Belföldi hírek

198/2006. (X. 2.) Kormányrendelet

A nyugellátások és a baleseti járadék 2006. évi kiegészítő emeléséről
A rendelet alapján 2006. november 1-jétől – 2006. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 1,2%-kal kell emelni a 2006. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat. Ha egy személy részére több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátásokat külön-külön kell emelni.
A 2006. január–október hónapokra járó nyugdíjemelés tíz havi összegét és a tizenharmadik havi nyugdíjnak a 2006. novemberben folyósításra kerülő összegét együttesen kell kifizetni.
A rendelet 2006. október 5-én lépett hatályba.


199/2006. (X. 2.) Kormányrendelet

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2006. évi kiegészítő emeléséről
A rendeletnek megfelelően 2006. november 1-jétől – 2006. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – emelkedik:
1,2 százalékkal
- az átmeneti járadék összege,
- a havi 77 400 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összege (a járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 77 400 forintot),
- az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összege, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összege.
A vakok személyi járadéka havi 13 130 forintra emelkedik.
A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül
- a rokkantsági járadék összegét havi 340 forinttal,
- a rendszeres szociális járadék összegét a 2006. december 31-ig a 62. életévüket betöltő személyek esetében havi 320 forinttal, egyéb esetekben havi 280 forinttal,
- a központi szociális segély összegét havi 320 forinttal,
- a házastársi pótlék, illetve a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összegét 210 forinttal,
- a házastárs után járó jövedelempótlék összegét havi 140 forinttal
kell emelni.

Aki több nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, az emelések ellátásonként külön-külön is megilletik.

A 2006. január–október hónapokra járó emelés tíz havi összegét november hónapban egy összegben kell kiutalni, a november hónapra járó ellátást pedig a megemelt összegben kell kifizetni.

A rendelet 2006. október 5-én lépett hatályba, az ezt követően megállapításra kerülő rokkantsági járadék összege havi 28 970 forint, rendszeres szociális járadék összege havi 23 340 forint.


5/2006. (X. 2.) KüM rendelet
A konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet módosításáról

A rendelet – a vonatkozó európai uniós szabályozással összhangban – megteremti a képviselet nélküli uniós polgár harmadik országbeli konzuli képviseletének lehetőségét.

Ennek megfelelően, a képviselet nélküli uniós polgár (az EU más tagállamának állampolgára, ha a tartózkodási helye szerinti harmadik államban az állampolgársága szerinti tagállamnak vagy az ezen tagállam polgárainak védelmét állandó jelleggel ellátó államnak nem működik diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselete, illetve nincs eljárni jogosult tiszteletbeli konzuli tisztviselője) védelmében a magyar konzuli képviselet kérelemre eljárhat.
A rendelet 2006. október 10-én lépett hatályba.


24/2006. (X. 5.) IRM rendelet

A „Büntetés-végrehajtásért” Kitüntető Zászlóról
Az igazságügyi és rendészeti miniszter e rendeletével a bv. szerv személyi állományának hosszú ideig, kimagasló színvonalon végzett szakmai munkája, közösségi ereje, az igazságszolgáltatás, a közrend és közbiztonság ügye iránti elkötelezettsége elismerésére Büntetés-végrehajtásért Kitüntető Zászlót alapít.
A zászló évente egy alkalommal egy bv. szervnek adományozható, a kitüntetésben részesülő bv. szervre a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka tesz javaslatot. A zászló átadására a kitüntetésben részesülő bv. szervnél, a büntetés-végrehajtási szervezet napja (szeptember 8.) alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor.
A zászlót kibontott állapotban, zárható és átlátszó tárolóban, a személyi állomány előtt nyilvános helyen kell tárolni. A zászlót a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepein és a büntetés-végrehajtási szervezet napja tiszteletére tartott ünnepségen kell használni.
A rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.


42/2006. (X. 5.) AB határozat
[A 2003. évi C. törvény 95. § (1)–(3) bekezdésének és 96. § (2) bekezdésének alkotmányellenességéről]

Az Alkotmánybíróság e határozatával 2006. október 5. napjával megsemmisítette az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 95. § (1)–(3) bekezdését és 96. § (2) bekezdését.
Az Eht. 94. §-a általános jelleggel kimondja, hogy biztosítani kell az elektronikus hírközlő létesítmények elhelyezését, továbbá hogy az elektronikus hírközlő létesítményeket elsősorban közterületen kell elhelyezni, de ha erre nincs lehetőség, akkor magánterület igénybevételével lehet az elhelyezést megoldani.

Az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése kimondja a tulajdonhoz való jogot. A 13. § (2) bekezdése lehetővé teszi ugyan, hogy a tulajdonjog kivételesen, közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon teljes egészében elvonásra kerüljön, de ennek feltételeként határozza meg a teljes, feltétlen és azonnali kártalanítást.

Az Eht. 95. § (1) bekezdése szerint a hatóság korlátozhatja az ingatlan tulajdonosát az ingatlan használatában, ha az elektronikus hírközlő létesítmények elhelyezéséről nem jött létre megállapodás; a korlátozás konkrét feltételét nem határozza meg, csak a közérdekre utal. Ehhez a szabályhoz kapcsolódóan az Eht. 95. § (2) bekezdése a korlátozásért megfelelő kártalanítás nyújtását írja elő és utal a Polgári Törvénykönyvnek arra a rendelkezésére, amely szerint az ingatlan tulajdonosa – megfelelő feltételek esetén – kérheti ingatlanának megvételét vagy kisajátítását. Ez a kiegészítő rendelkezés sem ad azonban eligazítást a tulajdonjog korlátozását a konkrét ingatlan tekintetében szükségessé tevő közérdekre vonatkozóan. Az Eht. 95. § (3) bekezdése szerint elektronikus hírközlési építménynek az ingatlanon történő elhelyezése érdekében, valamint az ingatlanon már elhelyezett építmény esetében az építtető kérelmére a hatóság határozattal szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat. Az Eht. itt sem határozza meg a tulajdon korlátozásának feltételeit, csak utal a közérdekre. A szabad mérlegelést biztosító szabályozásról nem állapítható meg, hogy a tulajdonjog korlátozása a konkrét ingatlan tekintetében a közérdek alapján fennáll, és ezért az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a szabály nem tekinthető alkotmányosnak.

Az Eht. 95. §-ának (1)–(3) bekezdése a tulajdonjog korlátozását írja elő a közérdekre utalással. A közérdek vizsgálatánál az Alkotmánybíróság figyelembe vette az elektronikus hírközlésnek az ország életében játszott fontos szerepét, és megállapította, hogy általában fennáll a közérdek az elektronikus hírközlő létesítmények és így az antenna-tartószerkezetek létrehozására. Az elektronikus hírközlő létesítmények létrehozásához fűződő közérdekre való általános hivatkozás mellett az Eht. azonban nem határozza meg azokat a szempontokat, amelyekből megállapítható volna a konkrét ingatlanok tekintetében a korlátozást szükségessé tevő közérdek megléte. Ez a szabályozási mód nem felel meg az Alkotmány 13. §-a (1) bekezdésében meghatározott, a tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezésnek, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Eht. 95. §-ának (1)–(3) bekezdése alkotmányellenes és ezeket a szabályokat megsemmisítette.

Az Eht. 96. §-ának (2) bekezdése szerint az elektronikus hírközlő létesítményt úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak és birtokosainak jogait a létesítmény ne zavarja, vagy az adott körülmények között a lehető legkisebb mértékben zavarja. Erre az esetre az Eht. kimondja, hogy nem áll fenn a Polgári Törvénykönyv értelmében vett szükségtelen zavarás, azaz a tulajdonjog korlátozása jogos. Az Eht.-nek ez a rendelkezése azzal a következménnyel jár, hogy a szomszédos ingatlanok tulajdonosai és birtokosai sem tulajdonvédelmet, sem birtokvédelmet nem élveznek, a zavarás megszüntetését nem kérhetik, kártérítési követelést nem érvényesíthetnek.

Az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése alapján a tulajdonjog korlátozásánál itt is vizsgálni kell, hogy a korlátozás közérdekből történik-e és az arányosság követelményének eleget tesz-e. Az Eht. 96. § (2) bekezdésének megítélése szoros összefüggésben áll az Eht. 95. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott korlátozással. Ezért a szomszédos ingatlanok tulajdonosai vonatkozásában sem állapítható meg, hogy a hírközlő létesítmény elhelyezésére vonatkozó, általában vett közérdek mellett a konkrét ingatlan tekintetében is fennáll-e a közérdek. Az Eht. 96. § (2) bekezdése ezen túlmenően a hírközlési építmény létesítését a lehető legkisebb mértékűnek tekintett zavarás esetében jogossá minősíti, kizárva a tulajdonjog és a birtoklás háborítására a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szabályoknak az alkalmazását. A lehető legkisebb mértékű zavarás meghatározásának szempontjait a támadott szabály nem határozza meg, az eljáró szerv szabad mérlegelésétől függ ennek megállapítása. Ilyen körülmények között a tulajdonkorlátozás nem fogadható el arányosnak és így alkotmányosnak. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Eht. 96. §-a (2) bekezdésének alkotmányellenességét is megállapította és ezt a szabályt is megsemmisítette.


43/2006. (X. 5.) AB határozat
[Az 1997. évi LXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdésének alkotmányellenességéről]

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2006. október 5. napjával megsemmisített rendelkezése tette lehetővé a települési önkormányzat számára, hogy rendeletben elővásárlási jogot állapítson meg a településszerkezeti tervben rögzített közérdekű célok megvalósítása érdekében a beépítetlen telkekre, illetőleg az olyan területekre, ahol településrendezési intézkedéseket tervez.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Étv. 25. §-ának (2) bekezdése alapján nem kerül sor olyan közigazgatási határozat meghozatalára, amellyel szemben – az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében biztosított jognak megfelelően – jogorvoslattal lehetne élni, hanem a települési önkormányzat rendelete határozza meg, melyek azok a telkek, amelyekre a megjelölt településrendezési cél megvalósítása érdekében elővásárlási jog keletkezik. A jogorvoslatra lehetőséget nem biztosító megoldás azonban sérti az Alkotmány 57. §-ának (5) bekezdését, ezért az Alkotmánybíróság kimondta az Étv. 25. §-a (2) bekezdésének az alkotmányellenességét.


45/2006. (X. 5.) AB határozat
[Mulasztásos alkotmánysértés megállapításáról]

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletkezett amiatt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 33/A. § (7) bekezdése általánosságban kizárja a bíróság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét. Ennek következtében abban az esetben sem lehet a döntés ellen jogorvoslattal élni, ha a polgármester összeférhetetlenségének és megbízatása megszűnésének kimondására irányuló eljárásban az első érdemi döntést nem a képviselő-testület, hanem a bíróság hozta.
Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2007. június 15. napjáig tegyen eleget.

Az Ötv. 33/A. § (3)–(7) bekezdése határozza meg a polgármester összeférhetetlenségének megállapításával kapcsolatos eljárást: a polgármester mindenek előtt maga köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Amennyiben a polgármester e kötelezettségének nem tett eleget, akkor a képviselő-testület dönt az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásáról, az összeférhetetlenség megállapításáról, bizonyos esetekben pedig hozzájárulhat az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények további fenntartásához. A polgármester a képviselő-testületi határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy amennyiben a képviselő-testület egyáltalán nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő, akkor a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője bíróságnál kezdeményezze a polgármester összeférhetetlenségének kimondását.

Az Ötv. 33/A. § (7) bekezdésének utolsó mondata egységesen úgy rendelkezik, hogy a bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Ennek következtében, ha a polgármesteri összeférhetetlenséget a képviselő-testület állapítja meg, akkor a határozat ellen a polgármester, illetve a közigazgatási hivatal vezetője bírósági felülvizsgálatot kérhet, s a bírói döntés ellen kizárt a további jogorvoslat.

Az Ötv. 33/A. § (7) bekezdésének utolsó mondatából következően teljesen kizárt azonban a jogorvoslás lehetősége akkor, amikor a közigazgatási hivatal vezetője a képviselő-testületi döntés hiányában fordul bírósághoz. Ebben az esetben a polgármester összeférhetetlenségével kapcsolatban az első érdemi döntést a bíróság hozza meg, és ez ellen az első érdemi döntés ellen is kizárt más szervhez, illetve magasabb fórumhoz való fordulás lehetősége. Ekkor tehát csak egyetlen fórum járhat el, s a polgármester összeférhetetlenségének kimondásával szemben kizárt a jogorvoslás lehetősége.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogorvoslathoz való alapjog lényeges tartalma az érdemi határozatok tekintetében a jogorvoslás, vagyis a más szervhez, magasabb fórumhoz való fordulás lehetősége, a jogsérelem orvosolhatósága. A jogorvoslathoz való alapjog lényeges tartalmát sérti, ha az első érdemi döntést követően kizárt a további jogorvoslás lehetősége.

A képviselő-testületi döntés elmulasztása alapján kezdeményezett eljárásban a polgármesteri összeférhetetlenség bíróság által történő megállapítása jelenti az első érdemi döntést. Az Ötv. 33/A. § (7) bekezdésének utolsó mondatából következően ez ellen az egyetlen érdemi döntés ellen kizárt a jogorvoslás lehetősége. Ez a helyzet az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való alapjog lényeges tartalmának korlátozásához vezet.

MHK - MCOnet

Mondja el véleményét a jog fórumon!: Újdonságfigyelő Magyar Hivatalos Közlönykiadó - Jog

A hír támogatója:

Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu