Belföldi hírek

Az erősen csapadékhiányos elmúlt évek és az évszázad aszályaként elhíresült vízhiány miatt szeptember közepére sokévi negatív rekord - vízmérce szerinti 53 centiméteres - vízállás alakult ki a Velencei-tóban. A jelenség sajnos többször halpusztulást is okozott, de a természet, valamint a szakfeladatokban közreműködők segítségével eddig sikeres volt a védekezés, így a halállomány többsége megmenekült. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a mostoha körülményeket jobban toleráló halfajok, főként a ponty és a kárász fogása nem csökkent érdemben, sőt a korábbi jelentős telepítések hatásaként a tó - talán sokak számára meglepő módon -kiemelkedő pontyfogási eredményekkel jutalmazta a jelentősen lecsökkent létszámú, de máig kitartó horgászközösséget. Örömteli és nem várt jelenség volt emellett, hogy a tavalyi és idei ívásból származó halivadékok és növendékek mennyisége ma jelentős a tóban, az őshonos fajok közül pedig - évtizedek óta először - újra lehet találkozni a pontyok fiatal, itt született és nevelkedett példányaival. Igen, a tó él és élni akar. Az ősztől eddig lehullott csapadéknak köszönhetően mára már 15 centiméterrel emelkedett a vízszint. A hiányzó vízmennyiség még jelentős, de egy jelentősen csapadékos periódus esetén akár 1-2 év alatt is képes a tó teljesen regenerálódni, miként erre már sokszor volt példa. Bízunk abban, hogy a várva várt téli-tavaszi csapadékosabb időjárással tavaszra tovább fog javulni a helyzet és így a gyakorlatban mindennapi értelmet kapnak majd a partfalak, kikötők végrehajtott - korábban szintén korlátozásokkal járó - műszaki beruházásai, rekonstrukciói is. Emellett szilárdan hiszünk abban, hogy - a háborús infláció, a nehéz gazdasági helyzet ellenére, az európai uniós támogatási források segítségével - rövidesen zöld utat kaphat a vízpótlási rendszer (mi továbbra is a dunai vízutánpótlást tartanánk a legjobb, biztonságos és fenntartható megoldásnak) megvalósítása is, amelynek kiépítése nélkül hosszú távon lehetetlen az esős időszakok megérkezésétől nem függő, így kiszámítható és fenntartható turizmussal, benne horgászturizmussal számolni a térségben. Meggyőződésünk, hogy a mai társadalmi és gazdasági környezetben a tó vízellátása már nem függhet kizárólag a természet kegyelmétől. A MOHOSZ, mint a Velencei-tó halgazdálkodási hasznosítója a tavalyi év után újra azzal volt kénytelen szembesülni, hogy a helyi kiadások jelentősen meghaladják a bevételeket, de egyben azt is világosan érzékeli, hogy az elmúlt időszak történései okán a kiadási többletek és bevételi elmaradások a térség horgászaira még részben sem terhelhetők. Ezzel összhangban - ezzel az országos horgász szolidaritást is bemutatva - a MOHOSZ azt a döntést hozta, hogy a Velencei-tó területi jegyárai a drasztikus költségnövekedések ellenére sem emelkednek, azaz jövőre is - már egy évtizede - változatlan összegért lesz kiváltható a horgászokmány, mellyel az ország talán legolcsóbb horgászati lehetőségét kínáljuk majd a 2023-ban itt horgászni vágyók számára, mivel egy évre 25.000 Ft, egy napra pedig 2.500 Ft marad a felnőtt területi jegyek ára. Tudjuk, a horgászati lehetőségek még egyáltalán nem könnyűek, ugyanakkor a jelenlegi nehéz, kérdőjelekkel teli helyzetben e döntés talán segítheti a kikapcsolódásra vágyó horgásztársak döntését is a helyi horgászatra, annak fenntartására vonatkozóan. További motiváció lehet, hogy a hosszú kényszerszünet után, a pontyállomány növelése érdekében kora tavasszal a tervek szerint sor kerül egy nagy "évindító" telepítésre, melynek keretében - ha tovább növekszik a vízszint és a horgászok is kitartanak szeretett vizük mellett - akár 10.000 kilogramm kifogható méretű ponty kerül majd a tóba. Ha a tavaszi időszak csapadéka is kedvező lesz, akkor a pontyon kívül más fajok, így a ragadozók és a keszegfélék horgászszövetségi állománypótlási és visszatelepítési programjai is újraindulhatnak. (folyt.)