OTS - A Magyarságkutató Intézet Kárpát-medencei gepidákról szóló szakcikke a legolvasottabb a Genes nemzetközi tudományos szaklapban!
2022. April 08. 09:10
Budapest, 2022. április 8., péntek (OTS) - A napokban tettük közzé,
hogy a Magyarságkutató Intézet szekvenált először a
kárpát-medencében gepida korszakú csontokat. A kutatás olyan 46 új
anyai vonal vizsgálatára terjedt ki, amelyek az 1500 évvel ezelőtti
Erdélyből a gepida korszakból származtak.
A kutatásnak köszönhetően immár össze lehet hasonlítani a 5-6
században itt temetkező népességek keletről vagy nyugatról
származtak esetleg a megelőző korok Kárpát-medencében élő helybeli
népesség leszármazottjai.
A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos
mérföldkövet jelentő kutatás összefoglalója a rangos Genes
szakfolyóiratban jelent meg. A Magyarságkutató Intézet az
eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal
hozzáférhetővé tette.
A Magyarságkutató Intézet kutatói tárják fel lépésről lépésre a
népvándorláskori népességek genetikai hátterét. A Magyarságkutató
Intézetnek az elmúlt három évben csak az archeogenetikai
szakterületen 6 tudományos cikke jelent meg és további 4 került
beküldésre nemzetközi szaklapokba.
Magáról a gepida kori népességről (röviden: gepidákról), annak
rétegződéséről, biológiai kapcsolatairól azonban keveset tudunk a
hiteles történeti, régészeti és embertani adatok alacsony száma
miatt. Genetikai szempontból pedig a teljes európai népvándorlás
kor alul reprezentált.
A kutatócsoportunk egy nagyobb projekthez kapcsolódva kezdte
meg hiánypótló vizsgálatait a témában, melynek első lépéseként
három erdélyi lelőhelyről összesen 46 minta analízisét végezték el.
A teljes mitokondriális DNS (mtDNS) vizsgálatával az anyai
leszármazási vonalak értékelésére nyílt lehetőség. Az eredményeket
összevetették a más régészeti korú populációk, összesen 4324 minta
mtDNS adatát tartalmazó adatbázisával, hogy előzetes képet kapjunk
a vizsgált gepida szériák eredetét, struktúráját, biológiai
kapcsolatait illetően - összességében tehát azt a kérdést illetően,
hogy hol a helyük a népek országútján.
A genetikai adatok túlnyomó részt északnyugat-európai
mitokondriális leszármazási vonalak jelenlétét mutatták a gepidák
esetében.
Kiemelten fontos, hogy az eredmények valóban kapcsolatot
mutatnak más germán csoportokkal (pl.: langobardok) és a gepidák
"bölcsőjének" tekintett Wielbark kultúra népességével egyaránt.
Ezzel szemben ázsiai leszármazási vonalat csak egyetlen esetben
találtunk, tehát a vizsgált populációknál nem feltételezhető
jelentősebb keveredés keletről érkező csoportokkal a hun korban.
A különböző populáció genetikai analízisek végső soron ugyan
azt a szerkezetet tárták fel: a gepidák anyai vonalú génkészletük
jelentős részét európai őskori (elsősorban bronzkori) kultúráktól
kapták és az anyai leszármazást illetően jelentős helyi hatással
kell számolnunk. Az egykorú szomszéd népcsoportokkal és a gepidák
előtt itt élő helyi lakossággal kapcsolatban azonban annyira kevés
adat áll jelenleg rendelkezésre, hogy mindenképpen további
vizsgálatok szükségesek.
A gepidákról: a népvándorlás kori, az antik szerzők
megnevezésével élve "barbár" népcsoportok története egyre nagyobb
érdeklődésre tart számot Európa szerte. Ugyanakkor joggal merülhet
fel a kérdés, miért is érdekes számunkra, a Kárpát-medence és a
magyarság története szempontjából egy germán csoport kutatása?
A gepidák az ún. Keleti Germán törzsek közé tartoztak, akik az
írott forrásokban először az i. sz. 3. század második felében
jelentek meg, legkorábbi leletanyagukat pedig a vaskori Wielbark
kultúrára vezették vissza, ami a mai Lengyelország területén
helyezkedett el. Kárpát-medencei jelenlétüket az 5. századtól lehet
bizonyítani, a Hun Birodalom terjeszkedésével párhuzamosan,
amelynek ők is a részeivé váltak.
A gepidák egy nagyon fontos összekötő kapocs a hun kor és az
avar kor között. Vizsgálatuk közelebb juttat minket azoknak az
összetett populációs folyamatoknak a megismeréséhez, amelyek a hun
időszaktól kezdődően zajlottak le. Mindemellett kétségtelen, hogy
nagyban hozzájárultak annak az alaplakosságnak a több évszázados
formálásához, amelyet végül a keletről érkező magyarság is helyben
talált és sikerrel integrált. Ezáltal a korai magyarság kutatásához
is fontos információkkal járulhatnak hozzá.
Összességében azonban elmondható, hogy már az első vizsgálatok
során rendkívül fontos, hiánypótló eredmények láttak napvilágot,
amelyek támpontot jelentenek minden további, a korszak rendkívül
összetett eseményeinek és népmozgásainak feltérképezését célzó
kutatás számára.
A tudományos szakcikk itt érhető el:
https://doi.org/10.3390/genes13040563
-------------------------------------------------------------------
Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók a
forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül
felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett
anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget,
rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti
szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által
szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a
felelős.
© Copyright MTI nonprofit Zrt.
Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a
(06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus
levelező címen kaphat.