Az ENSZ-klímaülésszakon a magyarok számára fontos kérdésekben nem sikerült megegyezni
2011. December 14. 15:34
A durbani ENSZ-klímaülésszak példátlanul hosszú csúszása azt is jelzi, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem a környezetpolitikai szempontok mellett súlyos gazdaságpolitikai érdekeket érint, és nagyban befolyásolja a globális erőviszonyok alakulását is - írja közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Az Európai Uniónak most először sikerült nagyszámú, mintegy 120 progresszívebb fejlődő országot – főként a legkevésbé fejlettek és az afrikai országok közül – maga mellé állítania, és ezzel nyomást gyakorolnia olyan feltörekvő és jelentős kibocsátó partnereire, mind Kína vagy India.
Az ülésszakon az Európai Unió és a többi, cselekvést sürgető ország alapvető célja az volt, hogy jogilag kötelező, minden főbb kibocsátót magába foglaló megállapodáshoz vezető útitervben egyezzenek meg olyan határidők elfogadásával, hogy a Kormányközi Tudományos Testület (IPCC) által is jelzett, a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges határértékek tarthatók legyenek. A végső, elfogadott szöveg szerint egy új munkacsoport áll fel, amelynek feladata az új protokoll vagy jogi erővel bíró megállapodás előkészítése, amelyet legkésőbb 2015-ben kellene elfogadni, és legkésőbb 2020-ra jogi erőre emelni.
Magyar részről kulcsfontosságú volt, hogy hazánk megőrizhesse az 1990-es években történt gazdasági szerkezetátalakítás révén felhalmozódott kvótatöbbletét, a 2012 utáni karbonpiac zavartalan működésének biztosítása mellett. Az ülésszak alatt folyamatosan intenzív egyeztetés folyt e témában az Európai Unión belül. Hazánk a kvótatöbblet teljes megtartását és a környezeti-piaci integritás érdekében szabályozóeszközök beépítését sürgette. A mindkét oldalon jelentkező, megmerevedett kisebbségi álláspontok miatt megegyezés e kérdésben végül nem jött létre, hanem 2012-re halasztódott. Magyarország aktív szerepvállalását a kompromisszum-keresésben a lengyel és a következő dán elnökség is nagyra értékelte.
Az Európai Uniónak most először sikerült nagyszámú, mintegy 120 progresszívebb fejlődő országot maga mellé állítania
Az ülésszakon az Európai Unió és a többi, cselekvést sürgető ország alapvető célja az volt, hogy jogilag kötelező, minden főbb kibocsátót magába foglaló megállapodáshoz vezető útitervben egyezzenek meg olyan határidők elfogadásával, hogy a Kormányközi Tudományos Testület (IPCC) által is jelzett, a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges határértékek tarthatók legyenek. A végső, elfogadott szöveg szerint egy új munkacsoport áll fel, amelynek feladata az új protokoll vagy jogi erővel bíró megállapodás előkészítése, amelyet legkésőbb 2015-ben kellene elfogadni, és legkésőbb 2020-ra jogi erőre emelni.
Az ENSZ-klímaülésszakon a magyarok számára fontos kérdésekben nem sikerült megegyezni
Magyar részről kulcsfontosságú volt, hogy hazánk megőrizhesse az 1990-es években történt gazdasági szerkezetátalakítás révén felhalmozódott kvótatöbbletét, a 2012 utáni karbonpiac zavartalan működésének biztosítása mellett. Az ülésszak alatt folyamatosan intenzív egyeztetés folyt e témában az Európai Unión belül. Hazánk a kvótatöbblet teljes megtartását és a környezeti-piaci integritás érdekében szabályozóeszközök beépítését sürgette. A mindkét oldalon jelentkező, megmerevedett kisebbségi álláspontok miatt megegyezés e kérdésben végül nem jött létre, hanem 2012-re halasztódott. Magyarország aktív szerepvállalását a kompromisszum-keresésben a lengyel és a következő dán elnökség is nagyra értékelte.
