OTS - 150 éves a Néprajzi Múzeum (1. rész)
2022. March 03. 14:31
Budapest, 2022. március 3., csütörtök (OTS) - Idén március 5-én
ünnepli létrejöttének 150. évfordulóját a nyitás előtt álló
Néprajzi Múzeum. A rangos intézmény szakmai konferenciával, a
múzeum történetére, meghatározó kutatóira reflektáló tudományos
előadásokkal, a gyűjteménnyel párbeszédbe lépő kortárs
táncművészeti improvizációval tekint vissza azokra az eredményekre,
amelyek megalapozták nemzetközi hírnevét. A Willany Leó
Improvizációs Táncszínház Magyar táncdialógusok produkciója mellett
Kemecsi Lajos főigazgató, Csorba László egyetemi tanár, Lackner
Mónika és Gyarmati János főmuzeológus ad elő. A másfélszázados
évforduló alkalmából fogadják szeretettel ünnepi összefoglalónkat!
A hírhez tartozó kép(ek) ingyenesen letölthető(ek) a következő
internetcímen:
http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20220303_005.jpg
A budapesti Néprajzi Múzeum Európa egyik jelentős szakmúzeuma,
új épületének köszönhetően pedig a világ egyik legkorszerűbb
etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi
tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat,
fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A magyar népi kultúra
felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a
térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját
reprezentáló etnográfiai anyaga, amely a 17. századtól napjainkig
mutatja be a mindennapi élet, az emberi lét, a közösségi
kapcsolatok különböző megnyilvánulási formáit. Az ezredfordulótól
kezdve a Néprajzi Múzeum a muzeológiai kutatások és a néprajzi
muzeológia megújításának egyik legfontosabb magyarországi
központjává vált, ahol hangsúlyos a kortárs társadalmi jelenségek
dokumentálása, a meglévő műtárgyállomány digitalizációja. A múzeum
tárgygyűjteményéből és archívumaiból jelen pillanatban 173 ezer
tétel kereshető a neprajz.hu (www.neprajz.hu) weboldalon.
Az intézmény alapításának dátuma - 1872. március 5. -
szimbolikus: ekkor nevezték ki Xántus Jánost (1825-1894) a Magyar
Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őrévé. Az 1848-49-es forradalom
és szabadságharc jogi képzettségű honvédtisztjéből az amerikai
emigrációban neves természetrajzi gyűjtővé lett Xántus vezető
muzeológusi megbízatását a saját 1868-69-es kelet-ázsiai
gyűjtéséből rendezett nagyszabású néprajzi kiállítás sikerének
köszönhette. Nemzetközi ismertségének másik oka, hogy a legenda
szerint Karl May, a Winnetou és más kalandregények német szerzője
róla mintázta a világhírű prérihős, Old Shatterhand alakját.
A néprajzi gyűjteményt Jankó János (1868-1902) sokrétű szakmai
tevékenysége tette valódi múzeumi szervezetté. Az ő nevéhez fűződik
az ezeréves Magyarországot ünneplő budapesti millenniumi kiállítás
néprajzi falujának megteremtése 1896-ban, ahol 24 lakóportát
mutattak be a Kárpát-medencéből. A régióban folytatott néprajzi
kutatások, gyűjtések mellett a nemzetközi anyag is bővült: a 19-20.
század fordulóján a magyar kutatók mind az öt kontinenst bejárták.
A nemzetközi gyűjtemények közül a Néprajzi Múzeum Madagaszkárra
is kiterjedő Afrika-gyűjteménye jelenleg mintegy 10 500 tárgyat
tartalmaz, az Ázsia-gyűjtemény közel 13 ezret, s ezek négyötöde a
19. század vége és a 20. század eleje közötti időszakban került a
múzeumba. Az Ázsia-gyűjtemény két legnagyobb tárgyszámú alcsoportja
a kínai és a japán anyag, ezt követi az indiai, az Amur-vidéki, a
mongol, a török, a kaukázusi és a turkesztáni. Az
Óceánia-gyűjtemény több szempontból is a múzeum egyik
legjelentősebb, nemzetközileg is elismert gyűjteménye, részben
nagysága és összetétele, részben pedig a gyűjtés korai volta miatt.
A kollekciót alkotó mintegy 14 500 tárgy háromnegyede a 19-20.
század fordulójáról származik, amikor a terület néprajzi
szempontból még nagyrészt érintetlen volt. A jelenleg 4 ezer
darabos Indonézia-gyűjtemény törzsanyaga a 19. század vége és az
első világháború közötti időszakban jött létre, a tárgyak fele két
szűkebb földrajzi területről származik: Jáváról és Borneóról.
A közel 10 ezer darabos Európa-gyűjtemény a Néprajzi Múzeum
egyik első gyűjteménye. A főként a finnugor rokon népekre
összpontosító 19. századi tárgygyűjtés mellett a 20. század
elejétől nagy hangsúlyt kapott az Osztrák-Magyar Monarchiában,
illetve az annak vonzáskörébe tartozó területeken élő nemzetiségek
tárgyainak gyűjtése. Ezek túlnyomó többsége hímzett textília,
valamint hangszerek, fémtárgyak, bőrövek, ékszerek és kerámiák. Az
Amerika-gyűjtemény a múzeum Európán kívüli gyűjteményi egységei
közül a legkisebb (kb. 8700 darabos), ugyanakkor egyidős magával a
múzeummal: az alapító Xántus János által az 1850-60-as években
gyűjtött tárgyakat is magába foglalja.
A jelentős nemzetközi anyag őrzése, kutatása és bemutatása
mellett a budapesti múzeum kimagasló szerepet játszik a magyar
nemzeti identitás erősítésében. Kárpát-medencei anyagai a mára már
letűnt, ám a 20. század közepéig a magyar társadalom nagy
százalékát alkotó parasztság életmódjának lenyomatai a 17.
századtól a 20. század végéig. A 19. század végétől a modernizáció,
az urbanizáció és a globalizáció radikálisan alakította át az
életmódot Magyarországon. A Néprajzi Múzeum kutatói versenyt
futottak az idővel, gyűjtőmunkájuknak köszönhetően a magyarság és a
magyarországi nemzetiségek hétköznapjai, ünnepei, foglalkozásai a
ma élők ismereteinek részévé válhattak. A múzeum hagyományos
gazdálkodási formákhoz kötődő gyűjteményei (halászat,
állattartás-pásztorművészet, földművelés, gyűjtögetés) több tízezer
egyszerű használati, illetve reprezentatív tárggyal teszik
felfedezhetővé a gépesítés előtti évszázadok kihívásait, a folyók
által szabdalt termékeny vidék életmódját. (folyt.)
