Schmitt Pál: a megszületett dokumentum mindenki alaptörvénye
2011. April 26. 11:57
Az egyeztetések kapcsán a köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnökkel erről a kérdésről nem egyeztetett, de többek között Szájer Józseffel és Salamon Lászlóval igen. "Nekem is voltak elvárásaim, hiszen kiálltam a családok védelme, az egészséges életmód védelme, az oktatás mellett, amik megjelennek az alaptörvényben, és ez jó érzéssel tölt el". Schmitt elmondta, hogy a nemzeti konzultáció révén közel egymillió embert vontak be az alkotmányozási folyamatba.
Megszületett mindenki alaptörvénye
Ez a magyar emberek alkotmánya, mivel ők hatalmazták föl a parlamentet erre - utalt a legitimációs kérdésekre a köztársasági elnök. Szerinte akik nem vettek részt a folyamatban, azoknak a saját lelkiismeretükkel kell elszámolniuk. Örvendetesnek nevezte, hogy az ellenzék már bejelentette,hogy részt fog venni a sarkalatos törvények létrehozásában.
Schmitt Pál A Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke
Schmitt elmondta, hogy a megszületett dokumentum mindenki alaptörvénye, elsősorban az emberek elvárásaira épül. "Honfitársaink azt nézik majd, hogy ez a törvény garantálja-e a biztonságukat, a rendet körülöttük, emberi méltóságukat". A köztársasági elnök szerint erre a fundamentumra kell építeni a jövőnket. A beteljesedés örömét látom az alaptörvény elfogadásában, és bízom benne, hogy kiállja az idők próbáját - tette hozzá.
"Most minden az asztal fölé került"
Schmitt szerint az alkotmányozás folyamata nem volt túl gyors, példaként említette, hogy a francia forradalomban három hét alatt született meg az új alkotmány. Az alapok adva voltak, mivel a jelenlegi alkotmány egy része is szerepel az új dokumentumban - mutatott rá a köztársasági elnök. Sólyom László kritikája kapcsán elmondta, hogy egyszer és mindenkorra magunk mögött kellett hagynunk a korábbi 1949-es alkotmányt, ez egyszerűen tarthatatlan volt. Volt idáig egy látható és egy láthatatlan alkotmány, míg most minden az asztal fölé került, ami jobban eligazítja az embereket - tette hozzá.
Nagyon fontos, hogy a feltámadás napján került aláírásra az alaptörvény - fogalmazott. Feladatom továbbra is az alkotmányosság betartatása, de van néhány új felhatalmazásom is az új alaptörvény szerint, többek között bizonyos esetben a parlament feloszlatása - hangsúlyozta Schmitt.
Schmitt Pál, 2011.április 25-én aláírta az új alaptörvényt
Az elmúlt hónapok alatt nagyon gyors törvénykezés volt, ami szolgálta az emberek javát, erre szükség volt, mivel nyolc évig nem folyt komoly kormányzás - vélte a köztársasági elnök. Schmitt úgy látja, kitetettek magukért a honatyák, aminek van is eredménye. Rengeteg kérdés vetődött föl az elmúlt évben, és szerinte az Új Széchenyi Terv, a Széll Kálmán Terv azt szolgálta, hogy talpra álljon a gazdaság. Ezeknek az áldásos hatása vélhetően csak később lesz érzékelhető - tette hozzá.
"Ez egy óriási előrelépés"
Az emberek csodavárásával kapcsolatban Schmitt Pál megjegyezte: már a rendszerváltozáskor sokan azt gondolták, hogy azonnal jobb lesz a sorsunk, és ugyanez volt az EU-ba való belépésünkkor, valamint a tavalyi választások idején, amikor kétharmados felhatalmazást kaptak a kormányerők.
A dolgok nem mennek ilyen gyorsan. Gondos előkészítő munka kell ahhoz, hogy bármilyen területen érezhető változás álljon be. Hadd mondjak egy konkrét példát: most már nem hallani a korrupcióról. Ha lenne, a sajtó azt biztosan szétkürtölné. Ez egy óriási előrelépés, és áldásos hatása lesz, mert a nemzeti jövedelem egy részét így meg lehet menteni. A másik ilyen, hogy a parlament a saját létszámát 386-ról 200-ra csökkentette, példamutatóan. Vagy az önkormányzatok, amelyeknél már most alacsonyabb a létszám. Ezeket az intézkedéseket Európa is elismeri - fogalmazott az államfő.
Beárnyékolja az ünnepi alkalmat a többségi és a kisebbségi társadalom közti feszültség. Hogy ez valós-e vagy gerjesztett, a köztársasági elnök a hírTV-nek így vélekedett: "Ha figyelmesen olvassuk az új alaptörvényt, látszik, hogy nem használjuk a kisebbségek szót, közösségeket használunk helyette, velünk élő nemzeti közösségeket. Ugyanígy a határon túl élő magyarokra sem mondjuk többet, hogy kisebbségben vannak, hanem fontos, meghatározó közösségben. S akármelyik közösségről beszélünk, mindegyik kezelése felelősséget, kellő méltóságot, odafigyelést és jogszerűséget igényel. Hogy egyet említsek, a roma közösség kezelése is példamutatóan történik. Mi vagyunk az egyetlenek Európában, akik erre külön államtitkárságot hoztunk létre. Külön költségvetés garantálja a felelősségvállalást az integrációért és a munkához jutásért - hangsúlyozta Schmitt Pál, hozzátéve, hogy óriási dolog az is, hogy 2014-ben mind a 13, hazánkban élő közösség parlamenti képviseletet kaphat.
Gondos előkészítő munka kell ahhoz, hogy bármilyen területen érezhető változás álljon be-mondta az államfő
A határon túli magyarok egyszerűsített honosításának - mint kifejtette - nagyon örül: "óriási vívmány, hogy az anyaország édesanyaként viselkedik, a lelki kapcsolattartás most jogerőre emelkedik. Mivel nálam landol az összes állampolgársági kérelem, látom, mekkora számban igénylik ezt. Az én dolgom részben és a külpolitika feladata, hogy meggyőzzük a szomszédainkat, hogy ez nem ellenük van. Ez egy olyan kötődés, ami a horvátoknál, a románoknál, a görögöknél és a spanyoloknál ugyanígy megvan, boldogan adják a kettős állampolgárságot a határon túli nemzettársaiknak".
"Nagy szeretettel dolgozunk horvát barátaink csatlakozásáért"
Hazánkra az utóbbi hetekben-hónapokban igen nagy figyelem esik az EU-elnökség kapcsán is, de az államfő szerint az elnökség félidejében jó érzéssel tekinthetünk vissza, igaz, nem kevés feladat vár még ránk.
Találkoztam már a régió összes államfőjével, és a balkáni államok vezetőivel is, ezt a feladatomat én már teljesítettem. Az elnökségnek - úgy gondolom - van egy feladathalmaza, amit mi tisztességesen látunk el, és prioritásainkat (Duna stratégia, roma stratégia, regionális, visegrádi és kelet-európai együttműködés kérdése) is szépen 'hozzuk'. És igen, nekünk kell kiállni Európa keleti szomszédaiért.
Horvát barátaink EU-s csatlakozásáért is nagy szeretettel és szolidaritással dolgozunk, és az sem veszi el a szánk ízét, ha a csatlakozási szerződést a lengyel elnökség alatt írják csak alá. Államfőként egyébként is aktív külpolitikára törekszem - szögezte le. Elmondta azt is: büszke arra, hogy első útja a Vatikánba vezetett, ahol 35 perces tárgyalásra került sor a pápával. Ekkor került szóba, hogy hogyan vegyük bele az alaptörvénybe a kereszténységre való utalást, és a pápa a lengyel példát és Szent István Intelmeit ajánlotta.
Schmitt Pál képviselte hazánkat az EBESZ-ben, az ENSZ-ben, az európai-afrikai csúcson, ahol - mint mondta - igyekezett hozzájárulni hazánk jó hírnevének visszaállításához. Közben, mivel fővédnöke vagyok a Liszt-évnek, eljuttattam egy koncertet a spanyol és a belga királyhoz, s mivel sok mindenkinek adok ajándékot az elnöki kötelességek miatt, tőlem mindenki egy Liszt-CD-t kap - mondta el Schmitt Pál.
Az új alaptörvény
"A sport az életöröm egyik forrása"
Nem tud meghívásokra nemet mondani - mondta el Schmitt Pál. A köztársasági elnök kiemelte, hogy sok iskolában, felsőoktatási intézményben fordult meg az elmúlt időszakban, több osztályfőnöki órát tartott. Kiemelte, hogy fontosnak tartotta, hogy a gyermekek örömüket leljék a sportban, az "életöröm egyik forrásában", ezért nemcsak az élsport eseményeire, hanem tömegsport-megmozdulásokra is szívesen jár. Elmondta, hogy sajnos nem tud minden meghívásnak eleget tenni, ezért gyakran felesége tesz eleget az elnökfeleség fennkölt pozíciójának.
Elhatároztam, hogy körbejárom az országot, akár elnökségem öt éve alatt kétszer is - mondta el Schmitt Pál. "Egy-egy napot töltök minden megyében, ahol megyei és városvezetőkkel, oktatási intézmények, kulturális intézmények vezetőivel találkozom." A köztársasági elnök külön felhívta arra a figyelmet, hogy egyáltalán nem nehéz elérni, ha valami közcél kapcsán keresik. Ha elnökként megkeresnek, az a legkevesebb, hogy választ kapjanak az emberek, és ha csak lehet, megyek - tette hozzá.
Az oktatással kapcsolatban az elnök kiemelte a sport fontosságát, nevelésben betöltött szerepét. Hozzátette, hogy elengedhetetlen a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülése. Az oktatási reform egy hosszú folyamat, melyet csak lépésenként lehet elérni, amíg nem lehet a tanárok anyagi megbecsülését garantálni, addig az erkölcsit kell biztosítani - mondta el.
A politikus kiemelte, hogy az olimpián elért sikereire a legbüszkébb, mivel csapatban nyertek. Az egész életemet úgy éltem, hogy egy csapat része voltam. Örömömet lelem mindenben, amiben ki tudom próbálni magamat - tette hozzá a köztársasági elnök.
Forrás: fidesz.hu
-BÁ-
