Jog - Hiába van új KEHI rendelet - a jelentések továbbra sem hozzáférhetők
2007. May 08. 06:29
A Fővárosi Bíróság nem jogerős ítéletében elutasította a keresetünket. Az ítélet szerint KEHI olyan állami szerv, amelynek ugyan önálló jogi személyisége van, és a szervezete elkülönül a Kormányétól, ám tevékenysége speciálisan döntés-előkészítésre irányul, így a már elkészült és a Kormány számára átadott jelentései sem nyilvánosak.
2005-ben az adatvédelmi biztos ajánlást adott ki, amelyben a KEHI-re vonatkozó kormányrendeletnek a jelentések titkosságára vonatkozó része hatályon kívül helyezését kérte. Az inkriminált rész úgy szólt, hogy „az egyes törvényekben meghatározott titokkörök, illetve személyes adatok védelmére, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak és a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak megfelelően a Hivatal ellenőrzési és összefoglaló jelentései nem nyilvánosak”.
2006. december 23-án a KEHI működésére vonatkozó új kormányrendelet jelent meg, amely ezt a kérdést is újraszabályozta úgy, hogy „a Hivatal által készített jelentések nyilvánosságára a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egyes titokfajtákról szóló törvények rendelkezései irányadóak”.
Azonban, mint az elsőfokú ítéletből kiderült az új szabály alapján sem lehet hozzáférni a KEHI jelentéseihez.
Az adatvédelmi törvény az állami „szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat”-ot védi. A TASZ azzal érvelt, hogy a KEHI egy önálló jogi személy, önálló döntéshozatali rendje van. Amikor egy vizsgálatot megindít az egy döntést jelent, amikor elegendő információt gyűjtött össze és azt kiértékelte, majd véget ér a vizsgálata, az megint csak egy döntést jelent: „igen, elkészültünk vizsgálattal és az annak eredményét tartalmazó jelentéssel, ezért lezárjuk a vizsgálatot”. A jelentést a KEHI valamilyen módon a Kormány tudomására juttatja, hogy ezzel segítse a munkáját. Már maga az az esemény is döntést igényel, amikor megállapítják: elkészültek a vizsgálatukkal és munkájuk eredményét a Kormány vagy más szervek rendelkezésére bocsátják. Ezek után a Kormány természetesen felhasználja a KEHI jelentéseit, azonban a Kormánynak a KEHI-től teljesen független döntéshozatali rendje van, aminek a végén egy újabb döntés születik, immár a Kormányé.
A bíróság szóbeli indoklása szerint ez valóban így van, ám a KEHI kifejezetten döntés-előkészítési feladatra specializálódott szerv és azért nem lehet megismerni a TASZ által kikért jelentést, mert az döntés-előkészítésre szolgál, bár egy másik szerv döntését készíti elő.
Az ítélet ellen természetesen fellebbezünk, mert egyrészt fontos, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó ügynek tekintjük a közigazgatás korszerűsítését és azt a kérdést, hogy az erre vonatkozó kormányhatározatok végrehajtását milyen tényezők akadályozzák. Szeretnénk tudni, hogy a 176 lapos jelentésből kiadott 3 oldal egyikén mit jelenthet az a mondat, hogy „az ellenőrzés célja, feladatai: A közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos kormányhatározatok végrehajtásának helyzetfelmérése és a megvalósulását akadályozó tényezők feltárása.”
Másrészt az adatvédelmi biztos 2005-ös ajánlása óta a jogszabály változott, azonban a KEHI működéséből továbbra sem látszik semmi, leszámítva azt az egyetlen jelentést, amit az érettségi botrány vizsgálatakor hoztak nyilvánosságra.
Hogy mégis miért ilyen fontos a KEHI munkájának a nyilvánossága?
„A közpénzek állami ellenőrzésére hivatott intézményi rendszer kialakítása, a közpénzek ellenőrzésével, az ellenőrző szervek jogállásával, feladataival kapcsolatos jogszabályok megalkotása az Országgyűlés és a Kormány feladata. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése azonban azokban az országokban, ahol az információszabadságot intézményesítették, többé nem állami és különösen nem kormányzati monopólium. A közügyek megismerhetősége és ezen belül a közpénzek elköltésének átláthatósága az információszabadság célja és értelme, mely nélkül nem lehet sikeres a korrupció elleni küzdelem.”
(Péterfalvi Attila KEHI-vel kapcsolatos ajánlásából)
forrás: TASZ
Jog online hírek: jog.mconet.biz
Jog online linkajánló: joglink.mconet.biz
Szóljon hozzá a jog online fórumán!: Jog - Hiába van új KEHI rendelet - a jelentések továbbra sem hozzáférhetők
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz
Jog - a Hivatalos Jogszabálytár, és a CD Jogszabálytár kiadója a Magyar Hivatalos Közlönykiadó: Rendelje meg most a Hivatalos Jogszabálytárat!
2005-ben az adatvédelmi biztos ajánlást adott ki, amelyben a KEHI-re vonatkozó kormányrendeletnek a jelentések titkosságára vonatkozó része hatályon kívül helyezését kérte. Az inkriminált rész úgy szólt, hogy „az egyes törvényekben meghatározott titokkörök, illetve személyes adatok védelmére, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak és a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak megfelelően a Hivatal ellenőrzési és összefoglaló jelentései nem nyilvánosak”.
2006. december 23-án a KEHI működésére vonatkozó új kormányrendelet jelent meg, amely ezt a kérdést is újraszabályozta úgy, hogy „a Hivatal által készített jelentések nyilvánosságára a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egyes titokfajtákról szóló törvények rendelkezései irányadóak”.
Azonban, mint az elsőfokú ítéletből kiderült az új szabály alapján sem lehet hozzáférni a KEHI jelentéseihez.
Az adatvédelmi törvény az állami „szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat”-ot védi. A TASZ azzal érvelt, hogy a KEHI egy önálló jogi személy, önálló döntéshozatali rendje van. Amikor egy vizsgálatot megindít az egy döntést jelent, amikor elegendő információt gyűjtött össze és azt kiértékelte, majd véget ér a vizsgálata, az megint csak egy döntést jelent: „igen, elkészültünk vizsgálattal és az annak eredményét tartalmazó jelentéssel, ezért lezárjuk a vizsgálatot”. A jelentést a KEHI valamilyen módon a Kormány tudomására juttatja, hogy ezzel segítse a munkáját. Már maga az az esemény is döntést igényel, amikor megállapítják: elkészültek a vizsgálatukkal és munkájuk eredményét a Kormány vagy más szervek rendelkezésére bocsátják. Ezek után a Kormány természetesen felhasználja a KEHI jelentéseit, azonban a Kormánynak a KEHI-től teljesen független döntéshozatali rendje van, aminek a végén egy újabb döntés születik, immár a Kormányé.
A bíróság szóbeli indoklása szerint ez valóban így van, ám a KEHI kifejezetten döntés-előkészítési feladatra specializálódott szerv és azért nem lehet megismerni a TASZ által kikért jelentést, mert az döntés-előkészítésre szolgál, bár egy másik szerv döntését készíti elő.
Az ítélet ellen természetesen fellebbezünk, mert egyrészt fontos, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó ügynek tekintjük a közigazgatás korszerűsítését és azt a kérdést, hogy az erre vonatkozó kormányhatározatok végrehajtását milyen tényezők akadályozzák. Szeretnénk tudni, hogy a 176 lapos jelentésből kiadott 3 oldal egyikén mit jelenthet az a mondat, hogy „az ellenőrzés célja, feladatai: A közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos kormányhatározatok végrehajtásának helyzetfelmérése és a megvalósulását akadályozó tényezők feltárása.”
Másrészt az adatvédelmi biztos 2005-ös ajánlása óta a jogszabály változott, azonban a KEHI működéséből továbbra sem látszik semmi, leszámítva azt az egyetlen jelentést, amit az érettségi botrány vizsgálatakor hoztak nyilvánosságra.
Hogy mégis miért ilyen fontos a KEHI munkájának a nyilvánossága?
„A közpénzek állami ellenőrzésére hivatott intézményi rendszer kialakítása, a közpénzek ellenőrzésével, az ellenőrző szervek jogállásával, feladataival kapcsolatos jogszabályok megalkotása az Országgyűlés és a Kormány feladata. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése azonban azokban az országokban, ahol az információszabadságot intézményesítették, többé nem állami és különösen nem kormányzati monopólium. A közügyek megismerhetősége és ezen belül a közpénzek elköltésének átláthatósága az információszabadság célja és értelme, mely nélkül nem lehet sikeres a korrupció elleni küzdelem.”
(Péterfalvi Attila KEHI-vel kapcsolatos ajánlásából)
forrás: TASZ
Jog online hírek: jog.mconet.biz
Jog online linkajánló: joglink.mconet.biz
Szóljon hozzá a jog online fórumán!: Jog - Hiába van új KEHI rendelet - a jelentések továbbra sem hozzáférhetők
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz
Jog - a Hivatalos Jogszabálytár, és a CD Jogszabálytár kiadója a Magyar Hivatalos Közlönykiadó: Rendelje meg most a Hivatalos Jogszabálytárat!
