Belföldi hírek

Az ellenőrzés célja, tartalma

Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglaltak szerint, a hatékonyabb és eredményesebb közpénzfelhasználás érdekében a közpénzből finanszírozott programok, beruházások teljesítményellenőrzési céljának, továbbá az ÁSZ 2011. évi ellenőrzési tervének megfelelően ellenőrizte a 2007-től uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projekteket.

Az ellenőrzés konkrét célja annak értékelése volt, hogy a 2007-től uniós finanszírozással megvalósuló kormányzati döntésen alapuló projektek kiválasztási eljárása célszerű és hatékony volt-e, a projektek kiválasztása eredményes volt-e, a források felhasználása összhangban állt-e a célok teljesítésével.

Főbb megállapítások

A Kormány 2007-2013 között, a 2004-2006-os időszakhoz képest közel hatszoros uniós forrás (ÚMFT, 8000 Mrd Ft) terhére – jogszabállyal összhangban – egyedi, nem versenyeztetett projektek jóváhagyásáról döntött. A forrás-felhasználás gyorsítása érdekében előre nem rögzítették e jellemzően nagy összegű fejlesztésekre fordítható arányt. A kedvezményezettek, a közszféra intézményei azonban nem voltak felkészülve a gyors forrás-felhasználásra. Az alkalmazott kiválasztási eljárást jellemezte, hogy az ellenőrzött projektek kidolgozása és elbírálása 100-900 napot, átlagosan egy és egy negyedévet vett igénybe. Voltak projektek, amelyekre 3-4 év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni (például OMSZ mentésre-légimentésre irányuló projekt).

2010 végéig közel 2100 Mrd Ft-ot (8000 Mrd Ft 27%-a) kötöttek le szerződéssel 345 projektre. Ez nem az összes támogatott projekt, mert kidolgozatlanság, forrás-hiány miatt projektek támogatását visszavonták (például a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése).

A kormányzati szintű döntéshozatal ugyan megfelelt a vonatkozó szabályozásnak, de a kiemelt projektek negyedét kitevő 4-5 számjegyű közutak (például településeket összekötő, országos mellékúthálózat) esetében nem volt hatékony és szakmailag, műszaki, területi, regionális szempontból indokolt. Az NFÜ véleménye szerint így tudtak elkülöníteni keretet az országos közutak (pályáztatás nélküli) fejlesztésére, kizárva a helyi utakat kezelő önkormányzatokat.

Ismételten rámutattunk a hazai igényeket és erőforrásokat összehangoló, az ágazati és a területei terveket átfogó középtávú fejlesztési terv hiányára. Nemzeti szintű középtávú terv hiányában a projektekre javaslatot tevők különböző uniós és hazai előírásokra, a projektek országos és regionális jelentőségére hivatkoztak, miközben az igények megalapozása és az azokhoz szükséges források hozzávetőleges nagysága nem volt ismert országos szinten.

Az előkészítési hiányosságok, a közbeszerzési eljárások elhúzódása, szabálytalanságok, forráshiány nehezítették a projektek megvalósítását. A már megvalósult, ellenőrzött 18 projekten (30,6 Mrd Ft) túlmenően, további 18-at (334,2 Mrd Ft) terveztek befejezni 2011 végéig, de ezek megvalósítása késik (fél évvel, vagy akár több évvel). Közel az eredeti befejezési határidőhöz a 334,2 Mrd Ft-ból 161,6 Mrd Ft-ot (48%) fizettek ki a kedvezményezettek számára.

Az ellenőrzött, 18 megvalósult projektből kettő intézményi működtetési célokat szolgált, a többi 16 felzárkóztatási, növekedési és foglalkoztatási célú projektből 12 (75%) eredményes volt (a tervezett támogatásból, a kitűzött célokat némi időbeni késedelemmel teljesítették). Ezek között volt: négy közút felújítás (59 km), egy csomópontépítés (1,2 km), a Nyíregyházi állatpark, a Hajdúszoboszló Aqua-Palace élményfürdő fejlesztése, a Budapest szíve program, a HM Állami Egészségügyi Központ eszközbeszerzése, valamint egy képzési program. Stabil, távlati elképzelések hiányában 4 projekt keretében (25%), 4,3 Mrd Ft támogatással elkészített képzési módszertani anyagok, koncepciók még nem hasznosultak. Ez a közszféra későbbi koncepciójától, igényétől függ.

A projektek megvalósítását (időigényét, uniós forrás-felhasználását) negatívan befolyásolta, hogy a kedvezményezettek minden harmadik projektet (18 megvalósult projektből 6-ot) szabálytalanságokkal együtt valósítottak meg.[1] Kiemelendő, hogy minisztériumi, önkormányzati és egyéb, költségvetésből gazdálkodó szervezetek követtek el szabálytalanságot (közbeszerzési előírások megsértése, hibás teljesítésigazolás, a támogatóval nem megfelelő együttműködés).

A fejlesztések céljai megegyeztek az ÚMFT (általános) és az adott operatív program valamely céljával, de a Kormány a döntései során nem értékelte a projektek célokhoz való hozzájárulásának mértékét. Továbbá a támogatást nyújtó NFÜ sem értékelte külön e projektek hozzájárulását a célokhoz az ellenőrzés lezárásáig.

Javaslatok

A nemzeti fejlesztési miniszternek javasoltuk, hogy vizsgáltassa ki, hogy a kiemelt fejlesztések támogatási javaslatakor miért nem értékelték a projektek hozzájárulásának mértékét az ÚMFT fő céljaihoz (növekedés feltételeinek megteremtése, foglalkoztatás, felzárkózás). A vizsgálat eredményei alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket (felelősök megjelölése, jövőbeni tervezéséhez a tapasztalatok kiértékelése). Javasoltuk, vizsgáltassa felül a szerződéskötési, megvalósítási problémákkal küzdő projektek jelenlegi helyzetét, a tervek megalapozottságát. A jövőbeni fejlesztéseknél a döntést és annak végrehajtását a lehető legalacsonyabb, azonban a legnagyobb rálátással rendelkező területi szintre kell telepíteni (szubszidiaritás elve), a kiemelt projekt kiválasztási eljárást csak a valóban kormányzati döntést igénylő projekt javaslatokra terjesszék ki.

A nemzetgazdasági miniszternek, a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával javasoltuk, hogy intézkedjenek az uniós és hazai jogszabályi kötelezettségekből és egyéb társadalmi célokból adódó feladatok, forrásigények felmérésére, azok ütemezésére nemzeti szinten. Vizsgáltassák felül a csatlakozáskor vállalt uniós környezetvédelmi és egyéb kötelezettségek forrásszükségletét, a vállalások teljesíthetőségét a rendelkezésre álló uniós és hazai források ismeretében. Intézkedjenek egy, földrajzi területekre lebontott, az ország fő célkitűzéseihez leginkább hozzájáruló konkrét projekteket tartalmazó, középtávú terv készítésére.

A nemzetgazdasági miniszternek javasoltuk, hogy dolgoztasson ki az állami fejlesztési feladatok tervezésének erősítését célzó, átfogó törvényi szabályozást. Intézkedjen egységes követelmény, módszertan meghatározására a fejezetek felügyeletét ellátó szervezetek részére az állami fejlesztési feladatok stratégiai tervezéséhez. (A javaslatokat korábban, 2008-ban is megfogalmazta az ÁSZ.)