Januárban új elnök
2002. December 18. 19:21
A januári ülés egyetlen napirendi pontja Václav Havel köztársasági elnök utódjának a megválasztása lesz. A 66 éves Havelnek február 2-án lejár ugyanis második elnöki mandátuma is, és a hatályos cseh törvények szerint már nem választható újra.
Eddig három párt nevezte meg államfőjelöltjét: Václav Klaus volt miniszterelnök az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt, Petr Pithart szenátusi elnök a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt, míg Jaroslav Bures volt igazságügy-miniszter a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt jelöltje. A Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja jelezte, hogy várhatóan Miroslav Krízenecky volt katonai főügyészt fogja jelölni. Nem kizárt további jelöltek indítása sem.
Tekintettel a jelöltek nagy számára, egyes szakértők szerint az első fordulóban sikertelen lesz az elnökválasztás. A második forduló időpontjáról ismét a képviselőház elnöke dönt.
A parlament két házának az első fordulóban három lehetősége van az államfő megválasztására. Az első körben az összes jelölt indul, és az győz, aki megkapja mind a kétszáz tagú alsóház, mind a 81 tagú felsőház szavazatainak több mint a felét, tehát legalább 101, illetve 41 voksot.
A második körben azok a jelöltek indulnak, akik a képviselőházban és a szenátusban az első fordulóban a legtöbb szavazatot szerezték.
A harmadik körben a képviselők és a szenátorok közösen szavaznak. A győzelemhez a leadott összes szavazat több mint a felét kell megszerezni.
Eddig három párt nevezte meg államfőjelöltjét: Václav Klaus volt miniszterelnök az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt, Petr Pithart szenátusi elnök a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt, míg Jaroslav Bures volt igazságügy-miniszter a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt jelöltje. A Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja jelezte, hogy várhatóan Miroslav Krízenecky volt katonai főügyészt fogja jelölni. Nem kizárt további jelöltek indítása sem.
Tekintettel a jelöltek nagy számára, egyes szakértők szerint az első fordulóban sikertelen lesz az elnökválasztás. A második forduló időpontjáról ismét a képviselőház elnöke dönt.
A parlament két házának az első fordulóban három lehetősége van az államfő megválasztására. Az első körben az összes jelölt indul, és az győz, aki megkapja mind a kétszáz tagú alsóház, mind a 81 tagú felsőház szavazatainak több mint a felét, tehát legalább 101, illetve 41 voksot.
A második körben azok a jelöltek indulnak, akik a képviselőházban és a szenátusban az első fordulóban a legtöbb szavazatot szerezték.
A harmadik körben a képviselők és a szenátorok közösen szavaznak. A győzelemhez a leadott összes szavazat több mint a felét kell megszerezni.
