Belföldi hírek

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye

A 2006. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján az APEH által közzétett közleménynek megfelelő áron elszámolt üzemanyagok beszerzéséről nem kell a magánszemélynek számlát csatolnia.
Az elszámolható üzemanyagárak 2006. október hónapban: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 295 Ft/l, ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 306 Ft/l, gázolaj 290 Ft/l, keverék 313 Ft/l.


193/2006. (IX. 25.) Kormányrendelet

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról
A módosítás alapján a 2006. július 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján kiadott és
a) 2006. október 1-jén még érvényes közgyógyellátási igazolványok az igazolványon feltüntetett érvényességi időpontot követő második hónap utolsó napjáig, de legfeljebb 2007. július 1-jéig,
b) a 2006. július 1. és október 1. között érvényüket vesztő, a 2006. szeptember 30. napján hatályos szabályozás alapján 2006. október 1-jéig felhasználható közgyógyellátási igazolványok 2006. november 30-ával bezárólag
felhasználhatóak.
A jegyző a közgyógyellátottakat – a helyben szokásos módon – az igazolvány felhasználhatóságáról és az új kérelem benyújtásának szükségességéről tájékoztatni köteles.
A rendelet 2006. október 1-jén lépett hatályba.


15/2006. (IX. 25.) MNB rendelet
A jegybanki alapkamat mértékéről

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 7,75%.
A rendelet 2006. szeptember 26-án lépett hatályba. A rendeletet a Magyar Nemzeti Bank honlapján és elektronikus hírügynökségi oldalán 2006. szeptember 25-én hirdette ki.


68/2006. (IX. 25.) FVM rendelet
A szárított takarmány kvótával szabályozott támogatása 2004/2005. gazdasági évtől történő igénylésének általános feltételeiről szóló 61/2004. (IV. 27.) FVM rendelet módosításáról

A módosítással a 61/2004. (IV. 27.) FVM rendelet kiegészült a szárított takarmány készletezésére és a raktárkészlet alapján igénybe vehető támogatására vonatkozó szabályozással.
Az új előírásoknak megfelelően a szárított takarmány raktározását úgy kell megoldani, hogy ömlesztett tárolás esetén köbözéssel, zsákos tárolás esetén a zsákok megszámolásával a fizikai készletfelmérés megfelelően elvégezhető legyen. A feldolgozó a szárított takarmány fizikai felmérésére vonatkozó helyszíni ellenőrzés esetén a szárított takarmány tényleges tömegének megállapítása érdekében köteles elvégezni három gyakorlati mérést. A mérés célja annak megállapítása, hogy ömlesztett tárolás esetén a tétel egy köbméterének, illetve zsákos tárolás esetén egy átlagos zsáknak mekkora a tömege. Amennyiben a szárított takarmány készlet felmérése köbözéssel, illetve a zsákok megszámolásával nem mérhető fel, úgy a feldolgozó a helyszíni ellenőrök felszólítására köteles a teljes raktárkészlet mennyiséget gyakorlati mérlegeléssel felmérni.
Saját felhasználás esetén a feldolgozó az előállított szárított takarmány mennyiségeket köteles raktárkészletre venni. A raktárkészletből saját felhasználásra csak heti egy alkalommal, kizárólag azon a munkanapon lehet kiszállítani, mely napot a feldolgozó az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH-nak) korábban már bejelentett. A kiszállítás napját csak külön kérelem alapján lehet megváltoztatni.
A gazdasági év végén, adott naptári év március 31-én meglévő raktárkészletről április 1-jén jelentést kell küldeni az MVH-nak. A lejelentett raktárkészlet azon mennyiségéről, melyre vonatkozóan a feldolgozó nyilatkozata alapján támogatást kíván kérni, az MVH hatósági bizonyítványt állít ki. Az előállítást követő gazdasági évben a feldolgozó legfeljebb a hatósági bizonyítványban megállapított mennyiségre igényelhet támogatást, amennyiben a támogatási feltételeknek megfelel.
A rendelet 2006. szeptember 28-án lépett hatályba.


69/2006. (IX. 25.) FVM rendelet
A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról

A módosítással a rendelet hatályát a 2006/2007. borpiaci évre is kiterjesztette a jogalkotó. (Aki a 2006/2007. borpiaci évben személyesen és saját birtokán 500 hektoliter alatti mennyiségben állít elő bort, vagy 500 hektoliter alatti bornak megfelelő mennyiségben dolgoz fel szőlőt, a melléktermékek kötelező lepárlása helyett alkalmazhatja a melléktermékek ellenőrzés melletti kivonását.)
A rendelet 2006. október 3-án lépett hatályba.



10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet
A szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről

A rendelet hatálya – a korábban a tárgykört egy-egy területen szabályozó valamennyi rendelet egyidejű hatályon kívül helyezésével – kiterjed a felsőoktatási intézményekben szervezhető valamennyi szakirányú továbbképzésre.

Szakirányú továbbképzés lehet:

a) egy vagy több képzési területhez kapcsolódó szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés;
b) képzési ághoz vagy szakhoz közvetlenül kapcsolódó, speciális szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés;
c) alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben, illetve tantervében meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező második, további szakirány elvégzését biztosító képzés;
d) pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés.

A felsőoktatási intézmény olyan alapképzési vagy mesterképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés létesítésére jogosult, amely szakon szakindítási engedéllyel rendelkezik. A felsőoktatási intézmény a Felsőoktatási Regisztrációs Központ által nyilvántartásba vett képzési és kimeneti követelményekre épülő, saját tanterv alapján szervezett szakirányú továbbképzést kizárólag az alapító okiratában meghatározott képzési területen indíthat.

Szakirányú továbbképzés akkor indítható, ha azt az adott felsőoktatási intézményvezető kérelme alapján a Felsőoktatási Regisztrációs Központ nyilvántartásba vette és ezt követően a felsőoktatási intézmény a szakirányú továbbképzési szak tantervét a honlapján közzétette.

Az alapképzésben vagy mesterképzésben szerezhető szakképzettség megnevezésétől egyértelműen megkülönböztethetőnek kell lennie az adott alapfokozatot vagy mesterfokozatot követő szakirányú továbbképzési szakon szerezhető szakképzettség megnevezésének. Szakirányú továbbképzésben az oklevelet a felsőoktatási törvény vonatkozó szabályai figyelembevételével úgy kell kiadni, hogy az tartalmazza az alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett végzettségi szintet és a szak megnevezését, amelyre a szakirányú továbbképzés épül.

A rendelet 2006. október 3-án lépett hatályba.


70/2006. (IX. 27.) GKM rendelet
Az autópályák használatának díjáról szóló 110/2005. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról

A módosítással a 2006. október 1-jétől fizetendő autópálya-használati díjakat megtestesítő matricák árai változnak, a következők szerint:

a) D1 díjkategória (motorkerékpár, a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű és mindezek bármilyen vontatmánnyal): 4 napos főszezonban 1520 Ft, azon kívül 1170 Ft; heti 2500 Ft; havi 4200 Ft; éves 37 000 Ft;
b) D2 díjkategória (a 3,5 tonnát meghaladó, legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű, valamint gépjármű és vontatmány együttese): heti 6500 Ft; havi 12 500 Ft; éves 106 000 Ft;
c) D3 díjkategória (a 7,5 tonnát meghaladó, legfeljebb 12,0 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű, valamint gépjármű és vontatmány együttese): heti 10 000 Ft; havi 18 000 Ft; éves 158 000 Ft;
d) D4 díjkategória (a D1, D2 vagy D3 díjkategóriába nem sorolható valamennyi gépjármű): 1 napos 2750 Ft; heti 13 000 Ft; havi 22 500 Ft; éves 190 000 Ft.
A rendelet 2006. október 1-jén lépett hatályba.


39/2006. (IX. 27.) AB határozat
[Ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálata]

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2006. július 24-i ülésnapján elfogadott törvény 2. § (1) bekezdése – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 25. § (1) bekezdésének a) pontját megállapító részében – alkotmányellenes.

Az Alkotmánybíróság többségi határozata szerint a gazdasági tanács számára a szenátusi döntéshozatal rektori kezdeményezéséhez biztosított előzetes egyetértési jog alkalmas arra, hogy a felsőoktatási önkormányzati szervek működését, az autonóm döntéshozatalt megakadályozza. A felsőoktatási autonómiába tartozó önkormányzati jogok szabad gyakorlásának megakadályozása a felsőoktatási intézmény önállóságának és függetlenségének korlátozását, megszűnését jelentheti, s a felsőoktatási autonómia sérelmét vonja maga után. A felsőoktatási autonómiát sértő szabályozás ellentétes az Alkotmány 70/F. és 70/G. §-aival.

Az indítvánnyal érintett módosító törvény 2. §-ának (1) bekezdése kezdeményezési jogot állapít meg a rektornak, amelynek értelmében a rektor javaslatot tesz a szenátusnak a felsőoktatási intézmény működését alapvetően meghatározó kérdésekben (pl. a felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervének elfogadására, fejlesztés megindítására, gazdálkodó szervezet alapítására, ingatlan vagyon hasznosítására és elidegenítésére, hitelfelvételre, a felsőoktatási intézmény költségvetésének és beszámolójának megállapítására). A szenátus csak a rektori kezdeményezés alapján képes döntést hozni az előző, a felsőoktatási autonómiába tartozó kérdésekben.


A szenátus összetételére, illetve létrehozására, valamint a rektor megbízására vonatkozó szabályok alapján megállapítható, hogy a szenátus és a rektor a felsőoktatási intézmény, vagyis az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók közösségének akaratából nyeri megbízatását, illetve a szenátusban a felsőoktatási autonómia hordozói vesznek részt. Ennek következtében mind a rektor, mind a szenátus a felsőoktatási intézmény autonóm képviseleti, vagyis önkormányzati szervének minősül.

A módosítás a felsőoktatási autonómia részét képező döntések kezdeményezését, s közvetve a kezdeményezés alapján történő döntéshozatalt a felsőoktatási önkormányzati szervnek nem minősülő gazdasági tanács egyetértési joga alá vonja. A gazdasági tanács nem tekinthető a felsőoktatási intézmény autonóm képviseleti szervének, hiszen ebben a testületben az oktatási és kulturális miniszter által delegált tagok is szavazati joggal bírnak. Ezért a gazdasági tanács a felsőoktatási intézmény autonómiájába tartozó önkormányzati jogokat nem gyakorolhat.
Ebből következően a gazdasági tanács nem akadályozhatja meg az önkormányzati szervek döntéseinek meghozatalát, az önkormányzati jogok gyakorlását sem.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban a kifogásolt rendelkezés a felsőoktatási autonómiát érintő érdemi döntési lehetőséget biztosít a gazdasági tanács számára. A módosításban biztosított előzetes egyetértési jog ellehetetleníti a rektor, mint a szenátus által választott és a köztársasági elnök által kinevezett, egyszemélyes egyetemi vezető kezdeményezési jogát, valamint közvetve a szenátus döntési jogát, hiszen rektori kezdeményezés nélkül az előterjesztés nem is kerülhet a szenátus elé. A rektor a módosítás szerinti, autonóm döntések elfogadására irányuló előterjesztéseit csak a gazdasági tanács egyetértésével nyújthatja be a szenátusnak. A rektor kezdeményezési joga kizárólagos, hiszen a felsőoktatási törvény e tárgykörökben a rektoron kívül más szervnek vagy személynek kezdeményezési jogosultságot nem biztosít.

A felsőoktatási intézmény autonóm képviseleti szervének nem minősülő gazdasági tanács egyetértési joga azonban megbéníthatja a rektor, vagyis az egyik felsőoktatási önkormányzati szerv kizárólagos kezdeményezési jogát. Az egyetértési jog arra ad felhatalmazást, hogy a gazdasági tanács a rektori kezdeményezést akár pusztán gazdaságossági szempontok alapján is meggátolhassa, s így a tudományos minőség érvényesülését esetlegesen megakadályozza. Ezzel a gazdasági tanács alapjaiban meghatározhatja és a saját maga által megállapított érdekeknek rendelheti alá a rektori kezdeményezést, s közvetve a szenátusi döntéshozatalt, mely utóbbi a tudományos, az oktatási és a kutatási tevékenységet, vagyis a felsőoktatási intézmény alaptevékenységét döntéseivel alakítja. A rektori kezdeményezés megakadályozásán keresztül tehát a gazdasági tanács közvetve ellehetetleníti a szenátus döntéshozatalát is.


4/2006. (IX. 28.) SZMM rendelet
A 2007. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

A rendelet, amelynek hatálya minden munkáltatóra és közigazgatási szervre kiterjed, a 2007. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarendet határozza meg. (Nem érintve a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét.) A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók rendje a rendeletben meghatározottaktól eltérhet.
A rendelet 2006. október 6-án lépett hatályba.

MHK - MCOnet

Szólj hozzá a jog fórumon!: Újdonságfigyelő - Jog

A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu