Belföldi hírek

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály, amely az 1989-est váltaná fel, október 1-jén léphet hatályba. A javaslat első paragrafusa kimondja: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy - meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

 

A törvény alkalmazása során az minősülne gyűlésnek, amikor legalább két ember részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés akkor nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, a gyűlésre való felhívásban pedig fel kell tüntetni a szervező nevét. Tilos olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását megtiltották. Gyűlést magyar állampolgár szervezhet, továbbá az, aki legálisan tartózkodik az országban, valamint olyan szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel ezeknek a feltételeknek.

 

Az minősülne gyűlésnek, amikor legalább két ember részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak

 

 

A javaslat rendelkezik a rendőrök szerepéről is: eszerint a rendőrség feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, a közrend fenntartását, és hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg. A rendőrség ellenőrzési pontokat alakíthat ki. Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, annak megtartása előtt legfeljebb három hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása nem lehetséges, az élvez elsőbbséget, amelyet a hatóságnak korábban jelentettek be. A hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül megtiltja a gyűlést, ha megalapozottan feltehető, hogy az a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetőleg mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.

 

Módosulhat a büntető törvénykönyv is, amely így rögzítené: aki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek vagy a rendezőknek erőszakkal ellenszegül, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Egy évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható az is, aki megtiltott gyűlést szervez, valamint aki a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti, és ugyanígy felel a vezető, ha ezt az általa alkalmazott rendező követi el.

 

MTI/T.D