Járai kontra Bajnai - pontokba szedve
2009. October 02. 14:11
Járait hallgatva az ember eltűnődik: azért ilyen flegma, nyers és szókimondó, mert valamilyen komolyabb szerepre pályázik egy következő kormányzatban, vagy azért, mert nem. Hiszen amiket mond, az Orbán Viktor fülének sem éppen zene. Az ex-jegybankár 7 pontban foglalta össze, szerinte milyen teendők volnának Magyarországon, s ezek mindegyike megérdemli a jegyzőkönyvi rögzítést, ha másnak nem a gyanakvó utókornak.
1. A kormányzás, mint olyan. Ez ugyanis szétesett, tekintélyét és működését helyre kell állítani. A mostani sanyargató állam helyett szolgáltató államnak kell jönnie, amely esélyeket teremt, s amely mentes a korrupciótól, képes hiteles jövőképet, koncepciót felvázolni, és annak érdekében hatékonyan dolgozni.
2. A bürokrácia csökkentése. A szétszabdalt kormányzat elszabadult hivatalai maguk alkotnak jogszabályokat, megölik a gazdaságot. „A költségvetésben tíz perc alatt száz olyan intézményt találtunk, amelyeket megszüntetve százmilliárd forintot ki lehetne venni belőle." Több ezer intézmény állami támogatását meg lehetne szüntetni, a parlamenttől a BKV-ig át kell nézni, hol lehet spórolni az állam működési költségein.
Járai Zsigmond, a CIG Közép-európai Biztosító alapító tagja
3. Az államháztartás rendbetétele. Az állami újraelosztás mértéke ma a GDP 50 százaléka, ezt 40 százalékra kell szorítani, drasztikus kiadáscsökkentéssel. Az állam működési költségeiből 600-700 milliárdot le kell venni, legfeljebb Skodával járnak a miniszterek. Csökkenteni kell a szociális kiadásokat, mert nem a munkára ösztönöznek, valamint a gazdasági kiadásokat - „nem is tudom, hol tart a metró... 700 milliárdnál?" -, illetve egy idő után a kamatkiadásokat is. A kamatokat a cseh szintre le kell vinni, ami azonban nem megy egyik napról a másikra, mert ahhoz hiteles gazdaságpolitikát kell folytatni. Olyan szigorú fiskális szabályt kell megalkotni, mint amilyen a svéd, vagyis az államháztartásnak 2 százalékos szufficittel (többlettel) kell működnie, nem elég a 3 százalékos hiányra beállni. Az oktatásból és az egészségügyből viszont nem szabad forrásokat kivonni, „a haverokat kell az intézményekből kirugdosni, nem az orvosokat".
4. Az uniós pénzek. Ezeket a gazdasági szerkezet átalakítására kell felhasználni, nem ravatalozók építésére, főterek rendbetételére.
5. Adócsökkentés, az adózás egyszerűsítése. Járai a népnemzeti körökben nem éppen divatos Spiró György Feleségverseny című regény-vízióját idézte, jelesül az abban felvillanó kamatyadót, megjegyezvén, ebbe a tragikus irányba megyünk.
6. Monetáris politika. Másféle monetáris politikára van szükség, olyanra, amely nem a mai, rossz, fenntarthatatlan pénzügyi rendszer stabilitásán őrködik, hanem a növekedést segíti. Megfontolandó, nem kell-e betiltani a devizahitelezést.
7. Fel kell számolni a korrupciót. Az IMF-kölcsön megmentette az országot a csődtől, ezért most nincs is válságtudat az emberekben, márpedig válságtudat nélkül esély sincs a cselekvésre - hangsúlyozta Járai, Svédországgal példálózva, ahol a kilencvenes évek elején egy-két év alatt legyűrték a pénzügyi válságot. „Amíg össze nem dől az egész, nincs kibontakozás" - idézte egyik svéd pályatársa bölcs megállapítását Járai.
(Forrás: hvg.hu)
- zs -
