Cseh igen az EU-ra
2003. June 15. 11:38
A Csehországban pénteken és szombaton megtartott népszavazáson az arra jogosult választópolgárok 55,2 százaléka vett részt. A résztvevők 77,3 százaléka igennel, 22,7 százaléka pedig nemmel szavazott. A részvétel csupán egy megyében nem érte el az ötven százalékot. A szavazáson résztvevők mintegy kétharmada már pénteken leadta voksát. A képviselőházi választásokon az átlagos részvétel 58, míg a szenátusi választásokon csak 35 százalék körül mozog.
A csatlakozást leginkább a fiatalabb és az idősebb generáció támogatta, míg a középkorúak inkább tartózkodóbbak voltak. Politikai szempontból a jobboldali pártok hívei több mint 90 százalékos arányban voksoltak a csatlakozásra, míg a kommunisták körében a támogatás csak 46 százalékos volt.
A kétnapos népszavazás, amely az önálló Csehország történetében az első volt, rendben és különösebb problémák nélkül zajlott le.
Annak ellenére azonban, hogy a kétnapos népszavazás eredményével minden akadály elhárult Csehország európai uniós tagsága elől, az még nem biztos, hogy az országot éppen Vladimír Spidla kormánya fogja bevezetni Európába. A kormányfő ugyanis kijelentette, hogy amennyiben a parlament nem szavazza meg a kormány által kidolgozott pénzügyi reformot, azaz az államháztartás kiadásainak csökkentését, lemond tisztségéről, ami egyben a kabinet lemondását is jelentené.
(Bpn S.K.)
A csatlakozást leginkább a fiatalabb és az idősebb generáció támogatta, míg a középkorúak inkább tartózkodóbbak voltak. Politikai szempontból a jobboldali pártok hívei több mint 90 százalékos arányban voksoltak a csatlakozásra, míg a kommunisták körében a támogatás csak 46 százalékos volt.
A kétnapos népszavazás, amely az önálló Csehország történetében az első volt, rendben és különösebb problémák nélkül zajlott le.
Annak ellenére azonban, hogy a kétnapos népszavazás eredményével minden akadály elhárult Csehország európai uniós tagsága elől, az még nem biztos, hogy az országot éppen Vladimír Spidla kormánya fogja bevezetni Európába. A kormányfő ugyanis kijelentette, hogy amennyiben a parlament nem szavazza meg a kormány által kidolgozott pénzügyi reformot, azaz az államháztartás kiadásainak csökkentését, lemond tisztségéről, ami egyben a kabinet lemondását is jelentené.
(Bpn S.K.)
