Belföldi hírek

H I R D E T É S
2024.05.18. - Saturday, Erik napja van.

Külföld

Az Európai Bíróság döntése a magyar áfa-szabályozás ügyében

2011. July 30. 09:31
Az Európai Bíróság döntése a magyar áfa-szabályozás ügyében
Az Európai Unió Bírósága ítélete, alapján nincs összhangban az európai uniós joggal a magyar áfa-szabályozásnak azon része, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést. A kormány tudomásul vette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pedig megteszi a szükséges intézkedéseket és az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé, terjeszti.

Az Európai Unió Bírósága ítélete, alapján nincs összhangban az európai uniós joggal a magyar áfa-szabályozásnak azon a része, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést.

Nincs összhangban az európai uniós joggal a magyar áfa-szabályozás egy része

Magyarország Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozása és 2010 júniusa közötti hivatalban lévő kormányok nem tudták rendezni az áfa-visszatérítési szabályok összhangba állítását az uniós jogi normákkal. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor már csak az Európai Bizottságnak az Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg. Az Európai Bizottság 2007 márciusában kezdte meg Magyarországgal szemben a jogsértési eljárást, ennek ellenére az évek során nem történt érdemi előrelépés.
A Bajnai-kormány 2009-ben közölte álláspontját, de az ügyet nem rendezte, a költségvetést és a vállalkozásokat, érintő kérdést a jelenlegi kormányra hárította rá.
Uniós csatlakozásunk óta ez az első olyan kötelezettségszegési eljárás, amelyben az országgal szemben elmarasztaló ítéletet hozott az uniós bíróság - tájékoztat a július 28-i, Luxembourgban kihirdetett ítéletről szóló sajtóközlemény.
Eszerint "egyes cégek" arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adó-visszatérítés követelményével ellenétes módon vigyék át a következő adómegállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözet összegét.
Az előzetes döntéshozatali eljárások keretében ugyanakkor a bíróság már több magyar jogszabályról megállapította, hogy azok nincsenek vagy nem voltak összhangban az uniós joggal.

Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor már csak az Európai Bizottságnak az Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg.

Az Orbán-kormány már csak a benyújtott bírósági keresetet kapta meg

Az ügy hátterét feltárva emlékeztet arra, hogy a magyar szabályok szerint a cégek az államkasszába fizetendő áfa összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetett áfát, és amennyiben a levonható összege meghaladja a befizetendőt, a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól. Viszont ha a cég valamely beszerzését a hozzá kapcsolódó adóval együtt még nem fizette be üzleti partnerének, az érintett áfa összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adójóváírás összegét. Az el nem számolt áfa így csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.
A bíróság ítélete kitér arra, hogy "az adólevonási jog az áfa mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható". A vonatkozó uniós irányelv "főszabály szerint nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez kössék az áfa-különbözet visszatérítéséhez való jog gyakorlását".

Az uniós bíróság főtanácsnoka, Yves Bot májusban egy előzetes állásfoglalást tett közzé az ügyben, és ebben a bizottság álláspontját támogatta. Így nem meglepő, hogy a végső ítélet megegyezik az előzetes állásfoglalással, hiszen a bíróság gyakorlatában ez az általános tapasztalat.

Az Európai Bíróság épülete Luxembourgban.

Az Európai Bíróság épülete Luxembourgban

 

Az NGM tájékoztatása szerint vizsgálják a bírósági döntés költségvetési kihatásait, a tárca hangsúlyozza, hogy Magyarország tartja a Széll Kálmán Tervben szereplő, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum alapján vállalt 2011-es 3 százalék alatti, és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt. A kormány, amennyiben a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a Mol részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét - írja közleményében az NGM.


B.N.

Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2024. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu