Belföldi hírek

„Botrányos szakmai bakit" emlegetett az új alaptörvény elfogadása kapcsán Kolláth György alkotmányjo­gász a Népszabadság hasábjain, miután szerinte a szövegből kifelejtették az előző alkotmány jövő január 1-jei hatályon kívül helyezését. Kolláth szerint ez azt jelentheti, hogy két alkotmány lenne egyszerre hatályban, hiszen az új csak saját hatálybalépéséről rendelkezik. Ezt a hibát mindenképpen orvosolni kell, így máris alkotmánymódosításra van szükség, alig hogy elfogadták az új alaptörvényt - mondta Kolláth, aki „a selejt bosszújának" nevezte a helyzetet.

Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának tagja indokolatlan zavarkeltésnek, szakmailag pedig több szempontból is megalapozatlannak tartja Kolláth véleményét. Először is a már kihirdetett és 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény világosan rögzíti a záró rendelkezései között, hogy valamennyi átmeneti szabályról, hatálybalépésről külön törvény rendelkezik. Ez legkésőbb az ősszel megszületik, és formálisan is tartalmazni fogja a régi hatályon kívül helyezését - mondta lapunknak a fideszes politikus. Emellett a jelenlegi alkotmány is már az első mondatában kimondja, hogy a hatálya a végleges alaptörvény elfogadásáig tart, azaz meghatározta a saját ideiglenességét.

A régi alkotmány hatályon kívül helyezését hiányolja a most elfogadott alaptörvényből Kolláth György alkotmányjogász, a fideszes Gulyás Gergely azonban ezt cáfolta

Mindezeken felül pedig az ugyanolyan témakörben hozott későbbi törvény automatikusan a korábbi helyébe lép már a római jog óta - hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely. Ugyanerre, azaz a „lex posterior derogat legi priori" jogelvre mutatott rá Pokol Béla alkotmányjogász is, aláhúzva, hogy ez egy kétezer éve használt, általános szabály. Bár technikailag van, ahol felsorolják, hogy egy új törvény életbe lépésével milyen más jogszabályok vesztik el hatályukat, ez egyáltalán nem kötelező előírás - mondta a jogászprofesszor, hozzátéve, hogy mindkét megoldásra van példa az európai országokban. Pokol hangsúlyozta, az alaptörvény preambuluma, azaz a nemzeti hitvallás is tartalmazza az 1949-ben elfogadott kommunista alkotmány érvénytelenségét.

Más jogászok is értetlenségüket fejezték ki Kolláth nyilatkozata miatt, aláhúzva, hogy az említett jogelvet már az egyetem kezdetén el kell sajátítani, és „minden hallgatót megbuktatnak, aki ezt nem tudja".

 

Forrás: magyarhirlap.hu

-BÁ-