Belföldi hírek

187/2006. (IX. 5.) Kormányrendelet
A növényvédelmi bírság tételes mértékéről

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény alapján

1. növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki
a) a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt vagy a terjedést elősegíti, a zárlati intézkedést megszegi,
b) növényvédő szerrel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember és az állat egészségét vagy a környezetet, illetve a tájkép szempontjából jelentős értékű növényállományokat veszélyezteti,
c) a törvényben előírt védekezési kötelezettségét elmulasztja,
d) engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon előállít, forgalmaz, hirdet, haszonszerzés céljából nagy nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál; az ilyen terméket az előírt képesítési feltételek nélkül, érvényes forgalmazási, értékesítési engedély nélkül, jogszabályellenesen belföldön forgalmaz,
e) olyan engedélyköteles terméket állít elő, amely nem felel meg a csomagoláson feltüntetett jelölésnek, vagy az előállító, forgalmazó nevét a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon jelöli,
f) az analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
g) a méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmát megszegi,
h) a jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó európai uniós előírásokat megsérti;

2. növényvédelmi bírságot lehet kiszabni azzal szemben, aki
a) a zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
b) a vegyszeres növényvédelmi munkavégzést akadályozza,
c) a növényvédelmi hatóságok szakigazgatási tevékenységét akadályozza, intézkedését figyelmen kívül hagyja, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza,
d) a növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, szolgáltatási és kereskedelmi előírásokat, korlátozásokat megszegi vagy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételre jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget,
e) engedélyköteles terméket műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban juttat ki,
f) a méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés bejelentési kötelezettségét elmulasztja,
g) a növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget.
A bírságot a jegyző, illetőleg az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat jogosult kiszabni.
A növényvédelmi bírság összegének meghatározását a rendelet melléklete tartalmazza. A bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, valamint a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel kell meghatározni.
Méltánylást érdemlő esetben a bírság összege mérsékelhető, de nem lehet kevesebb a növényvédelmi törvényben meghatározott legkisebb összegnél (jelenleg húszezer forint).
A rendelet a 2006. szeptember 20-án lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.


62/2006. (IX. 7.) FVM rendelet
A Balatoni Borvidéki Régió szabályzatáról

A Balatoni Borvidéki Régió a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred-Csopaki, a Nagy-Somlói és a Zalai borvidékből áll. Magában foglalja e borvidékek településeinek szőlő termőhelyi kataszterében I. és II. osztályba sorolt területeit, valamint a nyilvántartásba vett pincészeteit.

A Balatoni Borrégió feladatai:
a) a borrégió szőlőtermelése és borászata közép- és hosszú távú stratégiájának kialakítása,
b) a borrégió borvidékeinek bortermelési hagyományaira építve védett eredetű borok piacra juttatása,
c) a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok előállítása feletti szakmai felügyelet ellátása,
d) a marketingtevékenység egységesítése,
e) a szőlőtermesztés és fajtahasználat összehangolása,
f) a borászati fejlesztés teendőinek meghatározása,
g) a belföldi piacokon, az Európai Unió belső piacán, valamint harmadik országok piacain a meglévő pozíciók megőrzése, bővítése,
h) a borvidékek sajátosságainak megőrzése mellett a borrégió egységes arculatának megteremtése,
i) kapcsolat tartása a borrégió területén lévő megyei önkormányzatokkal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei földművelésügyi hivatalaival, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségeivel, valamint a jövedéki ügyekben eljáró hatósággal.

A rendelet meghatározza, hogy a Balatoni Borrégió területén mely szőlőfajtákból állítható elő a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, amelyet “Balaton” vagy “Balatoni” megjelöléssel lehet forgalomba hozni.

A rendelet 2006. szeptember 22-én lépett hatályba.


64/2006. (IX. 11.) FVM rendelet
A baromfihús- és tojáságazat rendkívüli piactámogatási intézkedéseiről

E rendelettel a baromfihús- és tojáságazatban Magyarországon 2005. november és 2006. augusztus között, a madárinfluenza vírusának vadmadarakban történő megjelenése miatt jelentkezett piaci zavar, a visszaesett baromfihús- és tojásfogyasztás következtében fellépett kár enyhítése érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendkívüli piactámogatási intézkedéseket hirdet.

A rendelet alapján
- keltetőtojás megsemmisítés,
- keltetőtojás feldolgozás,
- naposbaromfi megsemmisítés,
- tenyészállományok előrehozott kivágása,
- késleltetett betelepítés,
- termelés önkéntes csökkentése (állománysűrűség csökkentése)
után, megállapított mértékben és meghatározott keretig, valamint az egyéb feltételek teljesítése esetén támogatás vehető igénybe.

Nem jogosult a rendelet szerinti támogatásra az az igénylő, aki/amely adott jogcímhez kapcsolódóan állami kártalanításban részesült, vagy akinek/amelynek a baromfitelepén nem volt biztosított az állatorvosi ellátás.
A támogatási kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatalához személyesen vagy postai úton, 2006. szeptember 30. napjáig kell megküldeni, az egyes jogcímeknél a rendeletben meghatározott dokumentumok csatolásával. A támogatási összeg legkésőbb 2006. december 31-éig kerül kifizetésre.

A rendelet 2006. szeptember 14-én lépett hatályba.


MK 2006/111. FVM közlemény
A tűzgyújtási tilalom feloldásáról

Az erdőkre és az erdők melletti területekre 2006. augusztus 3-án elrendelt általános tűzgyújtási tilalmat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben – 2006. szeptember 9-étől feloldja.


66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet
Az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról

A rendelet alapján tiltott módon forgalomba hozottnak minősül az az állati eredetű élelmiszer, amelyet közfogyasztásra
- állategészségügyi határállomás megkerülésével harmadik országból kereskedelmi vagy egyéb célra hoztak be,
- állategészségügyi zárlati intézkedés megszegésével forgalmaznak,
- e célra nem engedélyezett helyen és módon állítottak elő vagy ilyen helyen hoztak forgalomba,
- a kötelezően előírt élelmiszer-higiéniai vizsgálat elmulasztásával szándékoznak értékesíteni, vagy
- az eredet, illetve a húsvizsgálat hitelt érdemlő igazolásának hiányában forgalmaznak.

Az élelmiszer-forgalmazás során a hatósági állatorvos és a jogosult állatorvos élelmiszer-biztonsági ellenőrzése kiterjed a származásra, eredetre és az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásra való alkalmasságának elbírálására. Az ellenőrzés tényét az élelmiszer-birtokosnál írásban kell rögzíteni, amennyiben súlyosabb vagy ismétlődő hiányosság tapasztalható, minden részletre kiterjedő jegyzőkönyvet kell készíteni.

A fogyasztásra alkalmatlan, romlott, szennyeződött vagy bármely más okból a fogyaszthatóság szempontjából kifogásolható állati eredetű élelmiszert le kell foglalni, forgalmazását meg kell tiltani és a forgalomból ki kell vonni, továbbá megjelölve el kell különíteni és ártalmatlanítani kell. Az élelmiszer-birtokos köteles gondoskodni a lefoglalt élelmiszer szakszerű, elkülönített és biztonságos megőrzéséről, a kiegészítő vizsgálat és az ártalmatlanítás helyére történő szállításáról.
Az eljáró hatósági állatorvos, állomás, illetve jogosult állatorvos az állategészségügyi ellenőrzés megállapításai alapján – további vizsgálat nélkül – határozattal lefoglalja és ártalmatlanításra utalja az állati eredetű élelmiszert, ha
a) tiltott módon hozták forgalomba,
b) hamisított vagy a fogyasztót félrevezető módon forgalmazták,
c) nagyfokú érzékszervi elváltozást mutat,
d) fogyaszthatósági határideje lejárt, vagy
e) minőség-megőrzési ideje lejárt.
Az eljáró hatósági állatorvos, állomás, illetve jogosult állatorvos az állati eredetű élelmiszer forgalmazását felfüggeszti, és kezdeményezi a forgalmazóhely működési engedélyének visszavonását, illetve bezáratását, ha az üzemeltető az adott forgalmazóhelyre vonatkozó működési engedéllyel nem rendelkezik, vagy az állati eredetű élelmiszert tiltott módon forgalmazza.
A rendelet 2006. szeptember 23-án lépett hatályba.



37/2006. (IX. 20.) AB határozat
[Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet megállapításáról]

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Alkotmány 37. § (3) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben – a miniszter helyettesítése kapcsán – nem szabályozta a miniszter jogalkotó hatásköre átruházásának tilalmát (a miniszter rendeletalkotási hatásköre nem tartozik az államtitkárra átruházható hatáskörök közé). Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2006. december 31-ig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint:
az Alkotmány a jogszabályalkotás tekintetében egy zárt rendszert képez, megjelöli a kibocsátót, megjelöli a jogszabály nevét, rendelkezik egymáshoz való hierarchikus viszonyukról és gondoskodik a jogforrási hierarchia Alkotmánnyal való összhangjának garanciájáról is. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint azáltal, hogy a jogalkotói hatáskör alkotmányon alapuló hatáskör, e hatáskör gyakorlásának esetleges átruházása is az “alapító norma”, az Alkotmány szabályozási tárgya kell hogy legyen, azaz a “helyettesítésnek” is az Alkotmányon kell alapulnia.
A jelen ügy szempontjából az Alkotmányba foglalt, a jogalkotást érintő helyettesítési rendnek azért van jelentősége, mert abban kifejeződik, hogy a jogszabály kibocsátójának megváltozása (helyettesítése) alkotmányos jelentőségű. Különösen így van ez az ún. “szintbeli eltérésnél”, pl. amikor a miniszterelnököt a miniszter helyettesítheti [Alkotmány 33. § (2) bekezdés]. Az Alkotmány azonban nem szól arról, hogy a minisztert “szintbeli eltéréssel” az államtitkár a rendeletalkotásban helyettesítheti.

A miniszter jogalkotó hatásköre – mint valamennyi jogalkotó hatáskör – az Alkotmányon alapul. Az Alkotmány 37. § (3) bekezdése egyértelműen a Kormány tagjai [a miniszterelnök és a miniszterek – Alkotmány 33. § (1) bekezdés] rendeletalkotásáról szól, következésképpen az államtitkár a minisztert rendeletalkotási hatáskörében nem “helyettesítheti”. A 2006. évi LVII. törvényben nem tilalmazott helyettesítési hatáskör a miniszter jogalkotási hatásköre tekintetében – tartalmilag – e hatáskör vertikális átruházását jelenti, ami sérti az Alkotmány 37. § (3) bekezdését. A jogalkotó hatáskörében akadályozott miniszter kormánytag általi helyettesítése azonban alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható.


MHK - MCOnet

Szólj hozzá a jog fórumon!: Újdonságfigyelő - Jog

A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu