Sólyom: Európai Bíróság elé kerülhet a szlovák jogsértés
2009. September 05. 11:21
"Elszomorít a kapcsolatunk megromlása Szlovákiával" - nyilatkozta Sólyom László a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában. A magyar államfőt elmondása szerint meglepte augusztus 21-ei kitiltása az országból, és megjegyezte azt is: az uniós jogot sértő Szlovákiában igen sok Szent István-szoborral lehet találkozni, s azok egyáltalán nem Magyarország revizionista politikáját jelzik.
Kettős interjút közölt a magyar és a szlovák köztársasági elnökkel pénteken a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A napilap "Ez jogsértés" című interjújában Sólyom László, míg a "Provokáció volt" címet viselő írásában Ivan Gasparovicot kérdezte a magyar-szlovák viszony megromlásához vezető eseményekről és a megoldás lehetőségeiről.
Sólyom László az interjúban úgy fogalmazott, elszomorítja a kapcsolat megromlása. "Én mindig minden szomszédunkkal, beleértve Szlovákiát is, a jó viszonyra törekedtem" - mondta az államfő, kiemelve, hogy a kapcsolat megromlásának több állomása volt azóta, hogy a szlovák miniszterelnök koalícióra lépett a szélsőséges nemzeti párttal. Mint mondta, azóta Pozsony több olyan lépést tett, amelyek megnehezítették a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok helyzetét és rontottak közérzetükön. Az államfő példaként említette a Benes-dekrétumok megerősítését, a magyar nyelvű tankönyvekről szóló törvénytervezetet és az államnyelvtörvény ügyét.
"Az, hogy augusztus 21-én nem léphettem be Szlovákiába, még ezek után is meglepetés volt" - mondta Sólyom László, hozzátéve, hogy Révkomárom városa hívta meg őt a Szent István-szobor felavatására, amiről júniusban tájékoztatta a szlovák nagykövetet. Mint mondta, júliusban tudatták vele, hogy Ivan Gasparovic augusztus 20-án külföldi szabadságát tölti, így eleve nem került szóba egy esetleges találkozó vele. Az államfő szerint augusztus 18-án még egyeztették a pozsonyi külügyminisztériummal a látogatás technikai részleteit, szlovák részről azonban később a Varsói Szerződés államainak 1968. augusztus 21-i bevonulásával állították párhuzamba a tervezett látogatást. Ez azonban - fogalmazott Sólyom László - értelmezhetetlen volt számára.
"El kellett mennem a határig"
Mint mondta, azért nem mondta le a látogatást, miután Robert Fico miniszterelnök "nemkívánatos személynek" minősítette, mert akkor elismerte volna a pozsonyi vádak jogosságát. Az államfő szerint tíz percnyire Komáromtól, a kocsiban ülve tudta meg, hogy nem léphet be az országba. Hozzátette: ezek után nem volt más választása, mint elmenni a határig, és tájékoztatni az ott összegyűlt újságírókat arról, mi történt.
Értelmetlen vádak
Sólyom László az interjúban arról is beszélt, hogy nem tudja értelmezni Robert Fico azon vádjait, amelyek szerint a Szent István-szobor felavatásán való részvétele Szlovákia szuverenitásának megsértését jelentette volna. "Ha Szlovákiába utazik, nagyon sok, magyarok lakta településen talál Szent István-szobrot. Ezek Magyarország és Szlovákia közös történelmét tanúsítják, és nem a magyar államiság demonstrálásának számítanak" - fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: miként egy nappal korábban Budapesten, úgy Komáromban is éppen erről akart beszélni.
"Nyolc államban élnek magyarok"
Az államfő felidézte azt is, hogy Magyarország már Szent István idejében is többnemzetiségű állam volt, és a mai napig az is maradt. Előfordult azonban, hogy a magyarok a határokon kívül éltek, ennek ellenére kulturális és nyelvi egységet alkottak, amit ma is és a jövőben is szeretnének megőrizni - mondta, emlékeztetve, hogy Magyarországot is beleértve jelenleg nyolc államban élnek magyarok. Ez azonban - folytatta az államfő - nem jelent területi követelést, a revizionista politika a világháborúk közötti időben létezett. "Egyértelmű, hogy a magyaroknak a lakóhelyük szerinti államhoz kell lojálisnak lenniük, és integrálódniuk kell" - fogalmazott Sólyom László, kiemelve, hogy Európának ezen régióiban soha nem alakulhatnak etnikailag és nyelvileg homogén államok.
"Uniós jogot sértett Szlovákia"
A szlovákiai utazás megtiltásával kapcsolatban a köztársasági elnök úgy fogalmazott: a politikai vetületen kívül ennek jogi vonzata is van, a szlovákok ugyanis uniós jogot sértettek a beutazás megtagadásával. "Ezt a jogsértést tisztázni kell, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő" - fogalmazott, hozzátéve: ezért elképzelhető, hogy az Európai Bíróság elé kerül az ügy. Mint mondta, az Európai Uniónak foglalkoznia kell a vitával, ugyanis az EU már nem csak a szén- és acélközösséget jelenti, hanem egy olyan szövetséget, ami biztosítja állampolgárai számára a szabadságjogokat. Mint rámutatott, az eset ráadásul épp azokban a napokban történt, amikor Magyarország épp a határnyitás évfordulóját ünnepelte. "Ez jelenti a szimbolikus évfordulót, nem 1968" - jelentette ki az államfő.
(Forrás: fidesz.hu - FH)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
Sólyom László az interjúban úgy fogalmazott, elszomorítja a kapcsolat megromlása. "Én mindig minden szomszédunkkal, beleértve Szlovákiát is, a jó viszonyra törekedtem" - mondta az államfő, kiemelve, hogy a kapcsolat megromlásának több állomása volt azóta, hogy a szlovák miniszterelnök koalícióra lépett a szélsőséges nemzeti párttal. Mint mondta, azóta Pozsony több olyan lépést tett, amelyek megnehezítették a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok helyzetét és rontottak közérzetükön. Az államfő példaként említette a Benes-dekrétumok megerősítését, a magyar nyelvű tankönyvekről szóló törvénytervezetet és az államnyelvtörvény ügyét.
Sólyom László köztársasági elnök Orbán Viktor Fidesz elnök társaságában
"Az, hogy augusztus 21-én nem léphettem be Szlovákiába, még ezek után is meglepetés volt" - mondta Sólyom László, hozzátéve, hogy Révkomárom városa hívta meg őt a Szent István-szobor felavatására, amiről júniusban tájékoztatta a szlovák nagykövetet. Mint mondta, júliusban tudatták vele, hogy Ivan Gasparovic augusztus 20-án külföldi szabadságát tölti, így eleve nem került szóba egy esetleges találkozó vele. Az államfő szerint augusztus 18-án még egyeztették a pozsonyi külügyminisztériummal a látogatás technikai részleteit, szlovák részről azonban később a Varsói Szerződés államainak 1968. augusztus 21-i bevonulásával állították párhuzamba a tervezett látogatást. Ez azonban - fogalmazott Sólyom László - értelmezhetetlen volt számára.
"El kellett mennem a határig"
Mint mondta, azért nem mondta le a látogatást, miután Robert Fico miniszterelnök "nemkívánatos személynek" minősítette, mert akkor elismerte volna a pozsonyi vádak jogosságát. Az államfő szerint tíz percnyire Komáromtól, a kocsiban ülve tudta meg, hogy nem léphet be az országba. Hozzátette: ezek után nem volt más választása, mint elmenni a határig, és tájékoztatni az ott összegyűlt újságírókat arról, mi történt.
Értelmetlen vádak
Sólyom László az interjúban arról is beszélt, hogy nem tudja értelmezni Robert Fico azon vádjait, amelyek szerint a Szent István-szobor felavatásán való részvétele Szlovákia szuverenitásának megsértését jelentette volna. "Ha Szlovákiába utazik, nagyon sok, magyarok lakta településen talál Szent István-szobrot. Ezek Magyarország és Szlovákia közös történelmét tanúsítják, és nem a magyar államiság demonstrálásának számítanak" - fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: miként egy nappal korábban Budapesten, úgy Komáromban is éppen erről akart beszélni.
Sólyom László köztársasági elnök
"Nyolc államban élnek magyarok"
Az államfő felidézte azt is, hogy Magyarország már Szent István idejében is többnemzetiségű állam volt, és a mai napig az is maradt. Előfordult azonban, hogy a magyarok a határokon kívül éltek, ennek ellenére kulturális és nyelvi egységet alkottak, amit ma is és a jövőben is szeretnének megőrizni - mondta, emlékeztetve, hogy Magyarországot is beleértve jelenleg nyolc államban élnek magyarok. Ez azonban - folytatta az államfő - nem jelent területi követelést, a revizionista politika a világháborúk közötti időben létezett. "Egyértelmű, hogy a magyaroknak a lakóhelyük szerinti államhoz kell lojálisnak lenniük, és integrálódniuk kell" - fogalmazott Sólyom László, kiemelve, hogy Európának ezen régióiban soha nem alakulhatnak etnikailag és nyelvileg homogén államok.
"Uniós jogot sértett Szlovákia"
A szlovákiai utazás megtiltásával kapcsolatban a köztársasági elnök úgy fogalmazott: a politikai vetületen kívül ennek jogi vonzata is van, a szlovákok ugyanis uniós jogot sértettek a beutazás megtagadásával. "Ezt a jogsértést tisztázni kell, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő" - fogalmazott, hozzátéve: ezért elképzelhető, hogy az Európai Bíróság elé kerül az ügy. Mint mondta, az Európai Uniónak foglalkoznia kell a vitával, ugyanis az EU már nem csak a szén- és acélközösséget jelenti, hanem egy olyan szövetséget, ami biztosítja állampolgárai számára a szabadságjogokat. Mint rámutatott, az eset ráadásul épp azokban a napokban történt, amikor Magyarország épp a határnyitás évfordulóját ünnepelte. "Ez jelenti a szimbolikus évfordulót, nem 1968" - jelentette ki az államfő.
(Forrás: fidesz.hu - FH)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
