Újdonságfigyelő - Jog
2007. January 09. 05:22
231/2006. (XI. 22.) Kormányrendelet
A lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról
A rendelet alapján energiatámogatásra jogosult a gáz-, illetve a távhőszolgáltatást háztartási célra igénybe vevő fogyasztó, feltéve, hogy háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum három és félszeresét. (Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.) Támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében igénybe vett gázfogyasztásra és távhő-felhasználásra jár.
Nem jogosult támogatásra a fogyasztó a szabálytalanul vételezett gázfogyasztására vagy távhő-felhasználására tekintettel.
A támogatásra való jogosultságot a fogyasztó kérelmére a Magyar Államkincstárnak a fogyasztó lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei Területi Igazgatósága – a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság – egyszerűsített határozattal állapítja meg. A támogatás megállapítása iránti kérelmet igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlapnak a háztartások részére történő eljuttatásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.
A támogatásra való jogosultság fennállását – indokolt esetben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal – a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatósága ellenőrzi.
A gázfogyasztás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege a jövedelem nagyságától függ, de legfeljebb 102 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 170 000 MJ hőmennyiségre jár. A támogatás összege a fajlagos bruttó összeg, valamint a felhasznált hőmennyiség szorzata.
A fogyasztó által a jogosultsági időszakban felhasznált hőmennyiséget a szolgáltató havonta, vagy az elszámolási időszak végén a fogyasztási helyen mért adatok alapján állapítja meg. Közös mérővel rendelkező társasházi lakás esetén az elszámolási időszak végén a közös mérőn mért fogyasztás fogyasztónkénti megosztását a szolgáltató a közös képviselő nyilatkozata alapján, a díjfizetők részére történő közvetlen számlázás esetén a közös képviselő szerződésben foglalt nyilatkozata alapján, vagy ennek hiányában az épületben lévő épületrészek légtérfogatarányának megfelelően végzi el.
A támogatást igénybevétele a számlában havonta, illetve a számlakibocsátási gyakorisághoz igazodóan külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén történik.
A rendelet 2006. november 25-én lépett hatályba, azzal, hogy a támogatás 2007. január 1-jétől jelenik meg a számlákban. A támogatás megállapítására irányuló kérelmet legkorábban 2006. december 1-jétől lehet az Államkincstár illetékes területi igazgatóságához benyújtani. Ha a fogyasztó a kérelmet 2007. március 31-éig benyújtja, a jogosultsági feltételek fennállása esetén számára a támogatás 2007. január 1-jétől kerül megállapításra.
79/2006. (XI. 23.) GKM rendelet
Az autópályák használatának díjáról szóló 110/2005. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról
A módosítás nyomán lehetővé válik az úthasználati díj – az úthasználat megkezdését megelőzően – elektronikus szolgáltatás igénybevételével történő teljesítése. Az elektronikus díjfizetés történhet mobil rádiótelefon szolgáltatás keretében rövid szöveges üzenet (SMS) küldése útján és elektronikus kereskedelmi szolgáltatás útján.
A módosítással változnak az autópálya-matricák árai, továbbá a pótdíjak mértéke is.
A módosítás következtében:
- a gépjármű év közbeni elidegenítése esetén a matrica érvényesítése kérhető az újonnan vásárolt gépjárműre, az átírási díj 1000 Ft; ugyanez az eljárás irányadó rendszámcsere esetén;
- lehetőség van szélvédőcsere esetében az eredeti rendszámra kiállított matrica újbóli kiállítására, 1000 Ft díj megfizetése ellenében;
- az ellopott vagy az totálkárt szenvedett gépjármű esetén is lehetőség van új – az előzővel megegyező díjkategóriára és érvényességre szóló – matrica és ellenőrző szelvény kiváltására, az átírási díj 1000 Ft;
- téves díjkategória-megállapítás esetén a vásárlástól számított 1 hónapon belül – rövidebb érvényességű matricák esetében legfeljebb azok érvényességi időtartamán belül – van lehetőség a helyes kategóriájúra módosítani a matricát, a megfelelő díjkülönbözet megfizetése vagy visszaigénylése mellett; a kategória helyesbítése díjtalan;
- téves rendszám feltüntetés esetén – legfeljebb 2 karakter eltérésig – lehetőség van a matrica cseréjére és a helyes rendszám rögzítésére, az átírási díj 1000 Ft;
- amennyiben a használat során együttesen megsemmisül vagy elveszik a matricához tartozó ellenőrző szelvény és bizonylat, kérhető azok pótlása az átírási díj 1000 Ft;
- amennyiben a használat során megsérül vagy elveszik a matrica, kérhető annak pótlása, az átírási díj 1000 Ft.
A rendelet – kivételekkel – 2006. december 1-jén lépett hatályba.
237/2006. (XI. 27.) Kormányrendelet
A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól
A rendelet a felsőoktatás teljes körére (alapképzés, egységes, osztatlan képzés, felsőfokú szakképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, doktori képzés) meghatározza az eljárás rendjét.
A felsőoktatási felvételi tájékoztatót az Országos Felsőoktatási Információs Központ (a továbbiakban: OFIK) a februárban induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év október 15. napjáig, a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év december 15. napjáig jelenteti meg. A megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt legkésőbb a jelentkezési határidőt 15 nappal megelőzően lehet közzétenni. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az OFIK a felsőoktatási felvételi tájékoztató teljes tartalmát hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhető formában közzéteszi.
Minden évben két felvételi eljárás hirdethető: a februárban induló képzésekre történő jelentkezés határideje – minden képzési szintre vonatkozóan – a képzés indítását megelőző év november 15. napja, míg a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja.
A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul, amelyet az erre a célra rendszeresített, az OFIK által előállíttatott és kereskedelmi forgalomba hozott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon, vagy az OFIK által működtetett informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatvány útján lehet benyújtani.
A felsőoktatási intézménybe szóló felvételi kérelmet az első helyen rangsorolt felsőoktatási intézménybe kell benyújtani.
A jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől és szakképzettségeitől – több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, finanszírozási formára jelentkezhet. A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a felvételi döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül – írásban vagy elektronikus úton – egy alkalommal módosíthatja.
A rendelet részletesen meghatározza továbbá a felvételi pontszámítás, az előnyben részesítés, a felvételi döntés szabályait.
A felvételi eljárás során a jelentkezőnek alapdíjat, kiegészítő díjat, – valamint amennyiben az intézmény szabályzata így rendelkezik – intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie, amelynek összegeit a rendelet határozza meg.
A rendelet 2006. december 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2007 szeptemberében induló képzésekre kell alkalmazni.
2006. évi XCVII. törvény
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról
A törvény – a kamarákról szóló korábbi szabályozás egyidejű hatályon kívül helyezésével – egységesen újraszabályozza az egészségügy területén szakmai kamaraként működő
a) Magyar Orvosi Kamara,
b) Magyar Gyógyszerészi Kamara,
c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
működését.
Meghatározza a szakmai kamarák feladat- és hatáskörét, szervezetét, a területi szervezetek és az országos szervek tisztségviselőinek választását, a kamarai tagsági viszonyt, a tagokra vonatkozó felelősségi szabályokat (az etikai felelősség kérdéseit), valamint a szakmai kamarák állami felügyeletét.
A törvény – kivételekkel – 2007. április 1. napján lép hatályba. Az új kamarai szervek és tisztségviselők az új kamarai alapszabály alapján történő megválasztásuk napjától kezdik meg működésüket. A 2007. január 31-én folyamatban lévő etikai eljárást annak további folytatása nélkül 2007. február 28-ig meg kell szüntetni, a 2007. január 1-je előtt kiszabott jogerős etikai büntetés és bírósági ítélet az arra vonatkozó szabályok szerint évül el.
A törvény hatálya alá tartozó valamennyi szakmai kamarai tag 2007. január 1. és március 31. napja között – a kamarai országos elnökséghez intézett – egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal fenntarthatja kamarai tagsági viszonyát. A tagsági viszonyt fenntartó nyilatkozattétel hiányában a kamarai tagsági viszony 2007. április 1. napján megszűnik. A tagságot fenntartó nyilatkozat érvényességéhez a Kamara külön elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
A Kamara 2007. június 1. napjáig – soron kívüli kamarai választások során – alakuló országos küldöttközgyűlést választ, amelynek megbízatása az alakuló küldöttközgyűlés által elfogadott alapszabály szerinti időtartamig szól. 2007. április 1. napján – az országos elnökség kivételével – a 2007. március 31-én hivatalban lévő kamarai szervek, illetőleg tisztségviselők megbízatása megszűnik.
2006. évi XCVIII. törvény
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól
A törvény az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, ismertetésének, reklámozásának, közfinanszírozásának, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök finanszírozhatóságának elérését célzó intézkedések és a lakosság biztonságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásának, valamint a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalmazásának, a gyógyszerellátó tevékenység gyakorlásának alapvető szabályait határozza meg.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy kiskereskedelmi gyógyszerellátó tevékenységet nemcsak gyógyszertárban, hanem – a törvényben meghatározott feltételek szerint – gyógyszertárnak nem minősülő kereskedelmi vállalkozás keretében is folytassanak.
A törvény a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatója kötelezettségévé teszi – a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető és értelmezhető módon – a beteg tájékoztatási kötelezettségét, amely a tb-támogatott azonos hatóanyagú, illetve terápiás hatású alacsonyabb árú gyógyszerek, vagy azonos funkcionális csoportba tartozó alacsonyabb árú gyógyászati segédeszközök körére, valamint az adott termékek árára, társadalombiztosítási támogatása és a térítési díjak közötti különbségekre terjed ki.
A törvény meghatározza
- a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ismertetésének és reklámozásának, valamint a vonatkozó reklámfelügyeleti eljárás,
- a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának,
- a gyógyszertárak létesítésének és működtetésének
szabályait.
A törvény részletesen szabályozza a gyógyszertáron kívül történő gyógyszerforgalmazás szabályait. Ennek megfelelően gyógyszertáron kívüli gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység keretében az a gyógyszer forgalmazható, amely
a) gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható, és
b) alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható, tévedés valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és
c) veszélyessége (mellékhatás, kölcsönhatás) még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy.
A gyógyszertáron kívüli gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység keretében a kereskedőnek biztosítania kell
- a gyógyszerek biztonságos és a többi árucsoporttól elkülönített szakszerű tárolását és eltartását,
- az üzlet nyitvatartási ideje alatt folyamatosan rendelkezésre álló, a fogyasztók részére a gyógyszerek biztonságos alkalmazásához szükséges tájékoztatást nyújtó minősített információs rendszer működtetését.
Az üzletben a gyógyszer a fogyasztók számára közvetlenül hozzáférhető helyen nem helyezhető el, kizárólag zárható szekrényben tárolható. Gyógyszer csak 14. életévét betöltött személy számára értékesíthető.
A törvény – kivételekkel – 2006. december 29-én lép hatályba.
238/2006. (XI. 29.) Kormányrendelet
Nemzeti gyász kihirdetéséről
A Kormány, méltóságteljes kegyelettel adózva Puskás Ferenc, a 2006. november 17-én elhunyt zseniális labdarúgó, a világ egyik legismertebb és legnagyobb magyar sportemberének emléke előtt, a nemzet egészét megrendítő gyász kifejezéseként 2006. december 9-ét, Puskás Ferenc temetésének napját, nemzeti gyásznappá nyilvánítja.
A nemzeti gyásznapon a Magyar Köztársaság lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni; majd félárbocra kell ereszteni; a középületekre zászlóhasználat esetén gyászlobogót kell kifüggeszteni, lobogóhasználat esetén az állami lobogót és az európai lobogót félárbocra kell ereszteni.
A rendelet a 2006. november 30-án lépett hatályba.
42/2006. (XI. 30.) EüM rendelet
A mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet módosításáról
A mentésről szóló rendelet módosítása előírja, hogy az 50 000 fő feletti létszámú rendezvény esetén mentési tervet kell készíteni, amelyet a rendezvény megkezdése előtt legalább 8 nappal az Országos Mentőszolgálat illetékes regionális szervével, a rendezvény szervezőivel és a biztosításba bevonásra kerülő más szakmai szervezetekkel egyeztetni kell.
A mentési tervet az adott rendezvény jellegére, a résztvevői létszámra, a földrajzi körülményekre és a rendezvény időpontjában várható időjárásra figyelemmel kell elkészíteni. A rendelet meghatározza továbbá a mentési terv kötelező tartalmi elemeit.
A rendelet 2006. december 30. napján lép hatályba.
MHK - MCOnet
További híreink a jog portálon: jog.mconet.biz
Mondja el véleményét a jog fórumon!: Újdonságfigyelő - Jog
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu
Jog - a Hivatalos Jogszabálytár és a CD Jogszabálytár kiadója a Magyar Hivatalos Közlönykiadó: Rendelje meg most a Hivatalos Jogszabálytárat!
A lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról
A rendelet alapján energiatámogatásra jogosult a gáz-, illetve a távhőszolgáltatást háztartási célra igénybe vevő fogyasztó, feltéve, hogy háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum három és félszeresét. (Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.) Támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében igénybe vett gázfogyasztásra és távhő-felhasználásra jár.
Nem jogosult támogatásra a fogyasztó a szabálytalanul vételezett gázfogyasztására vagy távhő-felhasználására tekintettel.
A támogatásra való jogosultságot a fogyasztó kérelmére a Magyar Államkincstárnak a fogyasztó lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei Területi Igazgatósága – a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság – egyszerűsített határozattal állapítja meg. A támogatás megállapítása iránti kérelmet igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlapnak a háztartások részére történő eljuttatásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.
A támogatásra való jogosultság fennállását – indokolt esetben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal – a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatósága ellenőrzi.
A gázfogyasztás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege a jövedelem nagyságától függ, de legfeljebb 102 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 170 000 MJ hőmennyiségre jár. A támogatás összege a fajlagos bruttó összeg, valamint a felhasznált hőmennyiség szorzata.
A fogyasztó által a jogosultsági időszakban felhasznált hőmennyiséget a szolgáltató havonta, vagy az elszámolási időszak végén a fogyasztási helyen mért adatok alapján állapítja meg. Közös mérővel rendelkező társasházi lakás esetén az elszámolási időszak végén a közös mérőn mért fogyasztás fogyasztónkénti megosztását a szolgáltató a közös képviselő nyilatkozata alapján, a díjfizetők részére történő közvetlen számlázás esetén a közös képviselő szerződésben foglalt nyilatkozata alapján, vagy ennek hiányában az épületben lévő épületrészek légtérfogatarányának megfelelően végzi el.
A támogatást igénybevétele a számlában havonta, illetve a számlakibocsátási gyakorisághoz igazodóan külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén történik.
A rendelet 2006. november 25-én lépett hatályba, azzal, hogy a támogatás 2007. január 1-jétől jelenik meg a számlákban. A támogatás megállapítására irányuló kérelmet legkorábban 2006. december 1-jétől lehet az Államkincstár illetékes területi igazgatóságához benyújtani. Ha a fogyasztó a kérelmet 2007. március 31-éig benyújtja, a jogosultsági feltételek fennállása esetén számára a támogatás 2007. január 1-jétől kerül megállapításra.
79/2006. (XI. 23.) GKM rendelet
Az autópályák használatának díjáról szóló 110/2005. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról
A módosítás nyomán lehetővé válik az úthasználati díj – az úthasználat megkezdését megelőzően – elektronikus szolgáltatás igénybevételével történő teljesítése. Az elektronikus díjfizetés történhet mobil rádiótelefon szolgáltatás keretében rövid szöveges üzenet (SMS) küldése útján és elektronikus kereskedelmi szolgáltatás útján.
A módosítással változnak az autópálya-matricák árai, továbbá a pótdíjak mértéke is.
A módosítás következtében:
- a gépjármű év közbeni elidegenítése esetén a matrica érvényesítése kérhető az újonnan vásárolt gépjárműre, az átírási díj 1000 Ft; ugyanez az eljárás irányadó rendszámcsere esetén;
- lehetőség van szélvédőcsere esetében az eredeti rendszámra kiállított matrica újbóli kiállítására, 1000 Ft díj megfizetése ellenében;
- az ellopott vagy az totálkárt szenvedett gépjármű esetén is lehetőség van új – az előzővel megegyező díjkategóriára és érvényességre szóló – matrica és ellenőrző szelvény kiváltására, az átírási díj 1000 Ft;
- téves díjkategória-megállapítás esetén a vásárlástól számított 1 hónapon belül – rövidebb érvényességű matricák esetében legfeljebb azok érvényességi időtartamán belül – van lehetőség a helyes kategóriájúra módosítani a matricát, a megfelelő díjkülönbözet megfizetése vagy visszaigénylése mellett; a kategória helyesbítése díjtalan;
- téves rendszám feltüntetés esetén – legfeljebb 2 karakter eltérésig – lehetőség van a matrica cseréjére és a helyes rendszám rögzítésére, az átírási díj 1000 Ft;
- amennyiben a használat során együttesen megsemmisül vagy elveszik a matricához tartozó ellenőrző szelvény és bizonylat, kérhető azok pótlása az átírási díj 1000 Ft;
- amennyiben a használat során megsérül vagy elveszik a matrica, kérhető annak pótlása, az átírási díj 1000 Ft.
A rendelet – kivételekkel – 2006. december 1-jén lépett hatályba.
237/2006. (XI. 27.) Kormányrendelet
A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól
A rendelet a felsőoktatás teljes körére (alapképzés, egységes, osztatlan képzés, felsőfokú szakképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, doktori képzés) meghatározza az eljárás rendjét.
A felsőoktatási felvételi tájékoztatót az Országos Felsőoktatási Információs Központ (a továbbiakban: OFIK) a februárban induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év október 15. napjáig, a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év december 15. napjáig jelenteti meg. A megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt legkésőbb a jelentkezési határidőt 15 nappal megelőzően lehet közzétenni. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az OFIK a felsőoktatási felvételi tájékoztató teljes tartalmát hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhető formában közzéteszi.
Minden évben két felvételi eljárás hirdethető: a februárban induló képzésekre történő jelentkezés határideje – minden képzési szintre vonatkozóan – a képzés indítását megelőző év november 15. napja, míg a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja.
A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul, amelyet az erre a célra rendszeresített, az OFIK által előállíttatott és kereskedelmi forgalomba hozott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon, vagy az OFIK által működtetett informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatvány útján lehet benyújtani.
A felsőoktatási intézménybe szóló felvételi kérelmet az első helyen rangsorolt felsőoktatási intézménybe kell benyújtani.
A jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől és szakképzettségeitől – több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, finanszírozási formára jelentkezhet. A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a felvételi döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül – írásban vagy elektronikus úton – egy alkalommal módosíthatja.
A rendelet részletesen meghatározza továbbá a felvételi pontszámítás, az előnyben részesítés, a felvételi döntés szabályait.
A felvételi eljárás során a jelentkezőnek alapdíjat, kiegészítő díjat, – valamint amennyiben az intézmény szabályzata így rendelkezik – intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie, amelynek összegeit a rendelet határozza meg.
A rendelet 2006. december 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2007 szeptemberében induló képzésekre kell alkalmazni.
2006. évi XCVII. törvény
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról
A törvény – a kamarákról szóló korábbi szabályozás egyidejű hatályon kívül helyezésével – egységesen újraszabályozza az egészségügy területén szakmai kamaraként működő
a) Magyar Orvosi Kamara,
b) Magyar Gyógyszerészi Kamara,
c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
működését.
Meghatározza a szakmai kamarák feladat- és hatáskörét, szervezetét, a területi szervezetek és az országos szervek tisztségviselőinek választását, a kamarai tagsági viszonyt, a tagokra vonatkozó felelősségi szabályokat (az etikai felelősség kérdéseit), valamint a szakmai kamarák állami felügyeletét.
A törvény – kivételekkel – 2007. április 1. napján lép hatályba. Az új kamarai szervek és tisztségviselők az új kamarai alapszabály alapján történő megválasztásuk napjától kezdik meg működésüket. A 2007. január 31-én folyamatban lévő etikai eljárást annak további folytatása nélkül 2007. február 28-ig meg kell szüntetni, a 2007. január 1-je előtt kiszabott jogerős etikai büntetés és bírósági ítélet az arra vonatkozó szabályok szerint évül el.
A törvény hatálya alá tartozó valamennyi szakmai kamarai tag 2007. január 1. és március 31. napja között – a kamarai országos elnökséghez intézett – egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal fenntarthatja kamarai tagsági viszonyát. A tagsági viszonyt fenntartó nyilatkozattétel hiányában a kamarai tagsági viszony 2007. április 1. napján megszűnik. A tagságot fenntartó nyilatkozat érvényességéhez a Kamara külön elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
A Kamara 2007. június 1. napjáig – soron kívüli kamarai választások során – alakuló országos küldöttközgyűlést választ, amelynek megbízatása az alakuló küldöttközgyűlés által elfogadott alapszabály szerinti időtartamig szól. 2007. április 1. napján – az országos elnökség kivételével – a 2007. március 31-én hivatalban lévő kamarai szervek, illetőleg tisztségviselők megbízatása megszűnik.
2006. évi XCVIII. törvény
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól
A törvény az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, ismertetésének, reklámozásának, közfinanszírozásának, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök finanszírozhatóságának elérését célzó intézkedések és a lakosság biztonságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásának, valamint a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalmazásának, a gyógyszerellátó tevékenység gyakorlásának alapvető szabályait határozza meg.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy kiskereskedelmi gyógyszerellátó tevékenységet nemcsak gyógyszertárban, hanem – a törvényben meghatározott feltételek szerint – gyógyszertárnak nem minősülő kereskedelmi vállalkozás keretében is folytassanak.
A törvény a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatója kötelezettségévé teszi – a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető és értelmezhető módon – a beteg tájékoztatási kötelezettségét, amely a tb-támogatott azonos hatóanyagú, illetve terápiás hatású alacsonyabb árú gyógyszerek, vagy azonos funkcionális csoportba tartozó alacsonyabb árú gyógyászati segédeszközök körére, valamint az adott termékek árára, társadalombiztosítási támogatása és a térítési díjak közötti különbségekre terjed ki.
A törvény meghatározza
- a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ismertetésének és reklámozásának, valamint a vonatkozó reklámfelügyeleti eljárás,
- a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának,
- a gyógyszertárak létesítésének és működtetésének
szabályait.
A törvény részletesen szabályozza a gyógyszertáron kívül történő gyógyszerforgalmazás szabályait. Ennek megfelelően gyógyszertáron kívüli gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység keretében az a gyógyszer forgalmazható, amely
a) gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható, és
b) alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható, tévedés valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és
c) veszélyessége (mellékhatás, kölcsönhatás) még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy.
A gyógyszertáron kívüli gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység keretében a kereskedőnek biztosítania kell
- a gyógyszerek biztonságos és a többi árucsoporttól elkülönített szakszerű tárolását és eltartását,
- az üzlet nyitvatartási ideje alatt folyamatosan rendelkezésre álló, a fogyasztók részére a gyógyszerek biztonságos alkalmazásához szükséges tájékoztatást nyújtó minősített információs rendszer működtetését.
Az üzletben a gyógyszer a fogyasztók számára közvetlenül hozzáférhető helyen nem helyezhető el, kizárólag zárható szekrényben tárolható. Gyógyszer csak 14. életévét betöltött személy számára értékesíthető.
A törvény – kivételekkel – 2006. december 29-én lép hatályba.
238/2006. (XI. 29.) Kormányrendelet
Nemzeti gyász kihirdetéséről
A Kormány, méltóságteljes kegyelettel adózva Puskás Ferenc, a 2006. november 17-én elhunyt zseniális labdarúgó, a világ egyik legismertebb és legnagyobb magyar sportemberének emléke előtt, a nemzet egészét megrendítő gyász kifejezéseként 2006. december 9-ét, Puskás Ferenc temetésének napját, nemzeti gyásznappá nyilvánítja.
A nemzeti gyásznapon a Magyar Köztársaság lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni; majd félárbocra kell ereszteni; a középületekre zászlóhasználat esetén gyászlobogót kell kifüggeszteni, lobogóhasználat esetén az állami lobogót és az európai lobogót félárbocra kell ereszteni.
A rendelet a 2006. november 30-án lépett hatályba.
42/2006. (XI. 30.) EüM rendelet
A mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet módosításáról
A mentésről szóló rendelet módosítása előírja, hogy az 50 000 fő feletti létszámú rendezvény esetén mentési tervet kell készíteni, amelyet a rendezvény megkezdése előtt legalább 8 nappal az Országos Mentőszolgálat illetékes regionális szervével, a rendezvény szervezőivel és a biztosításba bevonásra kerülő más szakmai szervezetekkel egyeztetni kell.
A mentési tervet az adott rendezvény jellegére, a résztvevői létszámra, a földrajzi körülményekre és a rendezvény időpontjában várható időjárásra figyelemmel kell elkészíteni. A rendelet meghatározza továbbá a mentési terv kötelező tartalmi elemeit.
A rendelet 2006. december 30. napján lép hatályba.
MHK - MCOnet
További híreink a jog portálon: jog.mconet.biz
Mondja el véleményét a jog fórumon!: Újdonságfigyelő - Jog
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu
Jog - a Hivatalos Jogszabálytár és a CD Jogszabálytár kiadója a Magyar Hivatalos Közlönykiadó: Rendelje meg most a Hivatalos Jogszabálytárat!
