Belföldi hírek

- Országosan, így Baranya megyében is véglegessé vált a járások, járási központok és kormányhivatalok listája. Kormánymegbízottként hogyan vélekedik a 2013. január 01-én induló régi-új rendszerről?

- A járási (fővárosi kerületi) hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként kerülnek felállításra 2013. január 1-jével. A július 5-én kihirdetett 2012. évi XCIII. törvény meghatározza a járási hivatalok kialakításával, szervezetével kapcsolatos alapvető szabályokat, valamint a törvényi szinten telepített feladat- és hatásköröket rögzíti.  Ezt követte a július 26-án kihirdetett a feladat és hatásköröket részletező  kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben, a járási hivatalok illetékességéről, szervezetéről, a működés részletes szabályairól szóló kormányrendelet pedig augusztus 13-án megjelent.

Baranya megyében a járási hivatalok illetékességi területeként a kormányrendeletben tíz járás és járásszékhely került meghatározásra. A járások lehatárolása széles körű társadalmi és önkormányzati egyeztetés eredményeként körvonalazódott, formálódott ez év tavasza óta az augusztusi döntés meghozataláig.  A megyére jellemző aprófalvas településstruktúrát irányadó  szempontként figyelembe kellett venni. Szem előtt kellett tartani, hogy a kistelepülések lakói miként érhetik el – közlekedési szempontból – a járásszékhelyeket, ahol a kormányablakok is működni fognak. E fontos szempont érvényesülése érdekében azonban az ideális településszám kialakítása nem minden esetben oldható meg. E problémára kívánt reális választ adni még év elején a KIM javaslata, mely Baranya megyében kilenc járás kialakítását tartotta szükségesnek.  A járások kialakításakor fel kellet mérni a valós településközi kapcsolatokat is, így került sor a bólyi és a pécsváradi térség járási szerepének körvonalazására. A nagytérségek sajátosságainak, mint organikus egységnek figyelembevétele a sellyei járáshoz tartozó települések meghatározásánál kiemelt hangsúlyt kapott, tekintettel e térség hátrányos helyzetére is. A járások kialakításának elveinél, mint említettem a megközelíthetőség, a közlekedési infrastruktúra lényeges elemek, amely a komlói járás esetében speciális helyzetet jelezett, mivel a tervezett székhelyre történő eljutás a települések nagyobb része tekintetében nem a legkedvezőbb, ezért is indokolt volt a sásdi járás kialakítása.


A nyár folyamán egy-egy települést érintően különböző  változtatási javaslatok érkeztek önkormányzatoktól és választópolgároktól, ezek esetében az önkormányzatok képviselő-testületeinek döntését a változtatásra vonatkozóan meghatározónak tekintettem.

A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. A járási hivatalhoz kerülnek egyes jegyzői államigazgatási hatáskörökön túl az okmányirodai, szociális és gyámhivatali feladatok, és az építésfelügyelet. Ezen kívül a járási hivatalokhoz kerülnek a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kirendeltségeinek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek, melyeket a megye egyes városaiban jelenleg is ellátnak, ezek a földhivatalok, ÁNTSZ, munkaügyi kirendeltségek, állategészségügyi szakigazgatás. A járási hivatalokban hasonlóan a megyei kormányhivatalhoz törzshivatal és szakigazgatási szervek kerülnek majd kialakításra. Okmányirodai feladatokat továbbra is ellátják azok a városok, amelyek nem lesznek járásszékhelyek. Jól érzékelhető, hogy a járási hivatalok kialakításával nincsen szó arról, hogy az államigazgatási ügyek intézésére a jövőben kizárólag a járásszékhelyeken, a járási hivatalok központjaiban lenne lehetőség. Az integrált ügyfélszolgálati teendőket a járási kormányablakok látják majd el, amelyek nem csupán a járásszékhelyen működnek majd, hanem azokban a városokban is ahol jelenleg az okmányirodák találhatók, ami azt jelenti, hogy a kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakokban elindíthassák vagy elintézhessék.

A járási hivatal a feladatait nem csupán a járásszékhelyén, hanem illetékességi területén más településen kialakított kirendeltségek és ügysegédek, valamint kormányablakok útján is elláthatja. A kirendeltségek kialakításánál alapvető szempont, hogy az ügyintézés helye könnyen elérhető legyen a környező  lakosság számára.


- A 2012. évben a közfoglalkoztatás alapvetően három területen valósult meg: kistérségi és egyéb startmunka mintaprogramok, az önkormányzat által szervezett hagyományos hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás és az országos közfoglalkoztatási programok. Az Önök megyéjében hogyan alakul a közfoglalkoztatás?

- 1. A regionális munkaerő-piaci különbségek kezelésének egyik eszköze a hátrányos helyzetű térségekben a Start-munka kistérségi mintaprogram. Ez Baranyában a szigetvári, a komlói, a mohácsi, a pécsváradi, a sásdi, a sellyei, a siklósi, a szentlőrinci, valamint – egyedi döntés alapján – a pécsi kistérséget érinti. E kistérségek települései a helyi sajátosságokhoz igazítottan választhattak a következő elemekből: mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés); mezőgazdasági földutak rendbetétele; belvíz elvezető rendszerek kialakítása és karbantartása, illegális hulladéklerakó helyek megszüntetése; bio- és megújuló energiafelhasználás, közutak rendbetétele, téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás.

Baranya megyében összesen 6586 fő közfoglalkoztatására irányuló startprogram indítására kötött szerződést  a Munkaügyi Központ a következők szerint:

Komlói kistérség: 17 önkormányzat 817 fő
Mohácsi kistérség: 38 önkormányzat 1065 fő
Pécsi kistérség: 27 önkormányzat 527 fő
Pécsváradi kistérség: 19 önkormányzat 204 fő
Sásdi kistérség: 18 önkormányzat 280 fő
Sellyei kistérség: 35 önkormányzat 1067 fő
Siklósi kistérség: 39 önkormányzat 838 fő
Szentlőrinci kistérség: 19 önkormányzat 533 fő
Szigetvári kistérség: 47 önkormányzat 1255 fő

A program jelenlegi támogatási kerete 6,067 milliárd forint. A foglalkoztatások február-március hónapban lépcsősen indultak és december 31-én érnek véget. 2012. I félévében már 6927 fő  foglalkoztatása kezdődött meg, mivel folyamatosan pótolni kell a kilépőket. Fontos, hogy ezekhez a programokhoz 2012 szeptemberétől egységes képzési terv alapján – az állattartás, a növénytermesztés, illetve a tartósítás témaköreiben –  oktatás is kapcsolódik majd.


2. Az önkormányzati hagyományos közfoglalkoztatásba Baranya megyében erre a közfoglalkoztatási formára 2012-ben 687 millió forint áll rendelkezésre. Az ide évre vonatkozóan ebből kell megvalósítani a hosszabb időtartamú hatórás közfoglalkoztatást, a szociális segítők, vagy a szociális földprogramban dolgozók foglalkoztatását is.

2012. év július végéig 1088 fő foglalkoztatása valósult meg.

3. Az országos közfoglalkoztatási programokat a mindenkori munkaerő-piaci, valamint az esetleges „vis maior” helyzetek kezelésére, több ágazatot átfogóan (pl.: ár- és belvízvédelem, a közutak, a vasutak, az erdőterületek, a megújuló energiaforrások, parlagfű-mentesítés területén) indítják.

Az országos közfoglalkoztatási programok esetében Baranyában összesen 1,727 milliárd forintból kell gazdálkodni. ebből 2012. I. félévben 1 829 fő állt munkába.

Baranyai sajátosság, hogy az Ős-Dráva Program is bekerült az idei évi közfoglalkoztatási programok közé. Ennek köszönhetően 423 fő foglalkoztatása vált lehetővé.

2012. I félévében 10267 fő foglalkoztatása valósult meg.



- Hogyan értékelné a megyei Kormányablak nyári munkáját? Új ügykörökkel is bővültek a Kormányablakok feladatai, ezekkel kapcsolatban mik a tapasztalatok?

- A kormányablak munkatársai a nyári időszakban – függetlenül az igazgatási szünettől – fogadták az ügyfeleket. A kormányablakot felkeresők száma az előző év nyári időszakához képest 10%-kal emelkedett, mely emelkedés az ügykörbővülés következménye is lehet. Az ügyfelektől kapott visszajelzések, kormányablak előtti észrevételek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kormányablak munkatársai a megjelenő ügyfelek részére az ügyek intézéséhez teljeskörű tájékoztatást, segítséget adnak. A nyári időszakban végzett munkát a bővült feladatok mellett is jó színvonalúnak lehet tekinteni.

A 2011. évi novemberi, valamint az ez évi július 1-i ügykörbővülés következtében az új ügyekben is megkeresték a kormányablakot a polgárok. A korábbi családtámogatási ügyek, ügyfélkapuval kapcsolatos ügyintézés, utazási igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés mellett az új ügykörök alapján a nyugdíj- és céginformációs adatszolgáltatással kapcsolatosan, valamint fogyatékossági támogatási ügyekben is rendszeressé váltak a megjelenések, amely ügyekben a munkatársak a szükséges információkat, segítséget minden esetben megadták. Az új ügykörhöz kapcsolódó ismeretek a kormányablak munkatársai megfelelő szinten elsajátították és alkalmazzák.



MCOnet - Kovács Tünde