Lezárták a nyomozást a romagyilkosságok ügyében
2010. August 09. 15:49
Az Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője beszámolt róla, hogy az elkövetők részben beismerő vallomásokat is tettek: a cselekményekkel kapcsolatban „egyértelmű válaszokat", vagyis beismerő és másokra terhelő vallomásokat, ahol az elkövetés „egyszerű" volt, nem sérült meg senki, és nem tudják tagadni, hogy a helyszínen jártak. De leszögezte, hogy azoknál a helyszíneknél, ahol megsérült vagy meghalt valaki, nem vállalják ennek a felelősségét, nem tettek beismerő vallomást - szögezte le.
Csizner Zoltán összesítése szerint a nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló bűncselekmény-sorozatban 9 helyszínen összesen 78 lövés történt, 7 helyszínen összesen 11 Molotov-koktélt dobtak el
A bűncselekmény-sorozat során hatan haltak meg, köztük egy gyerek, továbbá öten súlyosan megsérültek, és köztük is van egy gyerek. A nyomozók szerint összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették az elkövetők. A sorozat-jelleget erősítette az is, hogy a bűncselekmények egyre brutálisabbak lettek: amíg az első támadásoknál a Molotov-koktéllal és a nem célzott lövésekkel pánikot, félelmet keltettek az elkövetők, az utolsó, kislétai támadásnál már közvetlen közelről lőttek az áldozatra.
Csizner Zoltán azt mondta, hogy az elkövetők személyes sérelme a régmúltban történt, az nem kapcsolódott a bűncselekmény-sorozat áldozataihoz. Nincs kapcsolat az elkövetők és az áldozatok között - szögezte le.
Az NNI a bűncselekmény-sorozat felderítésére nyomozócsoportot állított fel, az FBI viselkedéselemző egységétől kértek tanácsot és rekord összegű, 100 millió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki
A nyomozás során 509 tanút hallgattak ki és több ezret „szólítottak meg" a különböző adatgyűjtések során, több mint 5 millió távközlési adatot ellenőriztek, 170 szakértőt vontak be a munkába, 1916 „tétel" a lefoglalt bizonyíték és 33 ezer oldal a nyomozati irat.
Felidézte, hogy az NNI kilenc bűncselekmény ügyében folytatott eljárást: 2008. július 21-én Galgagyörkön dobtak Molotov-koktélt és lőttek lakóházakra, augusztus 8-án Piricsén tették ugyanezt, a támadásban egy ember súlyosan megsérült. 2008. szeptember 5-én Nyíradonyban lőttek lakóházra, szeptember 29-én Tarnabodon. A tarnabodi bűncselekmény után három ember került a rendőrség látókörébe, érdemi védekezést nem adtak elő, a tanúvallomások azonban terhelőek voltak rájuk nézve és a fegyverszakértő is megállapította, hogy a bűncselekmény elkövetése idején fegyvert használtak. Végül bebizonyosodott, hogy nem ők voltak a tarnabodi támadás elkövetői.
2008. november 3-án Nagycsécsen fordulóponthoz ért a bűncselekmény-sorozat, mivel ketten is meghaltak a támadásban. Alig egy hónappal később, december 15-én Alsózsolcán életveszélyes sérüléseket okoztak, amikor az udvaron dolgozókra adtak le lövéseket. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön egy apa és a fia is meghalt, amikor rájuk lőttek, április 22-én Tiszalökön egy ember halt meg a támadásban, augusztus 3-án pedig Kislétán támadtak romákra, itt már nem távolról, lesből lőttek, hanem szinte testközelbe kerültek áldozatukhoz.
A térképvázlatok és más adatok azt támasztják alá, hogy más helyszíneken is készültek romák sérelmére bűncselekményt elkövetni a gyilkosságsorozat gyanúsítottjai: Erdőkertes, Kisvárda és Hajdúhadház volt a tervezett célpont.
A lefoglalt bizonyítékok és a gyanúsítottak vallomásai alapján további bűncselekményekre is fény derült: a gyilkosságsorozathoz használt fegyvereket 2008. március 6-án rabolták el egy besenyszögi hivatásos vadásztól (ebben a támadásban nem sérült meg senki).
A romák sérelmére elkövetett támadássorozat két gyanúsítottja volt szélsőjobb beállítottságú, mindketten kötődtek szélsőséges szervezethez. A rendőrség tájékoztatása szerint ez a két szervezet a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség valamint a Vér és Becsület volt. A harmadik gyanúsított bűnözői kapcsolatokkal rendelkezett, ő is szélsőjobb beállítottságú volt, romaellenes, és ő is kötődött a két előbb említett szélsőséges szervezethez.
(Forrás: mno.hu)
