Belföldi hírek

Kovács Lajos Péter: Az emberek egyéni cash-flow-ja valahogy nincs itt kitalálva.

Járai Zsigmond: Valóban eléggé eltorzult. Óriási kockázata van a hitelek gyors növekedésének Magyarországon. A felzárkózó országokban általában gyorsan nő a hitelállomány. Magyarországon nagyon el volt maradva, a bankrendszer teljes hitelállománya a bruttó hazai termékhez képest nagyon alacsony volt. Ez azt jelenti, hogy egyrészt fejletlen volt a pénzügyi rendszer, másrészt a hitel nem töltötte be igazán a szerepét. Most túlzottan gyorsan zárkózunk föl. Még mindig viszonylag alacsony a hitelállomány szintje a GDP-hez képest Magyarországon, tehát még mindig nincs annyira eladósodva a magyar lakosság a saját jövedelméhez képest, mint például a nyugat-európai, az amerikairól nem is beszélve. Ami inkább nyugtalanító, az a két tényező, amit említettünk: egyrészt a túl gyors növekedés, másrészt pedig az eladósodás kultúrájának, a pénzügyi kultúrának a hiánya. Az az ember benyomása, hogy sokan úgy adósodnak el nincsenek igazán tisztában azzal, hogy ez mivel jár pontosan, nem mérik fel a jövőbeli helyzetüket nem látják világosan, milyen kockázatot vállalnak az eladósodással. A legkockázatosabbak valóban a devizában fölvett hitelek. Ezeknél a forintárfolyam esetleges változásából származó többletköltségek óriásiak is lehetnek. Nagyon félő, hogy egy nagyobb változás esetén sok százezer család kerülhet nehéz helyzetbe, és esetleg nem fogják tudni visszafizetni a hiteleket. Erről a kockázatról a bankoknak, az állami intézményeknek fel kellene világosítani a lakosságot, ehelyett inkább belehajszolják az embereket, mert így több a nyereségük.

 

Járai Zsigmond, Fodor István és Tarlós István

Sokan ki is használják ügyfeleiknek a pénzzel kapcsolatos tudatlanságát. A bankok mindig sokkal előrébb járnak a pénzügyi technikákban, mint az ügyfeleik. A devizahitelek növekedését most kifejezetten azért gerjesztik, mert többet keresnek rajtuk, mint a forinthiteleken. A kockázatot teljes egészében az ügyfelekre teszik, mert ők úgy sem értik világosan. Nem gondolom, hogy ezt tudatosan, a jelzálog alapú ingatlanok megszerzése céljából csinálnák, bár kétségtelenül ez lehet a következménye. Bár a jelzáloghitelek aránya még mindig alacsony Magyarországon, miközben a magántulajdonban lévő ingatlanok aránya irreálisan magas. Úgy hozta a történelem, hogy túl sok ingatlan van magántulajdonban, de ezeknek az elzálogosítási aránya a nyugatiakhoz képest viszonylag alacsony. Nálunk a magántulajdonban lévő ingatlanok kb. tíz százalékán van jelzáloghitel, Európában ez az arány 40-50 százalék körüli, az angolszász világban pedig 70-80 százalék.

 

Járai Zsigmond, Fodor István és Tarlós István az Éghajlat Est rendezvényen

A túlzottan gyors hitelállomány-növekedésében fontos szerepet játszanak a viszonylag alacsony kamatok Magyarországon, nem beszélve a svájci frank vagy az euró-hitelek kamatairól. Ez amolyan pénzben való fürdőzés érzetét kelti az emberekben. Talán az elmúlt száz évben sosem volt ilyen Magyarországon, hogy négy százalékért lehetett hitelt kapni. Ez azt a benyomást kelti, hogy most kell eladósodni. Csak az a baj, hogy ez a négy százalék svájci frankban van, az pedig nagy árfolyamkockázatot jelent. Arról nem is beszélve, hogy mire az összes egyéb költségeket összerakjuk, esetleg a pénz ára nem négy, hanem sokszor nyolc vagy kilenc százalékos.

Kovács Lajos Péter: Miért svájci frank?

Járai Zsigmond: Azért, mert abban a legalacsonyabb a kamat. Visszaélnek a bankok az ügyfelek tudatlanságával vagy a nominális kamatra való túlzott érzékenységével. Jönni fog még a japán jen is, meg minden olyan deviza, amiben rendkívül alacsony a nominális kamat. Ma még a svájci frank az uralkodó, mert a nominális kamat svájci frankban nagyon alacsony, és nem nagyon érti meg egy átlagos magyar ügyfél, hogy a svájci frankban felszámított kilenc százalékos kamat, ha ahhoz „hozzáárasítanák" az árfolyamkockázatot, lehet, hogy sokkal magasabb lenne, mint a forintban fölszámított tizenhárom vagy tizennégy százalékos kamat, mert ott nincs árfolyamkockázat. De a nominális kamatra való érzékenység az uralkodó, ezt erőltetik a bankok a reklámokkal, a saját tanácsadásukkal az emberekre. Rábeszélik őket, hogy inkább devizában adósodjanak el, mert abban alacsonyabb a kamat. Azt már persze ritkán teszik hozzá, meg nem is értik sokan, hogy viszont van egy nagyon nagy kockázata, ha a forint valamilyen oknál fogva leértékelődik, akkor az ő törlesztő részletük akár a duplájára is nőhet, hiába alacsony a kamat. ...

... Kovács Lajos Péter: Tehát nem lehet a pénzfolyamatokat áttekinteni.

Járai Zsigmond: Teljesen áttekinthetetlen, és tökéletesen ellenőrizhetetlen módon mozgatnak, tesznek tönkre vagy emelnek föl különböző országokat, gazdaságpolitikákat. De inkább azt sajnálom, hogy mi nem tudjuk kihasználni ennek a kétségtelenül meglévő előnyeit, illetve amit kihasználunk - például hogy könnyű az államnak pénzhez jutnia, adósságot fölvenni -, az t általában rossz célokra használjuk ki, jelenleg éppen a pénzpiacnak a hihetetlen likviditását.

Egyetlen példát had mondjak a saját területemről: ahogy mentek lefelé a kamatok, mert megnőtt a pénzmennyiség a világban, úgy lehetett volna a régebbi, magasabb kamatozású államhiteleinket alacsonyabbra átváltani, és csökkenteni vele az államadósságot. De mi nem ezt tettük, hanem újabb hiteleket vettünk fel, tovább növeltük az államadósságot, élve azzal, hogy rendkívül könnyű volt. És mit csináltunk az államadóssággal? Elment a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány rossz gazdaságpolitikájának és választási győzelmének finanszírozására. Fegyelmezett gazdaságpolitika esetén ilyen nemzetközi pénzbőség mellett a gazdasági növekedésünket felgyorsíthattuk volna, és lecsökkenthettük volna az államadósságunkat. A globalizáció azokat segíti, akik képesek magukat megsegíteni.

 

Járai Zsigmond beszédet mond az Éghajlat Est rendezvényen, mellette Kondor Katalin és Kovács Lajos Péter

Kovács Lajos Péter: Súlyos következményei vannak ennek ...

Járai Zsigmond: Sajnos. Ezt azért is említeni kell, mert az okos országok általában jól kihasználták a pénzbőséget, ha valaki jó gazdaságpolitikát folytatott az elmúlt öt-hat évben, még jobban ki tudott emelkedni. Ezt tették szinte az összes környező országokban -amelyek szintén volt szocialista országok -, Szlovákiától Románián keresztül mások is: odavonzották a tőkét. Ma még nem lehet látni, hogy később milyen következményekkel jár ez, de egyelőre gyors gazdasági növekedést hozott. Mi pedig inkább csökkentettük a tőkevonzó képességünket. ...

Fodor István: ... Idehaza ma sokszor az az ember érzése, hogy néhány nagy hatalmú, vagyonnal, pénzzel rendelkező csoport nagyobb hatással van a politikára, mint mondjuk egy jó szakmai csoport vagy egy civil szervezet.

Járai Zsigmond: Egyébként tudok, hogy miért nem fogadják meg a tanácsaitokat? Mert aki megnyeri a választásokat, az megkaparintja az államkassza kulcsát, utána ő költi el az állami bevételeket, és ebből tud olyanoknak adni, akikről úgy gondolja, hogy őrá fog szavazni, és tud olyanoktól elvonni, akikről úgy gondolja, hogy nem fog rá szavazni. Ma kitapintható, hogy az egész gazdaságpolitikát - ha egyáltalán ezt a kapkodást lehet ennek nevezni - két fő vezérlő elv irányítja: olyan rétegektől nem elvonni lehetőleg, akik a szavazatszedés szempontjából fontosak, és a baráti kört egyre gazdagabbá tenni. Egy normális kormánynál - mint pl. az általad említett Finnországban - persze általában az ország jólétének növekedése áll elsősorban a kormányzat szeme előtt. Úgy próbálja a saját hatalmát megőrizni, hogy az ország jólétét ne veszélyeztesse. Nálunk megfordultak a z arányok. A saját hatalom megőrzése az első szempont, az ország jólétének növelése csak annyiban számít, amennyiben ez a hatalmat alátámasztja. Tehát mivel ti arra adtok javaslatokat, hogy hogyan kellene az ország jólétét növelni, ez ütközhet a kormányzatnak, a politikának az életösztönével, és rövidtávú - szerintem egyébként tévesen meghatározott- érdekeivel. Az állami pénzekkel való vissza élés rendszere működik ma Magyarországon, ahol az állami bevételeket arra igyekeznek felhasználni, hogy valamely politikai csoport hatalmát megtartsák.

Fodor István: Aztán erre mennek rá az európai pénzek, a források újabb menetben...
Járai Zsigmond: Azért én nem is csodálkozom, hogy ezt nem nagyon veszik komolyan. Mert egy-egy vállalati lobbi érdekét össze lehet fűzni valamilyen formában ennek az érdekcsoportnak a gazdagodásával, ezt kiválóan látjuk az utóbbi évek néhány beruházásánál is. De egy általános társadalmi jólétet növelő programot nehezebb. Jó kormányzás esetén persze ezzel kellene törődni.

Kovács Lajos Péter: Ami az utóbbi években történt, az mennyire teszi visszafordíthatatlannak az ország gazdaságának sorsát?

Fodor István: Nincs olyan, hogy visszafordíthatatlan. Nincs olyan mély állapot, amiből ne lenne kiút...

Járai Zsigmond: Ezzel alapvetően egyetértek, de azt is látni kell: nagyon rossz gazdasági és társadalmi folyamatok zajlanak 2002 óta, amelyek, bármennyire is súlyos, ki kell mondani: bizonyos szempontból visszafordíthatatlanok. Mert ha adtak valakinek egy jogosítványt, akkor azt nagyon nehéz visszavonni.

 

Járai Zsigmond, a könyv szerzőinek egyike

Kovács Lajos Péter: Erre gondolok, igen. Mert amit eladtak, tönkretettek mint intézményt ...

Járai Zsigmond: Amit eladtak, azt már nem lehet visszaszedni, így van. Ami intézményt tönkretettek, azt nagyon nehéz lesz újjáépíteni. Ennek ellenére úgy vélem, hogy az ország gazdasági szekerét nagy áldozatokkal jó irányba lehet fordítani. Persze sokkal hosszabb időbe és több költségbe fog kerülni, mint hogyha folyamatosan, viszonylag jó irányba mentünk volna előre. Tehát nem azt állítom, hogy Magyarország végleg tönkrement, vagy végleg lecsúszott, csak nagyon nehéz lesz visszafordítani. Vannak azonban olyan folyamatok, amelyek visszafordíthatatlanok, vagy csaknem visszafordíthatatlanok. Nem tudom, hogy például ennek az egészségügyi átszervezésnek mi lesz a következménye. A kórházbezárások vagy hasonlók, lehet, hogy már visszafordíthatatlanok. Sőt: a privatizáció egy része is, amit nem kellett volna privatizálni, és privatizálták. De összességében a magyar gazdasági fejlődés ezen anomáliák ellenére is átállítható egy jó pályára. Bátor gazdaságpolitika kell hozzá, és Magyarország képes rá, hogy újra felemelkedjen.

 

Szóljon hozzá fórumon!

 

Hitel online: hitel.mconet.biz