Látszik, hogy ez az ország eddig nem volt kormányozva
2009. September 06. 23:02
Videointerjú Domokos Lászlóval, az Országgyűlés Költségvetési Bizottság Ellenőrző albizottságának elnökével, aki másodszor hívta össze a bizotságot a BKV-nál történt gyanús kifizetések miatt. Első alkalommal az Állami Számvevőszék elnökét, második alkalommal pedig a BKV vezérigazgatóját, a felügyelőbizottság elnökét és a könyvvizsgáló cég vezetőjét hallgatták meg.
- Mi történt az ülésen?
- Az albizottság kimondottan a kritikus, problémás, vélhetően jó erkölcsbe ütköző kérdésköröket vizsgálta. Most már tudjuk, hogy a könyvizsgálói levél volt az, ami elindította ezt a folyamatot. Látjuk, hogy a tulajdonosnak tudnia kellett a történtekről. Az a kérdés, hogy miért hagyta, mit tett annak érdekében, hogy ez történjen, vagy ezzel ellentétben ez ne történjen. Ezért a folytatás erről fog szólni. A mai vizsgálati nap a részleteket tudtuk meg. Tisztázuk a könyvvizsgálót, a felügyelőbizottság és a vezérigazgató, Kocsis István szerpét, illetve az azt megelőző időszakot, melyből kiderül, hogy minimum vitatja mindenki ennek e jogosságát. Úgy látszik, hogy a vezérigazgató és stábja igyekszenek tenni valamit az ügy érdekében. Szembesültünk azzal a ténnyel, hogy 2002-ben, amikor reorganizálta az állam és az államadósság részévé tette az akkor több mint 60 milliárd forintos BKV tartozást, mára eljutott oda, hogy nem tud hitelt felvenni állami kezességvállalás nélkül. Ennek az összefüggései vetődnek fel úgy, hogy az elmúlt években a kormány soron kívül több tízmilliárd forintot adott a BKV-nak, annyit, amennyit egyik másik tömegközlekedési vállalat sem kapott. Közben látjuk, hogy az óriási végkielégítések mellett prémiumokra, jutalomra, titoktartási díjra voltak jogosultak tömegesen. Ez felveti, hogy itt valami nincs rendben. Átlátható, biztonságos műkösésre van szüksége a főváros lakosságának és magának az egész országnak is.
- Emellett pedig azt hangoztatják, hogy nem veszteséges, hanem alulfinanszírozott a BKV.
- Igen hangoztatják, de nekem az az első benyomásom, hogy az ellenőrzés - finoman szólva is - laza. Ennek objektív okai is vannak, hiszen a belső ellenőrzés közvetlenül a cég vezetőségéhez kötődik, s úgy tűnik, hogy a tulajdonosi ellenőrzés gyenge erőkkel bír, nincs önálló jogköre. Arra hivatkoztak, hogy ez sokba kerülne. Felmerül a kérdés, hogy mi kerül sokba: az ellenőrzés, vagy az, hogy itt évek óta több milliárd forintot nem célszerűen költöttek el. Ez a másfél milliárd jelzi, hogy a dolgok nem jó irányba mennek, de úgy tűnik, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, mintha alatta még nagyobb összeggel lennének gondok, ami rendet kíván. Most az a kérdés, hogy jutottunk el idáig, hogy lehetett ezt hagyni, milyen cselekvésre hajlandó a tulajdonos és a BKV, s mit kér az egyre szorongatottabb országtól. Ez annak fényében is sok, hogy a kormány a jövő évi költségvetésben a közösségi közlekedéstől 70 milliárd forintot akar megvonni, míg a BKV a tavaly decemberi rendkívüli juttatással már 40 milliárd forintot kapna. Látszik, hogy ez az ország eddig nem volt kormányozva, nem működik úgy, ahogy az elvárható lenne, hogy a közpénzekkel kellő gondossággal feoglalkozzanak. 2009. szeptember 30-ra ígérték, hogy a teljes, részletes végkielégítéssel kapcsolatos (személyenként is kielemzett) vizsgálat elkészül. Azt követően tudunk teljes körű képet kapni. Amit eddig tudunk, az egyre rosszabb, a kép egyre sötétedik, ülésről ülésre olyan dolgok derülnek ki, melyek jelzik, hogy nem egyszeri esetről van szó.
- Újságírói kérdésre Kocsis István azt mondta, hogy a BKV nem fog csődbe menni, mert nem hagyják.
- Egyfelől helyes, mert neki vezérigazgatóként fel kell mutatnia a gazdasági stabilitást, de látjuk, hogy hitel nélkül, állami garancia nélkül és tulajdonosi helytállás nélkül azért vitatható ez a kijelentés, mert mint mondja: közpénzekre van még szükség.
(Forrás: Domokos László hírportál)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
- Az albizottság kimondottan a kritikus, problémás, vélhetően jó erkölcsbe ütköző kérdésköröket vizsgálta. Most már tudjuk, hogy a könyvizsgálói levél volt az, ami elindította ezt a folyamatot. Látjuk, hogy a tulajdonosnak tudnia kellett a történtekről. Az a kérdés, hogy miért hagyta, mit tett annak érdekében, hogy ez történjen, vagy ezzel ellentétben ez ne történjen. Ezért a folytatás erről fog szólni. A mai vizsgálati nap a részleteket tudtuk meg. Tisztázuk a könyvvizsgálót, a felügyelőbizottság és a vezérigazgató, Kocsis István szerpét, illetve az azt megelőző időszakot, melyből kiderül, hogy minimum vitatja mindenki ennek e jogosságát. Úgy látszik, hogy a vezérigazgató és stábja igyekszenek tenni valamit az ügy érdekében. Szembesültünk azzal a ténnyel, hogy 2002-ben, amikor reorganizálta az állam és az államadósság részévé tette az akkor több mint 60 milliárd forintos BKV tartozást, mára eljutott oda, hogy nem tud hitelt felvenni állami kezességvállalás nélkül. Ennek az összefüggései vetődnek fel úgy, hogy az elmúlt években a kormány soron kívül több tízmilliárd forintot adott a BKV-nak, annyit, amennyit egyik másik tömegközlekedési vállalat sem kapott. Közben látjuk, hogy az óriási végkielégítések mellett prémiumokra, jutalomra, titoktartási díjra voltak jogosultak tömegesen. Ez felveti, hogy itt valami nincs rendben. Átlátható, biztonságos műkösésre van szüksége a főváros lakosságának és magának az egész országnak is.
A Domokos Lászlóval készült interjút itt tekintheti meg:
- Emellett pedig azt hangoztatják, hogy nem veszteséges, hanem alulfinanszírozott a BKV.
- Igen hangoztatják, de nekem az az első benyomásom, hogy az ellenőrzés - finoman szólva is - laza. Ennek objektív okai is vannak, hiszen a belső ellenőrzés közvetlenül a cég vezetőségéhez kötődik, s úgy tűnik, hogy a tulajdonosi ellenőrzés gyenge erőkkel bír, nincs önálló jogköre. Arra hivatkoztak, hogy ez sokba kerülne. Felmerül a kérdés, hogy mi kerül sokba: az ellenőrzés, vagy az, hogy itt évek óta több milliárd forintot nem célszerűen költöttek el. Ez a másfél milliárd jelzi, hogy a dolgok nem jó irányba mennek, de úgy tűnik, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, mintha alatta még nagyobb összeggel lennének gondok, ami rendet kíván. Most az a kérdés, hogy jutottunk el idáig, hogy lehetett ezt hagyni, milyen cselekvésre hajlandó a tulajdonos és a BKV, s mit kér az egyre szorongatottabb országtól. Ez annak fényében is sok, hogy a kormány a jövő évi költségvetésben a közösségi közlekedéstől 70 milliárd forintot akar megvonni, míg a BKV a tavaly decemberi rendkívüli juttatással már 40 milliárd forintot kapna. Látszik, hogy ez az ország eddig nem volt kormányozva, nem működik úgy, ahogy az elvárható lenne, hogy a közpénzekkel kellő gondossággal feoglalkozzanak. 2009. szeptember 30-ra ígérték, hogy a teljes, részletes végkielégítéssel kapcsolatos (személyenként is kielemzett) vizsgálat elkészül. Azt követően tudunk teljes körű képet kapni. Amit eddig tudunk, az egyre rosszabb, a kép egyre sötétedik, ülésről ülésre olyan dolgok derülnek ki, melyek jelzik, hogy nem egyszeri esetről van szó.
- Újságírói kérdésre Kocsis István azt mondta, hogy a BKV nem fog csődbe menni, mert nem hagyják.
- Egyfelől helyes, mert neki vezérigazgatóként fel kell mutatnia a gazdasági stabilitást, de látjuk, hogy hitel nélkül, állami garancia nélkül és tulajdonosi helytállás nélkül azért vitatható ez a kijelentés, mert mint mondja: közpénzekre van még szükség.
(Forrás: Domokos László hírportál)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
