi Múzeum gyűjteményei, a tárgyak, fényképek, kéziratok
által hordozott tudás számos ponton kapcsolódik a társasjátékban
feldolgozott területhez, illetve történeti-néprajzi és nyelvészeti
kérdésekhez. A játék "terepének" felrajzolt települések szinte
mindegyike, egy-egy dallam vagy szőttes erejéig megjelenik a
gyűjteményben Pusztinától Szabófalváig, Jászvásártól
Külsőrekecsinig.
Ez azért is kiemelkedő, mert a néprajzi gyűjtés feltételei
hosszú ideig nem voltak kedvezőek. A kezdeti néprajzi kutatások
elsősorban a Kárpát-medence népi kultúrájának dokumentálására
irányultak, de a trianoni békeszerződés megkötése után ez is
ellehetetlenült. Hiába nőtt fokozatosan a csángómagyarok iránti
érdeklődés, a rendszerváltásig a gyűjtemény csak közvetett
módszerekkel tudott gyarapodni, többek között a Magyarországra
telepített moldvai és bukovinai magyarok révén. Mivel a
Kádár-korszakban a külföldi tárgyvásárlás illegális volt, számos
tárgyat, amelyet Kallós Zoltán és köre gyűjtött Moldvában,
közvetítőkön keresztül vásárolt meg a múzeum.
A gyűjtések az 1910-es években kezdődtek, például a moldvai
csángók egy korai néprajzi térképét Györffy István készítette
1910-ben, amely később ismeretlen okokból a Néprajzi Múzeumból az
Országos Széchényi Könyvtár térképtárába került. A korai időszakból
a legértékesebb anyag a Bartók és más gyűjtők által fonográfra
rögzített népzenei anyag. Utoljára 1992-ben volt olyan terepmunka,
amely a Néprajzi Múzeum gyűjteményét is gazdagította. (folyt.)