Káros a kínai defláció
2002. December 14. 16:13
Az alacsony személyi költségek, valamint az alulértékelt nemzeti valuta elszívja Kína javára a befektetéseket a többi országtól. Az országba letelepülő külföldi befektetők olcsón tudnak termelni és export körülményeik is kiválóak, miközben globálisan a külföldi befektetések visszaestek.
A világ gazdasága visszaesik, nem könnyű nyereségesen termelni, így az alacsony költséggel dolgozók fennmaradnak, míg a többiek tönkremennek. A defláció az árak általános visszaesését jelenti, ami Amerikában egy ismeretlen fogalom, és amely ha beindul, akkor önmagát gerjesztő folyamattá válik. Az alacsony árak csökkentik a profitot, és elbocsátásokat, valamint a befektetések visszaesését eredményezik.
Az ázsiai országok nagy része óriási külkereskedelmi pozitív egyenleggel rendelkezik, azaz exportjuk igencsak meghaladja importjuk mértékét. A világkereskedelem azonban nem tud megfelelően működni akkor, ha túl sok ország törekszik a pozitív külkereskedelmi mérleg elérésére, ez ugyanis zavart okoz a szabad kereskedelemben.
Amennyiben Kína felülértékelné nemzeti valutáját, akkor erősíthetné az importot és gyengíthetné az exportot. Kína azonban - Japánhoz hasonlóan - egyáltalán nem tesz semmit, hiszen az a mesterségesen fenntartott állami cégek bukásához vezetne. Ázsia tehát tovább folytatja önpusztító gazdaságpolitikáját, hiszen a fő export célországok, főként az Egyesült Államok nem képesek felvásárolni a termékeiket.
A világ gazdasága visszaesik, nem könnyű nyereségesen termelni, így az alacsony költséggel dolgozók fennmaradnak, míg a többiek tönkremennek. A defláció az árak általános visszaesését jelenti, ami Amerikában egy ismeretlen fogalom, és amely ha beindul, akkor önmagát gerjesztő folyamattá válik. Az alacsony árak csökkentik a profitot, és elbocsátásokat, valamint a befektetések visszaesését eredményezik.
Az ázsiai országok nagy része óriási külkereskedelmi pozitív egyenleggel rendelkezik, azaz exportjuk igencsak meghaladja importjuk mértékét. A világkereskedelem azonban nem tud megfelelően működni akkor, ha túl sok ország törekszik a pozitív külkereskedelmi mérleg elérésére, ez ugyanis zavart okoz a szabad kereskedelemben.
Amennyiben Kína felülértékelné nemzeti valutáját, akkor erősíthetné az importot és gyengíthetné az exportot. Kína azonban - Japánhoz hasonlóan - egyáltalán nem tesz semmit, hiszen az a mesterségesen fenntartott állami cégek bukásához vezetne. Ázsia tehát tovább folytatja önpusztító gazdaságpolitikáját, hiszen a fő export célországok, főként az Egyesült Államok nem képesek felvásárolni a termékeiket.
