Belföldi hírek

H I R D E T É S
2019.11.22. - péntek, Cecília napja van.

Jog

Új alkotmánybíráskodás kezdete

2011. július 06. 09:47
Új alkotmánybíráskodás kezdete
2011. július 4-től, Paczolay Péter az alkotmánybíróság elnöke. Fontosnak nevezte, hogy a szeptember 1-től 15 tagúra bővülő testület és az új szervezet hatékonyan tudjon működni és ,,ne fulladjon bele" az alkotmányjogi panaszokba.

Paczolay Péter az alkotmánybíróság elnöke. Fotó: MTI

Három éve tartó elnöki munkájáról kifejtette, törekedett arra, hogy a nehéz ügyekben, a társadalmat igen erősen megosztó kérdéskörökben megállapodást próbáljon elérni az alkotmánybíróság.

A házbizottságban hétfőn, Paczolay Péter elnökké választásának támogatására a kormánypárti tagok és az LMP-s Schiffer András szavazott igennel. Az MSZP-s és Jobbikos képviselők tartózkodtak, a szocialista Steiner Pál kivételével, ő ugyanis nemmel adta le szavazatát. A tényleges szavazás előtt a bizottság tagjai több témában is kérdéseket tettek fel, az akkor még elnökjelöltnek.

Lamperth Mónika azt kérdezte, mit gondol arról, hogy az alaptörvényt annak céljával, így a benne foglalt nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni.
A viszontválaszban az elnökjelölt azt mondta, az elmúlt húsz évben is esetenként dolgozták ki azokat a tényezőket, amelyek figyelembe lettek véve az értelmezés során. Felidézte egy 1994-es tanulmányát, amely elemzi, hogy a történeti alkotmány elsősorban eljárási jellegű és a bíróság számára nagy lehetőséget nyit meg azáltal, hogy kiutal az alkotmány szövegéből.

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik képviselője úgy fogalmazott, bíznak benne, hogy az AB meg fogja tudni találni és fel fogja tudni éleszteni azokat a sarkalatos törvényeket, amelyek a magyar történeti alkotmányosság részei.

Bárándy Gergely szocialista képviselő azt firtatta volt-e egyáltalán legitimitása az alkotmányozó hatalomnak idén tavasszal.
Jogi értelemben az alaptörvény legitimitását a zárószabály adja meg, amely arra is utal, milyen hatályos szabályok alapján kellett azt elfogadni - fűzte hozzá Paczolay Péter.

A határidőkről szóló kérdésekre úgy reagált, van olyan elképzelés, hogy bizonyos időhatárokhoz kell kötni a bíróság egyes eljárásait. Azonban ,,ha nincsenek ügyek, tervezetek leadva, akkor azokat nem tudja az elnök kitűzni".

Július 4-én letette esküjét a parlamentben Paczolay Péter. Fotó: MTI

Orbán Viktor kormányfő gratulál az AB elnökének Paczolay Péternek

 

Schiffer András kérdése azt volt hogy, a jelölt hogyan kezeli majd azt a helyzetet ,,hogy a testületben lesz olyan jogpolitikai felfogás, amely merőben ellentétes az övével".
Azt a választ kapta, hogy a második elnöki periódusban Paczolay nem szeretne feltétlenül a saját álláspontja tekintetében, a konszenzus érdekében engedményt tenni.

Varga István Fideszes politikus arról érdeklődött, hogy mire számítanak annak tekintetében, hogy ,,az emberek kiváltképp szeretik a panaszokat".
Az alkotmányjogi panaszt sok ügyvéd végső jogorvoslati fórumnak tekinti, viszont különböző szűrési eljárások bevezethetőek annak elkerülése érdekében, hogy ne minden peres ügy az AB-ra ,,dőljön rá".
A KDNP-s Salamon László feltétlen támogatásáról biztosította Paczolay Pétert a kereszténydemokraták nevében.
A délutáni titkos házszavazáson megválasztották és letette esküjét a parlamentben, az alkotmánybíróság új elnöke Paczolay Péter.


B.N.

Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2019. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu