Újdonságfigyelő 2.
2006. November 22. 05:37
47/2006. (X. 5.) AB határozat
[Mulasztásos alkotmánysértés megállapításáról]
Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 89. § (1) bekezdésében foglalt igazolás jogintézményének szabályozásakor az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az Alkotmány 71. § (1) bekezdésében foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő követelmények érvényesülését biztosító jogszabályi feltételeket. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2007. június 30-ig tegyen eleget.
39/2006. (X. 10.) OGY határozat
A legfőbb ügyész megválasztásáról
Az Országgyűlés dr. Kovács Tamást 2006. október 9.napjától legfőbb ügyésszé megválasztotta
4/2006. KJE szám
[A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi határozata]
A közhasznú szervezetekre vonatkozó egyes szabályokkal kapcsolatban kialakult eltérő joggyakorlat egységesítése érdekében a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa a következő határozatot hozta:
A közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen tényleges tevékenységet folytat, közhasznú céljait milyen módon valósítja meg. A létesítő okiratnak – a közhasznú tevékenység nyilvánossága elvének megfelelően – a szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést biztosítania kell (oly módon, hogy a kívülállók részéről való igénybevételt kifejezetten megengedi, vagy tartalmazza, hogy azt nem zárja ki).
A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a közhasznú szervezetben a vezető tisztségviselőket illetően mikor áll fenn összeférhetetlenség. (E rendelkezés helyettesíthető a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ában és 9. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi előírásokra való utalással is.)
A közhasznú szerv vezető szervének döntéseit tartalmazó nyilvántartás céljára minden olyan dokumentáció (akár lefűzött jegyzőkönyvek, akár külön vezetett nyilvántartás) elfogadható, amely biztosítja a vezető szerv döntései tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának (ha lehetséges személyének) utólagos megismerhetőségét, igazolását.
A befektetési szabályzat nem a közhasznú szerv nyilvántartásba vételéhez, hanem a befektetési tevékenység végzéséhez szükséges, ezért azt a nyilvántartásba vételi kérelemhez nem kell csatolni, de befektetési tevékenységet csak a szabályzat megalkotását követően lehet folytatni.
5/2006. KJE szám
[A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi határozata]
A jogegységi határozat értelmében a bíróság az alapítvány működése során is kijelölheti a kezelő szervet, ha erről az alapító nem gondoskodott, illetve a kijelölt szerv a feladat ellátását nem vállalja.
Több alapító által létrehozott alapítványnál az egyik alapító halála, illetve megszűnése esetén – az alapítói jogok gyakorlására kijelölt más személy hiányában – a többi alapító az alapító okiratot módosíthatja.
A kezelő szerv egyes tagjainak kijelölése az alapító okirat rendelkezése szerint szüntethető meg. A kezelő szerv alapítványi célokat veszélyeztető tevékenysége esetén az alapító a teljes kezelő szerv kijelölését vonhatja vissza és kezelőként más szervet jelölhet ki.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye
[A 2006.november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról]
Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben meghatározott árak szerint számolja el 2006. november hónapra, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 270 Ft/l, ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin: 279 Ft/l, gázolaj: 275 Ft/l, keverék: 288 Ft/l.
209/2006. (X. 17.) Kormányrendelet
A polgármester öregségi nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka megállapításáról és folyósításáról
A polgármester öregségi nyugdíjra, illetve közszolgálati járadékra való jogosultsága tisztségének megszűnése napján nyílik meg. Az öregségi nyugdíj, illetve közszolgálati járadék megállapítása kérelemre történik. A kérelemhez csatolni kell a rendelet 2. számú mellékletének megfelelő tartalmú igazolást, amelyet annak az önkormányzatnak a jegyzője állít ki, amelynél a polgármester tisztsége megszűnt.
A közszolgálati járadék folyósításának időtartama alatt a polgármester munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését köteles a folyósító szervnek bejelenteni. A folyósító szerv a bejelentést követően a munkavégzésre irányuló jogviszony kezdő időpontjától határozattal intézkedik a közszolgálati járadék folyósításának megszüntetéséről. Meg kell szüntetni továbbá a járadék folyósítását, amennyiben a polgármester kérelmére öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg. Ha a polgármester a munkavégzésre irányuló jogviszonya, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíja megszűnését bejelenti a folyósító szervnek, az határozattal intézkedik a megszüntetett közszolgálati járadék időközi emelésekkel növelt összegének újrafolyósítása iránt.
A rendelet 2006. október 18-án lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2006. évi általános önkormányzati választásokon mandátumát vesztett polgármester tekintetében kell alkalmazni. A polgármester öregségi nyugdíjának megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseket a társadalmi megbízatású polgármesterre, alpolgármesterre is alkalmazni kell.
2006. évi LXXIII. törvény
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
A módosítás – egyebek mellett – a képzési hozzájárulás bevezetéséről rendelkezik.
A módosítás alapján a felsőoktatási intézményben folyó államilag támogatott képzés költségeihez (az alap- és mesterképzésben egyaránt) a hallgató képzési hozzájárulás címén hozzájárulni köteles: alapképzésben vagy egységes, osztatlan képzésben a harmadik félévtől kezdődően, mesterképzésben a teljes tanulmányi idő alatt.
A hátrányos helyzetű hallgató (az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt) képzési hozzájárulás fizetésére nem köteles.
A képzési hozzájárulás irányadó éves összege alapképzésben a képzési normatíva éves összegének megállapításához rendelt szorzószámoknak – az alap- és mesterképzés valamennyi finanszírozási csoportja figyelembevételével együttesen számított – számtani átlaga és a költségvetési évet megelőző második évre számított, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset szorzata eredménye másfélszeresének húsz százaléka, mesterképzésben harminc százaléka.
A képzési hozzájárulás tényleges összegét a felsőoktatási intézmény állapítja meg, azzal, hogy az irányadó összegnél 50%-kal alacsonyabb, illetve magasabb mértéket nem határozhat meg. A képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatók legfeljebb 15%-a mentesíthető a képzési hozzájárulás megfizetése alól.
A képzési hozzájárulásból származó bevételnek a Kormány által meghatározott mértékét – legalább egyharmadát, de legfeljebb felét – a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók (a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott ismérvek szerint, az átlagos mértéket meghaladó tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgatók) támogatására kell fordítani. A fennmaradó részt a szenátus döntése alapján az intézmény fejlesztésére kell fordítani.
A törvény 2006. október 27-én lépett hatályba azzal, hogy a képzési hozzájárulás fizetésére vonatkozó rendelkezéseket a 2007. szeptemberében az első évfolyamon alap- és mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat megkezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A 2007. szeptemberében államilag támogatott mesterképzésben első évfolyamon tanulmányokat kezdő hallgatók képzési hozzájárulás fizetésére 2008. szeptembertől kezdődően kötelesek.
20/2006. (X. 24.) MNB rendelet
A jegybanki alapkamat mértékéről
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 8,00%.
A rendelet 2006. október 25-én lépett hatályba. A rendeletet a Magyar Nemzeti Bank honlapján és elektronikus hírügynökségi oldalán 2006. október 24-én hirdette ki.
MHK - MCOnet
Mondja el véleményét a jog fórumon!: Újdonságfigyelő Magyar Hivatalos Közlönykiadó - Jog
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu
[Mulasztásos alkotmánysértés megállapításáról]
Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 89. § (1) bekezdésében foglalt igazolás jogintézményének szabályozásakor az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az Alkotmány 71. § (1) bekezdésében foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő követelmények érvényesülését biztosító jogszabályi feltételeket. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2007. június 30-ig tegyen eleget.
39/2006. (X. 10.) OGY határozat
A legfőbb ügyész megválasztásáról
Az Országgyűlés dr. Kovács Tamást 2006. október 9.napjától legfőbb ügyésszé megválasztotta
4/2006. KJE szám
[A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi határozata]
A közhasznú szervezetekre vonatkozó egyes szabályokkal kapcsolatban kialakult eltérő joggyakorlat egységesítése érdekében a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa a következő határozatot hozta:
A közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen tényleges tevékenységet folytat, közhasznú céljait milyen módon valósítja meg. A létesítő okiratnak – a közhasznú tevékenység nyilvánossága elvének megfelelően – a szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést biztosítania kell (oly módon, hogy a kívülállók részéről való igénybevételt kifejezetten megengedi, vagy tartalmazza, hogy azt nem zárja ki).
A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a közhasznú szervezetben a vezető tisztségviselőket illetően mikor áll fenn összeférhetetlenség. (E rendelkezés helyettesíthető a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ában és 9. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi előírásokra való utalással is.)
A közhasznú szerv vezető szervének döntéseit tartalmazó nyilvántartás céljára minden olyan dokumentáció (akár lefűzött jegyzőkönyvek, akár külön vezetett nyilvántartás) elfogadható, amely biztosítja a vezető szerv döntései tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának (ha lehetséges személyének) utólagos megismerhetőségét, igazolását.
A befektetési szabályzat nem a közhasznú szerv nyilvántartásba vételéhez, hanem a befektetési tevékenység végzéséhez szükséges, ezért azt a nyilvántartásba vételi kérelemhez nem kell csatolni, de befektetési tevékenységet csak a szabályzat megalkotását követően lehet folytatni.
5/2006. KJE szám
[A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi határozata]
A jogegységi határozat értelmében a bíróság az alapítvány működése során is kijelölheti a kezelő szervet, ha erről az alapító nem gondoskodott, illetve a kijelölt szerv a feladat ellátását nem vállalja.
Több alapító által létrehozott alapítványnál az egyik alapító halála, illetve megszűnése esetén – az alapítói jogok gyakorlására kijelölt más személy hiányában – a többi alapító az alapító okiratot módosíthatja.
A kezelő szerv egyes tagjainak kijelölése az alapító okirat rendelkezése szerint szüntethető meg. A kezelő szerv alapítványi célokat veszélyeztető tevékenysége esetén az alapító a teljes kezelő szerv kijelölését vonhatja vissza és kezelőként más szervet jelölhet ki.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye
[A 2006.november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról]
Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben meghatározott árak szerint számolja el 2006. november hónapra, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 270 Ft/l, ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin: 279 Ft/l, gázolaj: 275 Ft/l, keverék: 288 Ft/l.
209/2006. (X. 17.) Kormányrendelet
A polgármester öregségi nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka megállapításáról és folyósításáról
A polgármester öregségi nyugdíjra, illetve közszolgálati járadékra való jogosultsága tisztségének megszűnése napján nyílik meg. Az öregségi nyugdíj, illetve közszolgálati járadék megállapítása kérelemre történik. A kérelemhez csatolni kell a rendelet 2. számú mellékletének megfelelő tartalmú igazolást, amelyet annak az önkormányzatnak a jegyzője állít ki, amelynél a polgármester tisztsége megszűnt.
A közszolgálati járadék folyósításának időtartama alatt a polgármester munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését köteles a folyósító szervnek bejelenteni. A folyósító szerv a bejelentést követően a munkavégzésre irányuló jogviszony kezdő időpontjától határozattal intézkedik a közszolgálati járadék folyósításának megszüntetéséről. Meg kell szüntetni továbbá a járadék folyósítását, amennyiben a polgármester kérelmére öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg. Ha a polgármester a munkavégzésre irányuló jogviszonya, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíja megszűnését bejelenti a folyósító szervnek, az határozattal intézkedik a megszüntetett közszolgálati járadék időközi emelésekkel növelt összegének újrafolyósítása iránt.
A rendelet 2006. október 18-án lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2006. évi általános önkormányzati választásokon mandátumát vesztett polgármester tekintetében kell alkalmazni. A polgármester öregségi nyugdíjának megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseket a társadalmi megbízatású polgármesterre, alpolgármesterre is alkalmazni kell.
2006. évi LXXIII. törvény
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
A módosítás – egyebek mellett – a képzési hozzájárulás bevezetéséről rendelkezik.
A módosítás alapján a felsőoktatási intézményben folyó államilag támogatott képzés költségeihez (az alap- és mesterképzésben egyaránt) a hallgató képzési hozzájárulás címén hozzájárulni köteles: alapképzésben vagy egységes, osztatlan képzésben a harmadik félévtől kezdődően, mesterképzésben a teljes tanulmányi idő alatt.
A hátrányos helyzetű hallgató (az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt) képzési hozzájárulás fizetésére nem köteles.
A képzési hozzájárulás irányadó éves összege alapképzésben a képzési normatíva éves összegének megállapításához rendelt szorzószámoknak – az alap- és mesterképzés valamennyi finanszírozási csoportja figyelembevételével együttesen számított – számtani átlaga és a költségvetési évet megelőző második évre számított, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset szorzata eredménye másfélszeresének húsz százaléka, mesterképzésben harminc százaléka.
A képzési hozzájárulás tényleges összegét a felsőoktatási intézmény állapítja meg, azzal, hogy az irányadó összegnél 50%-kal alacsonyabb, illetve magasabb mértéket nem határozhat meg. A képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatók legfeljebb 15%-a mentesíthető a képzési hozzájárulás megfizetése alól.
A képzési hozzájárulásból származó bevételnek a Kormány által meghatározott mértékét – legalább egyharmadát, de legfeljebb felét – a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók (a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott ismérvek szerint, az átlagos mértéket meghaladó tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgatók) támogatására kell fordítani. A fennmaradó részt a szenátus döntése alapján az intézmény fejlesztésére kell fordítani.
A törvény 2006. október 27-én lépett hatályba azzal, hogy a képzési hozzájárulás fizetésére vonatkozó rendelkezéseket a 2007. szeptemberében az első évfolyamon alap- és mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat megkezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A 2007. szeptemberében államilag támogatott mesterképzésben első évfolyamon tanulmányokat kezdő hallgatók képzési hozzájárulás fizetésére 2008. szeptembertől kezdődően kötelesek.
20/2006. (X. 24.) MNB rendelet
A jegybanki alapkamat mértékéről
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 8,00%.
A rendelet 2006. október 25-én lépett hatályba. A rendeletet a Magyar Nemzeti Bank honlapján és elektronikus hírügynökségi oldalán 2006. október 24-én hirdette ki.
MHK - MCOnet
Mondja el véleményét a jog fórumon!: Újdonságfigyelő Magyar Hivatalos Közlönykiadó - Jog
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu
