Belföldi hírek

- Országosan, így Zala megyében is véglegessé  vált a járások, járási központok és kormányhivatalok listája. Kormánymegbízottként hogyan vélekedik a 2013. január 1-én induló  régi-új rendszerről?

- Zala megyében 6 járás került kialakításra Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Letenye és Zalaszentgrót székhellyel. Ez a szám több, mint az 1983-ban megszűnt 4 járás, de kevesebb, mint a 2013-tól megszűnő 9 kistérség.

A járások a XIII. században jöttek létre, valószínűleg 1232-ben, és akkora volt a területük, amelyet abban az időben egy nap alatt lovon be lehetett járni. Számuk a második világháború befejezésekor 140 volt, amely szám a tanácsrendszer alatt fokozatosan csökkent, egészen az 1983. december 31-i megszűnésükig, amikor már csak 83 járásunk volt.

A járás sajátossága abban rejlett, hogy a vármegye közigazgatási feladatait általános hatáskörű, területi munkamegosztásban működő szervek útján látta el. Ettől a modelltől csak a Tanácsköztársaság idején, valamint 1950-1971 között volt eltérés, amikor a járásokban választott tanácsok működtek.

A járásokban 1950-ig soha nem működött semmiféle önkormányzat vagy választott testület, hanem egyszemélyi vezetője volt. Feladatai döntő  mértékben államigazgatás-hatósági jellegűek voltak. Ehhez képest a tanácsrendszer első két évtizede annyiban volt más, hogy lényegében a községek fölött irányító-ellenőrző szerepet játszottak a járási tanácsok és szerveik. Ettől ma nem kell tartani az önkormányzatoknak, a járások nem az önkormányzatok kordában tartására, hanem azok tehermentesítésére, az ügyfélbarát, szakszerű közigazgatás elősegítésére jönnek létre. Amikor régi rendszerről beszélünk, nem a szocializmus idején bevett gyakorlat visszatérésére kell gondolnunk, hanem egy több évszázados és számos európai országban létező közigazgatási tradíció visszatérésére. Ellentétben a többcélú kistérségi rendszerrel nem a hagyományos önkormányzati feladatokat akarja elvonni az állam, hanem az államigazgatási ügyek egy részének intézését veszi vissza a saját hatáskörébe, amelyek száma az utóbbi évtizedekben egyre szaporodott, megfelelő támogatás híján ellátásuk pedig sok önkormányzat teherbíró képességének a határait feszegette. Valljuk be, hogy nonszensz helyzet az, hogy a képviselő-testület hivatala feladatainak többségét a nem önkormányzati feladatok ellátása tette ki.

Ugyanakkor egy új, modern, a XXI. század követelményeinek megfelelő rendszer van kialakulóban. Az eddig csak a megyei jogú városokban működő  kormányablakok csupán előfutárai a 2013 év végéig kialakuló  új rendszernek, amelyben minden állampolgár érzékelheti majd a minőségi változásokat és a gyakorlatban is megtapasztalhatja az egyablakos ügyintézés előnyeit.

Zala megyében törekedtünk egy a lakosság igényeit minden szempontból figyelembe vevő járási lehatárolás kialakítására. A járások kialakításának alapelveit meghatározó kormányhatározat keretei között a társadalmi véleményezési eljárás során, sőt még azon túl is beérkező valamennyi javaslatot mérlegeltünk, és figyelembe vettünk. Talán a rendszerváltozás óta nem volt olyan közigazgatási átalakítás, amelynek végrehajtása során ennyire támaszkodott volna a kormányzat az állampolgárok véleményére. A régiók kialakításáról például nem igazán kérték ki az emberek véleményét az előző ciklusban, talán nem véletlenül. A kormany.hu-n közzétett tervezetekre bármely állampolgár véleményt tehetett. Előfordult, hogy azzal kapcsolatban egy önkormányzat többször megváltoztatta a véleményét, de azt is megpróbáltuk követni az előkészítés során. Meg kell jegyezni, hogy Zala megyében a járási székhelyek önkormányzatai pozitívan álltak hozzá a változásokhoz.

A járásokkal kapcsolatban el kell oszlatnunk azokat a tévhiteket, téves híreszteléseket, amelyek félelmeket próbálnak gerjeszteni az egyes állampolgárokban. A járások kialakítása a közigazgatás átalakításnak egy újabb állomása, amely nemzetgazdasági szinten jelentős megtakarítást fog hozni. A költségvetési szférában dolgozók száma nem fog növekedni ezáltal, az önkormányzatoktól, illetve a kormányhivatal szakigazgatási szerveitől az ügykörökkel együtt az ügyintézők is átkerülnek a járási hivatalokba. A Kormányablakokkal összefüggő ügyfélszolgálati feladatokat ellátó személyek kiválasztására és képzésére a pályázatot közszolgálati tisztviselők számára írták ki. Ez is mutatja, hogy a Kormány nem a jelenlegi önkormányzati ügyintézők elbocsátásán gondolkodik, ugyanakkor egy megfelelő továbbképzéssel kívánja elősegíteni, hogy a minőségi közigazgatás elvárásainak megfelelő kormánytisztviselők álljanak az állampolgárok rendelkezésére az ügyintézés során.

A járási hivatalokban az ügyintézőknek lehetőségük nyílik a specializációra, ami hatékonyabb ügyintézést tesz lehetővé. A járások létrejöttével senkinek sem kell többet utaznia. A járási rendszer kialakításának éppen az a célja, hogy az állampolgárok egyszerűbben és gyorsabban intézhessék ügyeiket. 2013 végén az egyablakos ügyintézéssel egy helyszínen, a kormányablakokban lehet majd intézni minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet. A járási hivatalokhoz kapcsolódó települési ügysegédek és a kormányablakok rendszere biztosítja, hogy az ügyintézési helyszín ne kerüljön távolabb az egyes állampolgároktól. Ezen túl a jegyzőnél   maradnak azon feladatok, amelyeket - a helyismeret miatt - indokolt, hogy ő lásson el. A járási székhelyek kiválasztásával kapcsolatban Zala megyében sikeres egyeztetéseket folytattunk le. A megye településszerkezetével is magyarázható, hogy viszonylag kevés potenciális járásszékhely jöhetett szóba, és azon városok is, amelyek nem lettek központok, örömmel fogadják a kormányablakok kialakítását a településükön. Be kell látni, hogy ellentmond az ésszerűségnek, és a polgárok által elvárt hatékony közpénzfelhasználás követelményének, ha két egymáshoz nagyon közel fekvő településen is járási hivatal jön létre. A már említett megoldások pedig biztosítják, hogy az állampolgárok ne szenvedjenek hátrányt azáltal, hogy településük nem lett járási székhely. 

Gyakran hivatkoznak arra, hogy a járási hivatalvezető tisztán politikai tisztség lesz. Ezzel kapcsolatban a törvény kimondja, hogy a hivatalvezető felsőfokú végzettségű, 5 év közigazgatási gyakorlattal rendelkező személy lehet. Az, hogy közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség nem megy a szakértelem rovására, hiszen a polgármesterek például jelenleg is több államigazgatási hatáskör címzettjei. A politikai tapasztalat pedig elősegíti a lakossági érdekek megjelenítését az államigazgatásban. Emellett a járási hivatalvezető-helyettesnek felsőfokú igazgatásszervező, jogász, okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász végzettséggel kell rendelkeznie. Összességében az államigazgatás alsó szintjein csökkeni fog a vezetői tisztségek száma, hiszen nem szabad elfeledkezni arról, hogy 2013. január elsejétől a közös önkormányzati hivatalok kialakításával jelentősen csökken a jegyzői álláshelyek száma.

- A 2012. évben a közfoglalkoztatás alapvetően három területen valósul meg: kistérségi és egyéb startmunka mintaprogramok, az önkormányzat által szervezett hagyományos hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás és az országos közfoglalkoztatási programok. Az Önök megyéjében hogyan alakul a közfoglalkoztatás?

- A Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2012. évre tervezett közfoglalkoztatás (és az előző évről áthúzódó közfoglalkoztatási támogatások) finanszírozására fordítható decentralizált keretösszege 602 953 454 Ft, a tervezett foglalkoztatásba vonandó létszám 1700 fő volt.

2012. év 1-7 hónapjában a csereembereket is figyelembe véve 1827 fő  lépett be a hagyományos hosszabb idejű közfoglalkoztatásba, amely már meghaladja az egész évre tervezett létszámot. Legtöbben a nagykanizsai és a zalaegerszegi kirendeltségünk területéről kerültek e támogatási formába. Túlnyomó többségben 6 órás közfoglalkoztatás került támogatásra, zömében 80-85 %-os támogatási mértékkel.

2011. év végén, illetve 2012. év elején újabb országos közfoglalkoztatási pályázat benyújtására volt lehetősége az érintett állami vállalatoknak (állami erdőgazdaságok, vízügyi igazgatóságok, Nemzeti Parkok, MÁV, Állami Autópálya Kezelő Zrt., Közút Nonprofit Zrt. illetve a Rendőrség és a Katasztrófavédelem). 

Zala megyében összesen 11 pályázatot nyújtottak be. A minisztériumi döntések mind megtörténtek 671 főre és 697 083 151 Ft-ra vonatkozik az alábbiak szerint:

a Zalaerdő Zrt. 420 főre és 481 590 744 Ft-ra,
a Principális és Felső Zalamenti Vízi Társulat 40 főre, 51 977 843 Ft-ra,
a Kisbalatoni és Zalamenti Vízitársulat 40 főre és 51 977 839 Ft-ra,
a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 37 főre és 38 451 443 Ft-ra,
a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság (Határnyiladék országos mintaprogram) 28 főre, 14 559 000 Ft-ra
a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 18 főre és 20 377 952 Ft-ra.
a Zalaegerszegi Vízgazdálkodási Társulat 10 főre és 9 072 368 Ft-ra
a Hévíz Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása 20 főre és 5 945 124 Ft-ra
a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulás 20 főre és 5 945 124 Ft-ra
a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 20 főre és 5 945 124 Ft-ra
a Keszthely Város Önkormányzata 18 főre és 7 849 887 Ft-ra

Összesen 8 pályázóval kötöttünk hatósági szerződést összesen 581 724 246 Ft-ra és 581 fős átlaglétszámra, amely a személycserék következtében a valóságban jóval nagyobb létszámot takar, hiszen már az év első hét hónapjában 660 fő lépett be. Mind a 8 program elindult, a legutolsó a határnyiladék tisztítási program augusztus 1-jével. Ezen kívül több olyan országos közfoglalkoztatási program is van (pl. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Balaton-felvidéki Vizi társulat, valamint a Bakonyerdő Zrt, a Balaton Felvidéki Nemzeti Park, Állami Autópálya Kezelő Zrt. stb. programjai), amelyek érintik Zalát, a finanszírozás azonban más megyékből történik, de a zalai kirendeltségek is közvetítenek rá munkaerőt. Ilyen formában több mint 1200 fő felvételére került sor megyénk területéről 2012. 1-7 hónapjában.

2012. év január 26-án és február 20-án megszülettek a belügyminisztériumi döntések a KISTÉRSÉGI STARTMUNKA MINTAPROGRAMOK támogatásáról, amely Zala megye 4 kistérségét (LETENYEI, PACSAI, ZALAKAROSI, ZALASZENTGRÓTI) érinti, összesen 90 települési önkormányzat számára, 1242 fő közfoglalkoztatásba való bevonását teszi lehetővé, 1 390 044 980  Ft támogatási kerettel. Ennek kistérségenkénti megoszlása a következő: 



2012. év 1-7 hónapjában a közfoglalkoztatásba belépők nemenkénti megoszlását tekintve a férfiak túlsúlya volt a jellemző, hiszen a résztvevők 64 %-a volt férfi, és 36 %-a nő. A korcsoportonkénti megoszlást tekintve 45-54 év közöttiek vettek részt a legnagyobb arányban (29,6 %) a támogatásokban, míg a 35-44 év közöttiek súlya 27,4 %-os, a 25-34 év közöttieké 22,4 %-os, a 25 év alattiaké 19,5 %-os, az 55 év felettieké pedig 1,1%-os volt. Az iskolai végzettséget tekintve a közfoglalkoztatási támogatásokba bekapcsolódók több mint fele maximum általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezett, míg a résztvevők harmada szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett, a szakközépiskolát, technikumot, gimnáziumot végzettek aránya 12,5 % volt, felsőfokú végzettségűeké pedig 2,4 %.

A három legnagyobb létszámot érintő program a megyén kívüli finanszírozású,  ám a megyéből történő közvetítésű országos foglalkoztatás; a kistérségi STARTMUNKA mintaprogramok; és az ún. hagyományos önkormányzati közfoglalkoztatások. Az önkormányzatok számára az egyik legnagyobb kihívás a heti bérfizetés megvalósítása volt. A közel 200 mintaprogram 99 %-ban elindult, csak 1 projekt kezdete esik őszre, illetve lesznek olyan programok, amelyeket eleve úgy tervezetek az önkormányzatok, hogy néhány hónap megszakítással az 2012. év második félévében folytatódnak majd. A kistérségi STARTMUNKA mintaprogramok újszerűsége pedig az értékteremtő jelleg, mely meghatározott munka- folyamatok ellátására irányult és a mezőgazdasági növénytermesztés esetében magában hordozhatja egy szociális szövetkezetté válás esélyét.

Jelenleg zajlik a 2013. évi kistérségi startmunka mintaprogramok tervezése, folyamatosan érkeznek az önkormányzatok adatlapjai tervezett projektek létszám- és pénzügyi adatairól, amelynek megyei összesítését 2012. augusztus végéig juttatjuk el a Belügyminisztériumba. Várhatóan az év utolsó harmadában elindulnak a kistérségi mintaprogramokhoz kapcsolódó mezőgazdasági képzések, és az országos közfoglalkoztatási programok képzési elemei is.

- Nemrég Munkahelyteremtő beruházások támogatására kiírt nyertes pályázók hatósági szerződéseinek ünnepélyes átvételére került sor a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja szervezésében. Hogyan alakultak az elmúlt hónapokban a megyében a munkahelyteremtő pályázatok, beruházások?

- A pályázat kódjele: NFA-2012-KKV, a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása.

A pályázati program alapján, kizárólag hazai forrásból, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 10 milliárd  Ft támogatási keretösszeg állt a pályázók rendelkezésére.

Az ez évi program indításával a nemzetgazdasági minisztérium fő célja az volt, hogy az Új Széchenyi-terv pályázati programjaihoz, kitörési pontjaihoz kapcsolódva kiemelt összegű, új munkahelyenként 500 ezer Ft kiegészítő támogatást biztosítsanak azon induló, valamint már működő KKV-k számára, amelyek a beruházás befejezését követően álláskeresők felvételét és tartós idejű foglalkoztatását vállalták. A hátrányos helyzetű kistérségekben és településeken a foglalkoztatottak számának bővítéséhez differenciált összegű kiegészítő támogatást nyújtottak.   

A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások vehettek részt, amelyek a benyújtás időpontjában még nem kezdték el a beruházást, és vállalták annak 2012. november 30-ig való befejezést. Vállalták továbbá, hogy a támogatással legalább 2 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára létesítenek munkahelyet a beruházás befejezését követő 90 napon belül. 

A pályázatokat a beruházás helye szerinti megyei kormányhivatal munkaügyi központjához 2012. február 8-tól 2012. március 30-ig lehetett benyújtani.

A támogatottnak vállalnia kellett többek között, hogy

a már meglévő  és az újonnan felvételre kerülő létszámát a beruházás befejezését követő 2 éven át megtartja, továbbá

a támogatással létrehozott kapacitást a beruházás befejezésétől számított 3 évig fenntartja az érintett régióban.

A támogatásról szóló döntésnél az alábbi főbb prioritások érvényesültek:

a nyilvántartásban lévő álláskeresők foglalkoztatásának aránya,
a pályázat benyújtása előtt meglévő és az új munkahelyek száma,
a beruházásban érintett térség, település hátrányos helyzete, kiemelten a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben és településeken létrejövő és működő vállalkozások segítése,
a kistérség, település foglalkoztatási helyzete és munkanélküliségi mutatói,
termelő tevékenység ellátása,
a beruházásnak a térség munkaerőpiacára gyakorolt hatása.

A pályázaton való részvételt jelentősen megkönnyítette, hogy a lehetőséget biztosítottunk arra, hogy 15 millió Ft támogatási összeg igényléséig nem kellett fedezetet nyújtani azon vállalkozásoknak, amelyek a pályázat benyújtását megelőző legalább 3 naptári évben már működtek, és ebből legalább 2 évben az adózás előtti eredményük pozitív volt, továbbá azonnali beszedési megbízásra felhatalmazói nyilatkozatot tettek. 

A nemzetgazdasági miniszter 2012. május 30-ig döntött a pályázatokról.

Zala megyében a pályázati felhívásra 24 db pályázat érkezett be 214.486.061.- Ft támogatási igénnyel.

A támogatás lehetővé tette, hogy 19 vállalkozás 156.890.766.- Ft támogatás felhasználásával 94 új munkahelyet létesítsen, továbbá a támogatás 208 már meglévő munkahely megőrzéséhez járul hozzá.  A pályázók vállalták, hogy a 94 új munkahely létesítéséhez 67 munkahelyet álláskeresők felvételével hoznak létre. A támogatott beruházások mintegy 27 %-a hátrányos helyzetű kistérségben valósul meg. (Pacsa, Zalakaros, Letenye)

2 db pályázat mérlegelési jogkörben elutasításra került.

1 db pályázó  a pályázati felhívásban megfogalmazott követelményeknek nem tudott eleget tenni, ezért elutasításra került.

2 db pályázat a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, ezért az eljárást megszüntettük.

A nemzetgazdasági miniszter pozitív döntésének kézhezvételét követően 1 vállalkozás jelezte, hogy a beruházást nem kívánja megvalósítani, így a támogatási összegről lemondott (1.853.408.-Ft), ezért az eljárást megszüntettük.

Összegezve 18 vállalkozásból eddig 15 pályázóval kötöttünk szerződést, 3 pályázó még nem teljesítette a szükséges iratok leadását a hatósági szerződés megkötéséhez, erre 2012. augusztus 24. napig nem került sor.

2012. augusztus 24. napig a 15 vállalkozással megkötött szerződés 145 877 358 Ft kötelezettségvállalást jelent, melyből 33 022 119 Ft támogatás került kifizetésre.  

A létszámfelvételek folyamatosan zajlanak, melyet legkésőbb 2013. február 28. napig kell végrehajtani.