OTS - A természetkárosítás ellen, a vadak és élőhelyeik védelmében
2023. June 22. 11:45
Budapest, 2023. június 22., csütörtök (OTS) - A Pázmány Péter
Katolikus Egyetem (PPKE) Teremtésvédelmi Kutatóintézete valamint Az
alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó
helyettesének hivatala szervezésében konferenciát rendeztek
Természetkárosítás - élőhelyvédelem - vadvédelem címmel június
20-án, melynek apropóját az M237-es farkas kilövése adta. Az
előadások központi gondolata a teremtett világ védelme és a
biodiverzitás megőrzésének összefüggései voltak.
Ugyanekkor az élőhelyek védelmében jogalkotási előrelépés is
történt a konferenciával egyidőben: az EU Környezetvédelmi Tanácsa
elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendelet tervezetét.
Bevezetésként Kuminetz Géza rektor atya a neves
összeomláskutató, Jared Diamond gondolatát idézte: a természet
károsítása, a fajok kihalásával fenyegető vadászat azon kockázati
tényezők között szerepel, melyek az adott társadalom pusztulásához
vezethetnek, mivel szinte észrevétlenül tönkre teszik az addig
virágzó természeti, politikai, gazdasági és kulturális struktúrákat.
Bándi Gyula, a jövő nemzedékek biztosa, az egyetem jogi karának
professzora előadásában utalt Noé történetére: Noé vajon
válogatott-e az egyes fajok között, hogy melyeket fogadja be a
bárkájába? "Az Úr azt a parancsot adta neki, hogy minden élőlényt
mentsen át." E gondolati bevezető után áttekintette a konferencia
témájához kapcsolódó alkotmánybírósági döntéseket. A biológiai
sokszínűség a nemzet közös öröksége, amelyet meg kell őrizni a jövő
nemzedékek számára. "Meg kell adni annak a lehetőségét, hogy a jövő
nemzedékek legalább annyit kapjanak, mint amennyi nekünk van."
Rámutatott, hogy a biodiverzitás védelme kormányzati ciklusokon
átívelő szabályozást és hosszútávú gondolkodást igényel.
A hazai biodiverzitási tevékenységek eredményeit és helyzetét
az Agrárminisztérium képviseletében Schmitt András főosztályvezető
elemezte, utalva a nap aktualitására, miszerint az EU
Környezetvédelmi Tanácsa a konferencia idején szavazott a természet
helyreállításáról szóló rendelet tervezetéről, melyet elfogadott. A
rendelet tervezet, az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú
eleme, jogilag kötelező érvényű célokat határoz meg a leromlott
élőhelyek és az elveszett fajok helyreállítására. Ha ugyanis azt az
Európai Parlament is el fogja fogadni, akkor a természetes
élőhelyek védelme vonatkozásában valós előrelépés várható
Európában: elsőként fog az EU tagállamaiban közvetlenül hatályosuló
jogszabály - rendelet - hatályba lépni a természet védelmében és
ezáltal előírásai közvetlenül kikényszeríthetők lesznek. Ennek a
rendelet tervezetnek prioritása az élőhelyek védelme, az erdők, a
folyók és a beporzók védelme és szigorú monitoring- valamint
beszámolási feladatokat jelent majd az egyes tagállamoknak.
A konferencia sajátossága volt, hogy a természetkárosítás
megítélése vonatkozásában lehetősége volt az egyes jogászi
hivatásrendek képviselőinek valamint a természetvédelem
munkatársainak egymás tevékenységébe bepillantani, illetve egymás
szakmai-tudományos álláspontját megismerni.
Bemutatták a nyomozói (Horváth Ákos, KR NNYI) , a bírói
(Várhegyi Éva, Fővárosi Törvényszék), az ügyészi (Teszár László,
Legfőbb Ügyészség) munkát, illetve kriminológus (Tilki Katalin,
OKRI) szemszögéből is megvizsgálták a természetkárosítás néhány
példáját. A vadgazdálkodás - élőhelyvédelem számos eredményéről
számolt be Faragó Sándor akadémikus, a soproni egyetem emeritus
rektora. Az etikus vadászatról Barta Judit professzor asszony (ME,
NKE) tartott előadást. A nagyragadozók védelmének gyakorlatát
ismertette a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Rónai Kálmánné,
Gombkötő Péter, BNPI), az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (Szabó
Ádám, ANPI) valamint a WWF munkatársa (Sütő Dávid, WWF Nagyragadozó
Projekt). Zsigmond Csaba r. alezredes (NKE) a védett fajok
illegális kereskedelmének eseteiről és azok jogi megítéléséről
tartott beszámolót. Tahyné Kovács Ágnes docens (PPKE JÁK, TVKI) az
élőhelyek védelme kapcsán előadásában - több előadóval egyetértve -
rávilágított arra, hogy az ember felelőssége a teremtett világért
bár jogi eszközökkel kikényszeríthető, ugyanakkor elsősorban
erkölcsi természetű. A természet jogai szabályozási koncepció
számos példája kapcsán elmondta, hogy a jelenség már Európában is
jelen van konkrét pozitív jogi formában, ez mégsem a helyes irány a
természetes élőhelyek védelmére, hiszen az alkotmányos kereteken
belül a jogintézményeink adottak, a jogkövető magatartás a védelmet
biztosíthatja. Hidvéghiné Pulay Brigitta a Teremtésvédelmi
Kutatóintézet munkatársa zárszavában kiemelte mindannyiunk
felelősségét a teremtett világért.
-------------------------------------------------------------------
Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók a
forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül
felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett
anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget,
rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti
szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által
szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a
felelős.
© Copyright MTI nonprofit Zrt.
Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a
(06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus
levelező címen kaphat.