Belföldi hírek

H I R D E T É S
2024.05.19. - Sunday, Ivó, Milán napja van.

Belföldi hírek

IPOSZ: Digitális ismeretekkel rendelkező munkaerő is kell az innovációhoz

2023. June 27. 11:20
IPOSZ: Digitális ismeretekkel rendelkező munkaerő is kell az innovációhoz

Állami segítséget kap a KKV-szektor. Az innováció megvalósítását a kisvállalatok körében is nagyon fontosnak tartják, ehhez azonban felkészült, digitális ismeretekkel rendelkező munkaerő-állomány szükséges – hangzott el az IPOSZ nemzetközi konferenciáján Budapesten.

Jelentős nemzetközi konferenciára került sor június 18-án Budapesten Az innováció elősegítése a KKV-kban címmel, melynek házigazdája a hazai Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) volt.

 

Dr. Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára beszédében kiemelte: a magyar kormány mindig is nyitott volt az európai országokkal való együttműködésre, működőképes kapcsolati háló kiépítésére, hiszen sokat tanulhatunk egymás tapasztalataiból. Munkaerőpiacaink hasonló gondokkal néznek szembe az európai térségben.

 

A technológiai innováció korszakát éljük – az ügyfélköpontú technológiai innováció a kormány szempontjából azt jelenti, hogy a lakosságnak egyre magasabb szintű szolgáltatást kell nyújtani. A vállalkozók szempontjából pedig a megrendelőknek – nemcsak  nagyvállaltoknak, hanem a kisvállalkozásoknak is.

 

Nap mint nap szembesülünk a szakemberhiánnyal, különösen a szolgáltatások területén, a legkülönbözőbb szakmákban. A kormány nagy figyelmet szentelt az európai országok tapasztalatainak - most végig kell gondolni a lehetséges megoldásokat és stratégiákat.

 

Az innováció megvalósítását a kisvállalatok körében is nagyon fontosnak tartják. Ehhez megfelelően felkészült, digitális ismeretekkel rendelkező munkaerő-állomány szükséges.

 

 

Elsősorban ehhez tud hozzájárulni a foglalkoztatáspolitikai szakterület, a munkaerő-kereslet és kínálat javításán keresztül. Erre a kormány a vendégmunkás-dömping alternatívájaként tekint. Támogatják és minden lehetséges eszközzel elősegítené a hazai KKV-szektor megerősödését, nemzetközi versenyképessége javítását – hangsúlyozta dr. Czomba Sándor.

 

Az államtitkár hozzátette: Budapest a jövőben is szívesen helyet ad minden olyan szakmai fórumnak, amelyek előremozdíthatják az együttműködést ezen fontos területeken.

 

Az európai országokat érintő kihívások közül a foglalkoztatáspolitikát különösen a munkaerő-állomány várható, jövőbeli alakulása, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a vállalkozások számára rendelkezésre álló helyi munkaerő-tartalékok kimerülése, a munkaerőhiány készteti közös gondolkodásra, cselekvésre – hangsúlyozta dr. Czomba Sándor.

 

Az elöregedő társadalmak legsúlyosabb problémája, hogy drámaian csökken a gazdaságba bevonható munakerő-állomány.

 

A magas és növekvő foglalkoztatás is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások számára egyre kevesebb a „hadra fogható” munkaerő-tartalék.

 

Hazánk helyzete az európai átlagnál valamelyest kedvezőbb – de a demográfiai trend hasonló. A kormány határozott szándéka, hogy a munkaerő-hiányt elsősorban hazai, a mintegy félmilliós munkaerő-tartalék aktivizálásával, foglalkoztatásuk javításával, illetve a külföldön munkát végző állampolgárok hazatérésének ösztönzésével kívánja orvosolni. A harmadik országból származó munkaerő foglalkoztatását átmeneti megoldásnak tekintik, korlátozottan és szabályozott keretek között, s csak a hiányszakmákban, meghatározott feltételek mellett kívánnak lehetővé tenni.

 

 

Az ipari szektorban a cégek 30 százalékánál jelent gazdálkodási problémát a megfelelő munkaerő hiánya, ami megegyezik az európai átlaggal. A szolgáltatásoknál Magyarország némileg kedvezőbb helyzetben van.

 

Mivel a munkaerőhiány lassan egész Európára kiterjed, s egyre erősebb munkaerő-elszívó hatást generál a Közép-Európai országok munkavállalóira is, a probléma tehát csak áthelyeződik Európán belül egyik országból a másikba, de nem oldódik meg.

 

Lehetséges megoldásnak a képzések támogatását látják azon fejlett országokban, ahol nem képzelnek megfelelő számú munkaerőt – szakmunkásokat, orvosokat, ápolót vagy informatikai szakembert -, mert a külföldön dolgozó munkavállalók egy másik tagállam, így például a magyar munkaerőpiacról is hiányoznak.

 

A KKV szektor gazdasági súlyához képest meghatározó módon szinte erőn felül vesz részt a foglalkoztatásban, ezért a munkaerőhiány őket súlyosabban érinti, mint a nagyvállalatokat.

 

A hazai kis- és középvállalkozások az európai átlagnál valamivel több embert foglalkoztatnak, miközben a gazdasági teljesítményük – a fokozatos európai felzárkózás ellenére – elmarad európai versenytársaikétól.

 

A beruházások esetében ugyancsak azt tapasztalják, hogy a KKV szektor teljesítménye és lehetőségei jelentősen elmaradnak a nagyvállalatokétól. Ezért rendkívül fontos feladatnak tekinti a kormány a KKV szektor versenyképessének javítását, támogatását.

 

Nem megengedhető ugyanis, hogy a gazdaság egy jól teljesítő nagyvállalati körre és egy leszakadó KKV-szektorra szakadjon szét – hívta fel a figyelmet dr. Czomba Sándor.

 

A duális gazdaság ugyanis nem hatékony és nem versenyképes. Ezért a hazai és a nemzetközi együttműködés támogatására nagyobb hangsúlyt kell fektetni a KKV-szektor vállalkozásai körében.


 

Ebben a szektorban egyértelműen kevesebb azon vállalkozáson aránya, amelyek jó üzleti helyzetben vannak. Ezek aránya ráadásul a pandémia után és az orosz-ukrán háború árnyékában minden vállalatméret kategóriában csökkent. A munkaerő-toborzást tekintve a KKV-szektor vállalkozásai relatív jobb helyzetben vannak, kevesebb körükben azon cégek aránya, amelyek nehezen találnak megfelelő munkaerőt – ez azzal áll összefüggésben, hogy a kisebb cégek jellemzően kevesebb posztra keresnek kisebb számú munkaerőt, szemben a nagyvállalatokkal – emelte ki az államtitkár.

 

A vállalati szféra csaknem 98 százalékát azonban a KKV-szektor vállalkozásai teszik ki, így a kisebb arány ellenére mégis sok, több KKV-szektorbeli vállalkozást érint kedvezőtlenül a munkaerő-kínálat szűkülése.

 

Magyarország folyamatosan számos szakpolitikai intézkedéssel segíti a KKV-vállalkozások munkahely-teremtését, a foglalkoztatás elősegítését. A pandémia időszakában jelentős forrásokat fordítottak a munkahelyek megvédésére, majd ezt követően a munkahely-teremtés támogatása került előtérbe.

 

Jelenleg is működik több konstrukció, ami elsősorban a KKV-szektor foglalkoztatási problémáit enyhíti. Az elkövetkező időszak beruházásai csaknem félmilliós munkaerő-igényt generálnak a magyar gazdaságban, ami a KKV-szektor számára is komoly fejlődési lehetőséget biztosít.

 

A hazai munkaerő-hiány enyhítése érdekében az állam munkásszállások építésésének támogatásával is igyekszik segíteni a vállalkozások működését. A lakhatás és a munkábajárás támogatása mellett a szakpolitikai intézkedéscsomag meghatározó eleme a munkásszállások kialakításának ösztönzése 2017 óta.

 

A támogatási konstrukció a kis- és középvállalkozások esetében kedvezőbb, amelyekre magasabb támogatás-intenzitás érvényes, így az állami támogatás kedvezményezettjei között ma már többségben vannak a kis- és középvállalatok.

 

Dr. Czomba Sándor kitért arra is, hogy a vállalati-társadalmi felelősségvállalás az elmúlt másfél évtizedben egyre növekvő figyelemre tett szert hazánkban, mely fejlődés kezdetben a multinacionális vállalatok gyakorlatán alapult, de ma már egyre inkább átterjed a KKV-szektor vállalkozásaira, tekintettel arra, hogy komoly és növekvő jelentőségű versenyképességi tényezőről van szó.

 

 

Gazdasági tevékenysége során egyre több magyar cég alkalmazza a CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás) irányelvet és integrálja sikeresen a működési- és termelési folyamatokba vagy munkavállalói programokba. A kormány elkötelezett ezen kötelezettség támogatásában, jelenleg is folyik CSR-cselekvési tervek megvalósítása az országban.

 

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke beszédében szintén kiemelte azokat a kihívásokat, amelyek nemcsak Európa, hanem a világ társadalmait, gazdaságait érinti. Megjegyezte: a gazdaság működőképes helyzete a társadalom működőképességének alapfeltétele, ezért nagyon fontos, hogy valós képünk legyen a helyzetről, pontosan ítéljük meg, milyen folyamatok mennek végbe a gazdaság egészében. Ebben rendkívül fontos a párbeszéd, a kommunikáció Európa és a világ országainak gazdasági szereplői között. Ennek egyik eszköze az olyan nemzetközi konferencia is, amelyre Budapesten sor került – hangsúlyozta Németh László.

 

Minden nemzet gazdaságának legnagyobb erőforrása a saját kis- és középvállalkozói rétege. Ők foglalkoztatják a legtöbb embert, ők a beszállítói tevékenység alapbázisai, a lakossági szolgáltatások biztosítói.

 

Mint az IPOSZ elnöke kiemelte, a KKV kifejezés gyűjtőfogalom, ezen belül egyéni, családi, mikro- és kisvállalkozások százezrei tevékenykednek igen sok szakmában. A KKV szerepe ezért a világ gazdaságában, a stabilitásban is sokkal nagyobb és meghatározóbb, mint ahogy az elsőre látszik.

 

Németh László kitért arra, hogy a világban sosem látott informatikai, technológiai, digitális forradalom zajlik, mely a KKV-k millióit messzemenően érinti. A gazdaság jövőjének egyik alap kérdése, hogy ezek a vállalkozások milyen mértékben és milyen gyorsan tudják elsajátítani a digitalizáció nyújtotta előnyöket, milyen hamar tanulják meg az új technológiákat.

 

 

Ehhez sok képzésre, olcsó szolgáltatások sokaságára van szükség, valamint a támogatási források megosztására, melyek a mikro- és kisvállalkozásokat olyan mértékben támogatják, amilyen mértékben hozzájárulnak a GDP előállításához, a foglalkoztatáshoz, a lakossági igények kielégítéséhez – hangsúlyozta az IPOSZ elnöke.

 

„A legtöbb európai országban ezek központi kérdések, jó gyakorlatok sokasága jelenik meg a digitalizáció adta lehetőségek kihasználására. Mi most nemzetközi projekt keretében olyan konferenciát tartunk, amely ezekkel a kérdésekkel, kihívásokkal foglalkozik, nemcsak általában, hanem konkrét területeket vizsgálva” – emelte ki Németh László.

 

 

A konferencia során példákat mutattak be különböző országok gyakorlatai alapján, irányokat mutatva ahhoz, milyen jövőbeni teendők elvégzésére van szükség.

 

A nemzetközi projekt, melynek keretében a konferencia létrejöhetett, Európa egyik legaktívabb és legtöbb szervezetet tömörítő szervezete, a Hansa Parlament gondozásában valósult meg. Ennek a szervezetnek az IPOSZ is több évtizede tagja - jegyezte meg Németh László.

 

Kiemelten beszélt a mesterséges intelligencia szerepéről és a digitális oktatásról Helene Bo Olsen, design technológus és projektmenedzser, aki Dániából érkezett.

 

Mint mondta, Dániában nagyon sokat foglalkoznak a témával – ő maga is, s úgy véli, nagyon érdekes, sőt, érdekes látni, mihez kezdenek a diákok egy ilyen képzést követően. Hogyan kell tanítani őket, miként küldhetik őket KKV-khoz olyan tudással, amelyekkel jó munkaerő lehetnek, amellyel jó munkahelyük lehet.


 

Helene Bo Olsen kiemelte, hogy alkalmazzák az oktatás során a mesterséges intelligenciát, az AR-t és a VR-t is (virtuális valóság). Megjegyezte, digitális készségekre ahhoz is szükség van, hogy az ember egyáltalán oktathassa a digitalizációt.

 

A szakembere kiemelte, hogy mesterséges intelligencia alkalmazásával személyre szabhatják a tanulást, gondoskodhatnak intelligens mentorálásról, cserélhetnek tanítási módszereket, hozzáférhetnek a minőségi – és játékos - oktatáshoz és elemezhetik is a hallgatók adatait, de segíthet a munkavállalók felkészítésében is.

 

A részletek és az interjúk a videókban is megtekinthetők.

 

B.A.

Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2024. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu