Belföldi hírek

Jog - 3/2007. (II. 13.) AB határozat
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításáról

Az Alkotmánybíróság e határozatával megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 77. §-ában a szabálysértési őrizet szabályozásánál nem biztosította az Alkotmány 55. § (2) bekezdéséből és 57. § (5) bekezdéséből levezethető garanciális követelmények érvényesülését. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2007. december 31. napjáig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített álláspontja szerint a szabálysértési eljárás – bár jelentős mértékben eltér a büntetőeljárástól – tartalmilag azzal rokonságot mutat. A szabálysértési eljárás kriminális jellegéből következik, hogy a büntetőeljárással szemben támasztott, Alkotmányban megfogalmazott követelményeknek ennek az eljárásnak is meg kell felelnie.

Az Alkotmány 55. § (2) bekezdése szerint a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog pedig olyan alkotmányos alapjog, amely mindenkit megillet, akinek jogát, vagy jogos érdekét a bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés érinti. A jogorvoslathoz való jogot kizárólag a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében és azzal arányosan korlátozhatja a törvényhozó.

Az Sztv. a szabálysértési őrizetet az elzárással is sújtható szabálysértések körében a gyorsított bíróság előtti felelősségre vonás érdekében elrendelhető kényszerintézkedésként szabályozza. A szabálysértési őrizet a bíróság érdemi határozatának meghozataláig, de legfeljebb 72 óráig tarthat. Az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetőjét, amennyiben tetten érték, a rendőrség állítja elő. Az előállítás miatt önálló jogorvoslatnak: panasznak (ami után további jogorvoslatnak, végső soron bírósági kontrollnak) van helye.
Az előállítást követően a rendőrség rendeli el a szabálysértési őrizetet, ami ellen a törvény önálló jogorvoslatot nem biztosít, azt csak a bíróság által hozott érdemi határozat ellen benyújtott jogorvoslatban lehet kifogásolni.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Sztv.-nek a szabálysértési őrizetre vonatkozó szabályozása azzal, hogy a bűncselekmény társadalomra veszélyességét el nem érő magatartás miatt, önálló jogorvoslati lehetőség nélkül eredményez 72 óráig tartó szabadságkorlátozást, nem felel meg az Alkotmány 55. § (2) bekezdésében és az 57. § (5) bekezdésében megfogalmazott garanciális követelményeknek.
Az Alkotmánybíróság e határozatában rámutatott arra: alkotmányosan nem indokolható, hogy az Alkotmány 57. § (5) bekezdése szerinti “közigazgatási és más hatósági döntés ellen” is biztosítandó jogorvoslatot a szabálysértési őrizettel szemben csak az eljárás végén, vagyis a szabálysértést érdemben tárgyaló bírói szakaszban, a bíróság által hozott érdemi határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet igénybe venni.

MHK - MCOnet


Jog online hírek: jog.mconet.biz

Jog online linkajánló: joglink.mconet.biz

Szóljon hozzá a jog online fórumán!: Újdonságfigyelő - 3/2007. (II. 13.) AB határozat - Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításáról – Jog

A hír támogatója:

Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz

Jog - a Hivatalos Jogszabálytár, és a CD Jogszabálytár kiadója a Magyar Hivatalos Közlönykiadó: Rendelje meg most a Hivatalos Jogszabálytárat!