Belföldi hírek

- Március 25-én Bartók-Pásztory díjat vehetett át. Mit jelent a szakmában ez a díj és mit Önnek?
- Idén én voltam az egyetlen énekes, akit kitüntettek ezzel a díjjal. A Bartók-Pásztory Ditta díj a Zeneakadémiának 1984 óta egy olyan szakmai díja, amit olyan művészeknek, tanároknak adnak, akiket az elnök és a kuratórium erre érdemesnek talál. Közöttük főként kiváló hangszeres zenészek és zeneszerzők találhatóak, énekes ha jól tudom egy sem, ezért is volt számomra meglepő, hogy megkaptam ezt az elismerést. Ami érdekes, hogy számukra is meglepő volt, mert azt hitték, hogy nekem már megvan, hiszen szinte minden díjat megkaptam már a munkásságomért. Amikor végül is odaítélték annyira örültem  neki és annyira meghatódtam, mert igazából ezt csak az kaphatja meg, akit a szigorú szakma méltónak talál. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint akikor beválasztottak az Operaház örökös tagságába, ahová szintén nagyon nehéz bekerülni. Azért is örülök nagyon ennek a díjnak, mert általam nagyon tisztelt és szeretett zeneszerző nevét viseli. Nagyon sokat énekeltem ugyanis Bartók népdalfeldolgozásaiból, és a mai napig is szinte az összes szólókoncertemen énekelek egy-egy feldolgozást tőle. Külföldön pedig szinte kötelezőnek érzem, hogy bemutassam a magyar népzenét, így Bartókot, illetve Kodályt mindig viszek magammal.

- Ahogy Ön is említette, több neves díjat is odaítéltek már munkásságáért, van-e még olyan konkrét kitűzött cél, amit szeretne elérni vagy nem a címek motiválják?
- Nem igazán, hiszen nem is tartom őket számon. Amikor megkapom őket, nagyon örülök, de nem ezek hajtanak előre. A művészet egy szolgálat, egy hivatás. Olyan, mint az orvosoknál a Hippokrateszi eskü, a művészek is felesküszünk, hogy amíg élünk az emberi lelkeket gyógyítani fogjuk. A zene az, amely a legközvetlenebbül nevel, jobbít, érzékekre hat. A gyerekeknek azért is jó, hogy ha minél fiatalabb kortól zenében élnek, mert akik ilyen nevelést kapnak, azoknak sokkal jobban működik az agyuk, jobban oda tudnak figyelni másra is. 

- A mai magyar oktatás, nevelés sajnos nem így működik. Ezek szerint Ön is változtatna ezen?
- Remélem időben oda fognak arra figyelni, hogy nem heti egy ének óra kellene általános iskolában, és nem heti 1 testnevelés, hanem legalább négy! Azért, hogy test és a lélek harmóniája meglegyen. Mert ha ép a lelke az embernek, akkor a teste is ép lesz. Egy harmonikus ember véleményem szerint sokkal ellenállóbb. Engem foglalkoztat, hogy a művész, a művészet hogyan tud a lelkekre hatni. Ahogy csodálatos mesterünk, népnevelőnk, Kodály Zoltán is mondta: „A zene lelki táplálék”. Semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele, lelki vérszegénységben hal meg. Teljes lelki élet pedig zene nélkül nincs!


MCOnet-Kovács Tünde

Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com