Polgárőrség nélkül nincs közbiztonság - interjú dr. Túrós Andrással
2011. May 04. 15:49
Dr.Túrós Andrást, az Országos Polgárőr Szövetség elnökét a Szövetség megalakulásának 20. évfordulója kapcsán kérdeztük a polgárőrség múltjáról, jelenésről és jövőjéről.
- Hogyan értékelné az április 29-i jubileumi rendezvényt, amelyet a a Polgárőrség megalakulásának 20.évfordulójának alkalmából rendeztek?
- Kitűnően sikerült az ünnepségen, amelyen 400 polgárőr vett részt a 90 ezerből. Fontos kiemelni azt a nagy közéleti elismertséget, amit a rendezvényen tapasztaltam, hiszen a rendőrség, valamint más együttműködő szervezet vezetői is megtiszteltek jelenlétükkel, és Pintér Sándor belügyminiszter is ünnepi beszédet mondott. Ez önmagában is azt jelenti, hogy a kormány és a rendészeti szervek is fontosnak tartják, hogy a polgárőrség működjön és hozzájáruljon a közbiztonság védelméhez.
Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, dr. Túrós András köszöntötte a megjelenteket
- Mit emelne ki a polgárőrség első 20 évéből? Melyek voltak a legfontosabb lépések, momentumok Ön szerint?
- A legfontosabb, hogy miért is jöttünk létre. A '90-es évek elején az országban egyfajta közbiztonsági válság jelei mutatkoztak. Volt egy átalakuló rendőrség, valamit egy nagy tömegű bűnözés, amit a rendőrség nem tudott kezelni. Tehát törvényszerűen jöttek létre akkoriban a polgárőr csoportok. Kiemelném, hogy ezek a csoportok nem állami, nem önkormányzati jogszabály vagy intézkedés alapján alakultak, hanem lakossági kezdeményezés alapján.
1996-1997-ben volt egyfajta irányváltás, amikor eldöntötte a polgárőrség, hogy nem rendőrségként akar működni, nem akar militáns szervezet lenni, hanem civil szervezetként akarja segíteni a közbiztonság védelmét. Ez nagyon fontos lépés volt a polgárőrség életében, hiszen vadhajtások a '90-es évek elején is előfordultak, aki fegyvert és több hatáskört szerettek volna.
A harmadik fontos állomás amikor a Parlament törvényt alkotott rólunk,a 2006-os LII-es törvényt polgárőrségről. Így 2006-tól már nem csak a lakosság bizalmából működünk, hanem törvényi felhatalmazásunk is van a bűnmegelőzésre. Fontos, hogy ekkortól a polgárőrség költségvetési tényező is lett, hiszen még ha csak jelképes összeggel is, de a támogatják a munkánkat. Mindezért a polgárőrség évente 7-9 millió munkaórát teljesít és 2011-re elértük azt, hogy a legnagyobb, legegységesebb civil szervezet lettünk. Fontos továbbá, amit a rendőrség is többször megerősített, hogy polgárőrség nélkül nincs közbiztonság.
- A rendőrséggel nem volt felhőtlen a viszonyuk a kezdetekkor. Hogyan változott a két szervezet viszonya?
- Szerencsére kedvezően. Amikor a polgárőrség megalakult, én a rendőrség vezetője voltam és azt gondoltam, hogy ez egy ideiglenes képződmény. Amikor a rendőrség megerősödik és magára talál, akkor majd nem lesz szükség a polgárőrségre. A rendőrség véleményem szerint megerősödött és tudja kezelni a nagytömegű bűnözést, de a polgárőrség a rendőrség által el nem látott területet segíti.
- Mit vár az elkövetkező évektől, és a polgárőrségről szóló törvény módosításától?
- A legfontosabb amit várok, hogy tisztulni fog a légkör. Azt szeretnénk, hogy a közbiztonság védelmének 3 pillére maradjon: a rendőrség, a közterület felügyelet és a polgárőrség. Nagyon fontosnak tartom, hogy a jövőben kötelező az együttműködés a rendőrséggel és az önkormányzatokkal. Az OPSZ-hez tartozó 2200 egyesületnél a módosítások semmiféle gondot nem fognak okozni, hiszen teljes mértékben megfelelünk az új jogi előírásoknak.
Nyilvánvalóan van olyan terület, ahol a polgárőrségnek is erősödnie kell, vagy létszámban, vagy minőségben, vagy aktivitásban, vagy éppen hatékonyságban. Ezek a teleülések elsősorban Hevesben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Hajdú-Bihar megyében és Somogyban találhatóak. Azt várom, hogy a közeljövőben mindenhol hatékonyan működjenek a polgárőrségek, hogy a lakosság biztonságérzete kedvezően változzon.
MCOnet-Kovács Tünde
- Kitűnően sikerült az ünnepségen, amelyen 400 polgárőr vett részt a 90 ezerből. Fontos kiemelni azt a nagy közéleti elismertséget, amit a rendezvényen tapasztaltam, hiszen a rendőrség, valamint más együttműködő szervezet vezetői is megtiszteltek jelenlétükkel, és Pintér Sándor belügyminiszter is ünnepi beszédet mondott. Ez önmagában is azt jelenti, hogy a kormány és a rendészeti szervek is fontosnak tartják, hogy a polgárőrség működjön és hozzájáruljon a közbiztonság védelméhez.
Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, dr. Túrós András köszöntötte a megjelenteket
- Mit emelne ki a polgárőrség első 20 évéből? Melyek voltak a legfontosabb lépések, momentumok Ön szerint?
- A legfontosabb, hogy miért is jöttünk létre. A '90-es évek elején az országban egyfajta közbiztonsági válság jelei mutatkoztak. Volt egy átalakuló rendőrség, valamit egy nagy tömegű bűnözés, amit a rendőrség nem tudott kezelni. Tehát törvényszerűen jöttek létre akkoriban a polgárőr csoportok. Kiemelném, hogy ezek a csoportok nem állami, nem önkormányzati jogszabály vagy intézkedés alapján alakultak, hanem lakossági kezdeményezés alapján.
1996-1997-ben volt egyfajta irányváltás, amikor eldöntötte a polgárőrség, hogy nem rendőrségként akar működni, nem akar militáns szervezet lenni, hanem civil szervezetként akarja segíteni a közbiztonság védelmét. Ez nagyon fontos lépés volt a polgárőrség életében, hiszen vadhajtások a '90-es évek elején is előfordultak, aki fegyvert és több hatáskört szerettek volna.
Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, dr. Túrós András aggasztónak tartja, hogy a jogállamiságtól és a polgárőrségtől idegen szervezetek félelmet keltenek az emberekben
A harmadik fontos állomás amikor a Parlament törvényt alkotott rólunk,a 2006-os LII-es törvényt polgárőrségről. Így 2006-tól már nem csak a lakosság bizalmából működünk, hanem törvényi felhatalmazásunk is van a bűnmegelőzésre. Fontos, hogy ekkortól a polgárőrség költségvetési tényező is lett, hiszen még ha csak jelképes összeggel is, de a támogatják a munkánkat. Mindezért a polgárőrség évente 7-9 millió munkaórát teljesít és 2011-re elértük azt, hogy a legnagyobb, legegységesebb civil szervezet lettünk. Fontos továbbá, amit a rendőrség is többször megerősített, hogy polgárőrség nélkül nincs közbiztonság.
- A rendőrséggel nem volt felhőtlen a viszonyuk a kezdetekkor. Hogyan változott a két szervezet viszonya?
- Szerencsére kedvezően. Amikor a polgárőrség megalakult, én a rendőrség vezetője voltam és azt gondoltam, hogy ez egy ideiglenes képződmény. Amikor a rendőrség megerősödik és magára talál, akkor majd nem lesz szükség a polgárőrségre. A rendőrség véleményem szerint megerősödött és tudja kezelni a nagytömegű bűnözést, de a polgárőrség a rendőrség által el nem látott területet segíti.
- Mit vár az elkövetkező évektől, és a polgárőrségről szóló törvény módosításától?
- A legfontosabb amit várok, hogy tisztulni fog a légkör. Azt szeretnénk, hogy a közbiztonság védelmének 3 pillére maradjon: a rendőrség, a közterület felügyelet és a polgárőrség. Nagyon fontosnak tartom, hogy a jövőben kötelező az együttműködés a rendőrséggel és az önkormányzatokkal. Az OPSZ-hez tartozó 2200 egyesületnél a módosítások semmiféle gondot nem fognak okozni, hiszen teljes mértékben megfelelünk az új jogi előírásoknak.
Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, dr. Túrós András elimseréseket is átadott az ünnepségen
Nyilvánvalóan van olyan terület, ahol a polgárőrségnek is erősödnie kell, vagy létszámban, vagy minőségben, vagy aktivitásban, vagy éppen hatékonyságban. Ezek a teleülések elsősorban Hevesben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Hajdú-Bihar megyében és Somogyban találhatóak. Azt várom, hogy a közeljövőben mindenhol hatékonyan működjenek a polgárőrségek, hogy a lakosság biztonságérzete kedvezően változzon.
MCOnet-Kovács Tünde
