OTS - 150 éves a Néprajzi Múzeum (2. rész)
2022. March 03. 14:31
Budapest, 2022. március 3., csütörtök (OTS) -
A Mesterséggyűjtemény több mint 14 000 tárgyával a múzeum
negyedik legnagyobb magyarországi anyagot őrző gyűjteménye. A
technológia történetének megismerésében fontos szerepet játszik a
népi közlekedés, teherhordás, cipekedés, hír- és jeladás tárgyait
magába foglaló majdnem kétezer darabot számláló
Közlekedésgyűjtemény, vagy az Építkezésgyűjtemény. A
Háztartásgyűjteményt gyarapító Kerámiagyűjtemény a Néprajzi Múzeum
egyik legnagyobb gyűjteményi egysége, tárgyainak száma megközelíti
a 30 ezret.
Az 50 000 műtárggyal rendelkező Textil- és viseletgyűjtemény
Európa egyik kiemelkedő tematikus kollekciója. A gyűjteményben a
falusi, mezővárosi parasztság, iparosság és pásztorság rendkívül
változatos díszítésű, gazdag motívumkincsű és színvilágú népi
viselet- és lakástextil-kultúráján kívül a tágabb értelemben vett
köznép, így a városi kispolgárság és értelmiség tárgyi világa is
megjelenik.
A Bútor- és világítóeszköz-gyűjteményben elsősorban a
történelmi Magyarország területéről, főként magyar, valamint a
hazánkban élő nemzetiségek köréből származó bútorok,
világítóeszközök, lakberendezési, lakásdíszítési tárgyak (órák,
tükrök, pipatartók, családi és emlékképek), alkalmi gyermekbútorok
(bölcsők, járókák, állókák) és a hétköznapi élet (tisztálkodás,
mosás, fűtés) használati tárgyai találhatók. A
Táplálkozásgyűjteménybe az élelmiszerek tárolásának,
feldolgozásának és tartósításának kellékei, az asztali teríték más
gyűjteménybe nem sorolható darabjai tartoznak. Az Egyházi, a
Szokás- és játék-, valamint az ezres nagyságrendű
Hangszergyűjtemény hitélethez és közösségi szokásokhoz kapcsolódó
tárgyakat és eszközöket őrzi.
A Néprajzi Múzeum nem csupán műtárgyakra specializálódott,
hanem kezdettől fogva törekedett a szellemi kulturális örökség, a
néprajzi kutatással összefüggő anyagok gyűjtésére, megőrzésére is.
Az intézmény egykori munkatársai között olyan hírességeket
találunk, mint a zeneszerzőként ismert Lajtha László és Bartók
Béla, akiknek hangfelvételeit a 4500 darabos
fonográfhenger-gyűjtemény őrzi. Az ő gyűjtéseik a magyar mellett
kiterjedtek a Kárpát-medencei népek, sőt Bartók esetében az
anatóliai törökök és algériai arabok, továbbá a Volga-vidéki rokon
népek zenei hagyományaira is. Ez az anyag csak töredéke a Néprajzi
Múzeum több tízezernyi analóg hangfelvételének.
Hasonlóan unikális az Etnológiai Archívum néprajzi tematikájú
film- és videógyűjteménye, amely az 1930-as évektől őriz
mozgóképeket, vagy a magyarországi hagyományos paraszti-népi
kultúra legnagyobb, 340 ezer darabos Fényképgyűjteménye, amelyben
nagy számban találhatók távoli kontinensek népeiről készített
fényképfelvételek már a 19. század végétől.
A csaknem 30 ezres Kézirattár és a rajzokat, festményeket,
nyomatokat gyarapító Képarchívum nemzetközi szinten vonz kutatókat.
Az ő munkájukat is támogatja a múzeum több mint 197 ezer kötetes
szakkönyvtára.
A Néprajzi Múzeum első 150 évét rangja és szakmai elismertsége
ellenére jelentős mértékben befolyásolta a megfelelő épületért való
folyamatos küzdelem. Ez napjainkban zárult győzelemmel, amikor
2022-ben az intézmény elfoglalhatja új otthonát. Az új Néprajzi
Múzeum Budapest egyik legrégebbi parkja, a Városliget kapujában
épült fel a Napur Architect tervei alapján. A változatos
növényfajokkal beültetett tetőkertet tartó két épületszárny egy 1
kilométer átmérőjű körív mentén emelkedik a környező fák
lombozatának magasságába. A hamarosan nyíló múzeum látványos
időszaki kiállítással várja a látogatókat Megérkeztünk címmel,
amely a gazdag gyűjtemény keresztmetszeteként mutat be egy
különleges válogatást. Ugyancsak az épülettel egy időben nyílik
meg több, mint félezer négyzetméteren az interaktív és látványos
ZOOM tér is, amely az egyes tárgyakat játékos megközelítések
segítségével mutatja be, így egészen egyedi perspektívából tekint a
múzeumi gyűjteményre. A föld mélyében elhelyezett, közel 7 ezer
négyzetméteres, időszaki és állandó tárlatoknak otthont adó
kiállítótér felett könyvesbolt, étterem, könyvtár, adattár,
coworking helyiség, látogatóközpont, rendezvényközpont, interaktív
ifjúsági múzeum teszi az intézményt a budapesti kulturális élet
meghatározó helyszínévé. Különleges eleme az ingyenesen látogatható
Kerámiatér, amely a lépcsőzet mentén 40-40 méter hosszan csaknem 4
ezer kerámiát vonultat fel a világ minden tájáról. Az épület
koronája az üveghomlokzat, amelyen körben egy közel félmillió
pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből
válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszterszerkezetű fémrács
fut végig. A háló a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként
nemcsak átöleli, öltözteti az épületet, hanem összegzi a
gyűjtemények és a Néprajzi Múzeumban folyó munka 150 évre
visszatekintő, a kortárs kultúrában is meghatározó szellemiségét.
-------------------------------------------------------------------
Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók a
forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül
felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett
anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget,
rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti
szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által
szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a
felelős.
© Copyright MTI nonprofit Zrt.
Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a
(06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus
levelező címen kaphat.