Belföldi hírek

- A 2012. évben a közfoglalkoztatás alapvetően három területen valósul meg: kistérségi és egyéb startmunka mintaprogramok, az önkormányzat által szervezett hagyományos hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás és az országos közfoglalkoztatási programok. Az Önök megyéjében hogyan alakul a közfoglalkoztatás?

- Békés megyében jelenleg, 2012-es indulással három programcsoportban folynak Startmunka közfoglalkoztatási programok:

közfoglalkoztatók által szervezett hagyományos hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok
kistérségi startmunka mintaprogramok
országos közfoglalkoztatási programok

A programokkal érintett, hatósági szerződésben rögzített, minimálisan bevonandó létszám Békés megyében: 10 604 fő



- Országosan, így Békés megyében is véglegessé vált a járások, járási központok és kormányhivatalok listája. Kormánymegbízottként hogyan vélekedik a 2013.január 1-én induló régi-új rendszerről?
- Úgy gondolom, hogy a 2013. január 1. napjával létrejövő járási rendszer ügye ma aktuálisabb mint valaha. Úgy tűnik azonban, hogy a nagyközönség még nincs kellőképpen tájékozódva a járásokról, ezért Önöknek is köszönöm, hogy ehhez a tájékoztatási folyamathoz ezúton is hozzájárulhatok.

A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány, 2013 januárjától országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi kormányhivatal kezdi meg működését. A nagyobb településeken ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség.


A kormány júliusban fogadta el a járási (a fővárosban kerületi) hivatalokról szóló rendeletet, amelyben azok felállítását, működését és illetékességi körét szabályozzák.

Minden egyes járásszékhelyen lesz járási hivatal, amely a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működik majd. A kormányrendelet tételesen rögzíti az egyes járási hivatalok székhelyéhez tartozó településeket is.

A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg. Minden egyes járásszékhelyen lesz járási hivatal, amely a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működik majd. A kormányrendelet tételesen rögzíti az egyes járási hivatalok székhelyéhez tartozó településeket is.

A járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését szakmai hatástanulmány, kutatások, valamint széleskörű szakmai, társadalmi, politikai egyeztetések előzték meg, amelyek már a tavalyi év közepén megkezdődtek. A Kormány a járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól 2011. szeptember 1-jén döntött. Az eredeti kormányzati elképzeléshez képest az egyeztetések hatására módosult a szabályozás például a járások számát tekintve, az eredeti terv szerint vidéken 168 járás és fővárosban 7 körzeti hivatal lett volna.

A járási hivatalok feladatai

A kormány a közelmúltban döntött a járási hivatalokhoz kerülő feladatokról is. Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől a jövőre megalakuló járási hivatalok. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként fog működni a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség.

A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, helyismerethez kötődő, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelműen feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni. Az egységes szabályozók mentén lefolytatható eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat meg országszerte. A jegyzőktől átkerülő államigazgatási ügyek évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban. Az államigazgatási feladatokkal együtt a járási hivatalok átveszik a polgármesteri hivataloktól az e feladatokat jelenleg is ellátó a köztisztviselőket, az ő jogviszonyuk így kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Nemcsak a munkatársak, hanem a feladatellátáshoz szükséges ingó-és ingatlan vagyonra is szükség lesz a járási hivatalokban, ezek a Magyar Állam ingyenes használatába kerülnek, a vagyonkezelő a kormányhivatal lesz. A kormányhivatalok és az önkormányzatok október végéig megállapodásban rögzítik a járási hivatalhoz kerülő köztisztviselők létszámát és az ingyenesen használatba vett ingatlan és ingó (pl. infokommunikációs) eszközöket.  A kormánymegbízott az átadás-átvétel előkészítésére és lebonyolítására járási biztost nevezhet ki. (Békés megyében 3 járási biztos) Az önkormányzattól átvett és kizárólagosan általa használt ingatlanok fenntartásával kapcsolatos költségeket a járási hivatal viseli, a helyi önkormányzattal közösen használt ingatlanok fenntartásának költségeit közösen viselik. Az év végéig a polgármesteri hivataloknak, jegyzőknek minden, a feladatátvétellel kapcsolatos ügyiratot is át kell adniuk.

Járási központok Békés megyében és az adott központhoz tartozó települések:



Békés: Békés, Bélmegyer, Kamut, Köröstarcsa, Mezőberény, Murony, Tarhos

Békéscsaba: Békéscsaba, Csabaszabadi, Csorvás, Doboz, Gerendás, Kétsoprony, Szabadkígyós, Telekgerendás, Újkígyós

Gyomaendrőd: Csárdaszállás, Dévaványa, Ecsegfalva, Gyomaendrőd, Hunya

Gyula: Elek, Gyula, Kétegyháza, Lőkösháza

Mezőkovácsháza: Almáskamarás, Battonya, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyház, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza

Orosháza: Békéssámson, Csanádapáca, Gádoros, Kardoskút, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós

Sarkad: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta, Zsadány

Szarvas: Békésszentandrás, Csabacsűd, Kardos, Kondoros, Örménykút, Szarvas

Szeghalom: Bucsa, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Körösújfalu, Szeghalom, Vésztő


A most elfogadott járási székhelyek listája a jövőben módosulhat. A kormány biztosítja a településeknek arra a lehetőséget, hogy javaslatot tehessenek a más járáshoz történő átcsatolásukra, vagy önálló, új járás kialakítására.  A kormányhivatal feladata lesz megvizsgálni, hogy indokolt-e a település kérése (pl. valóban hatékonyabbá tenné-e a feladatellátást a más járáshoz való átsorolás, illetve a kormányhivatal mérlegeli azt is, hogy a közlekedési feltételek változása befolyásolja-e a járási székhely megközelítését). Az átcsatolásról a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata alapján a kormány hozhat döntést minden negyedik évben, először a járási hivatalok felállítását követő negyedik évben, 2017-ben.

Az új járási hivatali rendszer újdonsága a régivel szemben abban rejlik, hogy a járási hivatal kétféleképpen biztosítja majd az állampolgároknak az ügyfélszolgálatot. Azon városokban, ahol a lakosok és az elintézendő ügyek száma indokolja, ott minden munkanapon állandó ügyintézést biztosító kirendeltséget működtet. A kisebb településeken heti 1-2 alkalommal tart majd ügyfélfogadást a települési ügysegéd a települési önkormányzat által biztosított helyiségben. A kormányhivatal a belső szervezet kialakításkor - az önkormányzatoktól átkerülő ügyintézők és feladatok függvényében - dönt arról, hogy melyik településen, melyik típusú ügyfélszolgálatot működteti.

Kormánymegbízottként a létrejövő járásokkal legfontosabbnak azt tartom, hogy az egységes szabályozók mentén lefolytatható eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat meg országszerte.




-  Kormánymegbízott úr a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordult a szocpollal kapcsolatban. Milyen eredmény született?
- Fogadónapomon egy mezőberényi családanya keresett fel, aki elmondta, hogy évekkel ezelőtt gyermeküknek (erejük arányában) segítséget nyújtottak új lakás építéséhez. Forint alapú, kedvezményes hitelt vettek fel. Az akkori jogszabályok szerint „szocpolra” lehetett volna jogosult a gyermekük, ha a hitel lejártáig (2020), vagy az azt követő években utódjuk születik.

Ismert, hogy eltörölték a szocpolt, és ismert az is, hogy az elkövetkező években milyen feltételekkel kaphatnak támogatást a lakásvásárlók. De a család tagjai nem voltak tájékozottak abban, hogy a szocpolt csak azoknak törölték-e el, akik a törlés kihirdetése után vettek-építettek-bővítettek lakást, vagy másokra vonatkozóan is? Az érdekelte őket: van-e valamilyen lehetőség arra, hogy gyermekvállalás esetén a régi szabály szerint igényelhessenek a gyermekre, gyermekekre támogatást? Ugyanis a hitel igénylésénél ezzel az összeggel számolva, két gyermeket vállalva készíttették el a hitelfelvétel adminisztrációját.

Az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordultam, ahonnan megérkezett a válasz. Ennek lényege, hogy a korábban hatályban volt jogszabályi feltételek teljesítése esetén jelenleg is igénybe vehető ez a támogatási forma. Úgy gondolom, ez jó hír a családnak, de azoknak is, akik hasonlóban gondolkodnak.


MCOnet-KT