Belföldi hírek

H I R D E T É S
2024.04.24. - Wednesday, György napja van.

Belföldi hírek

Hatékony szakképzés, innovatív, digitális szakmai háttér – így támogatnák a kkv-kat

2023. June 07. 13:00
Hatékony szakképzés, innovatív, digitális szakmai háttér – így támogatnák a kkv-kat

A cél, hogy a magyar ipar mögött innovatív, színvonalas, digitális szakmai háttér legyen – hangzott el az Ipartestületek Országos Szövetségének XLI. közgyűlésén május 24-én.

A gazdaság gerincét, társadalom szövetét a kisvállalkozások képezik. Kulcsfontosságú szolgáltatásokat, termékeket biztosítanak a mindennapi életben – hangzott el az IPOSZ XLI. közgyűlésén Budapesten május 24-én.

 

Németh László, az IPOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi válságos időszak tapasztalatszerzés volt, amely az ipartestületeket is érintette. Beszélhetünk itt az energiaválságról, az inflációról, de a Covid előtti időszakból olyan problémák jöttek elő, hogy az ipartestületeknek is ezekre kellett egyfolytában megoldást keresni a fennmaradás érdekében. Ez országos tapasztalat volt.

 

Az IPOSZ arra kereste a megoldást, hogyan tudja segíteni őket, s erre a kormányzat is nyitott volt. Egyik első intézkedésük lényege az volt, hogy az energiaválság kapcsán megsegítették azon alapítványokat és szervezeteket, akiknek nagy gondot jelentett az energiaszámlák kifizetése.

 

Az IPOSZ célja továbbra is az iparosság érdekeinek képviselete – emelte ki Németh László. Az érdekérvényesítés tekintetében mennek tovább. A tapasztalatokat összegyűjtötték, s ezeket igyekeznek majd továbbítani a kormányzat felé.



Az IPOSZ célja továbbra is az iparosság érdekeinek képviselete

Az IPOSZ célja továbbra is az iparosság érdekeinek képviselete

 

Németh László problémaként említette, hogy a szakmunkásképzés miként van elmaradva attól, ami az iparosság igénye lenne a szakmunkás tanulók irányában. Ahhoz, hogy egy ilyen diák bekapcsolódhasson egy kisvállalkozásba, komplex tudással kell a képzésből kikerült fiatalnak – ez pedig sok esetben nem valósul meg.

 

A képzés az alap kompetenciákra helyeződött át, s az összetett tudást saját erőből nem tudják átadni a kisvállalkozások – hiszen létszám tekintetében is kevesen vannak. Ahhoz, hogy profit termelés is történjen, el tudják tartani a vállalkozást, komplex tudású szakemberekre van szükség, akik kiveszik a részüket a munkából.

 

A felnőttképzés is felmerült – jegyezte meg Németh László. Olyan gyakorlati tapasztalatokról is szó esett ugyanis, hogy a törvényváltozásokból adódóan egyes egyéni vállalkozók nem tudnak a jövőben számlát adni, ha nem képzik tovább magukat. Ilyen a szárazépítésben a gipszkarton-szerelés, vagy a homlokzati hőszigetelés.



 

Felvették a kapcsolatot a képzési centrumokkal, hogyan tudnák ezeket a vállalkozókat, illetve alkalmazottaikat továbbképezni – mondta az elnök.

 

A minisztérium a törvény kidolgozásával foglalkozik – ebben az IPOSZ felvetéseit is figyelembe veszik, felmérték és elkezdték beépíteni azokat az igényeket, amelyek a szakma részéről felmerültek.

 

Itt vannak például annak a lehetőségei, hogy azon mikro- és kisvállalkozások, amelyek az építőiparban vannak, bizonyos tekintetben kapjanak felmentéseket – ez alatt arra kell gondolni, hogyan oldódna meg a saját felelős műszaki vezető tevékenységük.

 

Az első és legfontosabb, hogy azt a cselekvési tervet meghatározzák, amely szükséges az érdekképviselet tekintetében – mondta Németh László. Vagyis, mely irányban menjenek tovább a minisztériumok felé, milyen pályázati lehetőségeket kutassanak tovább, hogy a vállalkozóknak a tevékenységükhöz szükséges tudást továbbadhassák. Ezekhez nemzetközi tapasztalatokra is szükség lesz – jegyezte meg az IPOSZ elnöke.



 

 

Beszámolt arról is, hogy júnus 16-án Budapesten tartja közgyűlését a Hanza Parlament, velük együtt négy pályázatban vannak jelen, s közösen bonyolítanak az európai kisvállalkozói szövetséggel egy újabb pályázatot, amely remélhetőleg hozzájárul ezen vállalkozások kapacitás-fejlesztéséhez, bizonyos képzések által.

 

Fontosnak tartják, hogy ha megindulnak az uniós projektek, források, amelyek az iparosságot képviselték – például a Jogpont -, újra beinduljanak és szolgáltatásokat nyújtsanak a területeken az ipatestületek, amelyek most igencsak hiányoznak.

 

Németh László kiemelte: a vállalkozóvá váláshoz a fiataloknak meg kell teremteni a lehetőséget, hogy elindulhassanak az úton, a legnagyobb gond jelenleg ugyanis az, hogy a lakosság kiszolgálásához egyre jobban hiányoznak a szakemberek. Az IPOSZ elnöke úgy véli, kevés a fiatalokban a vállalkozói szemlélet, akár egy családi vállalkozás továbbviteléhez is. Ezt kicsit népszerűsíteni kell, szükségesek hozzájuk a szakemberek, akik évtizedeken át kiszolgálták a lakosságot, példát mutattak és tanulót tartottak. Ez egyben rangot is jelent ezeknek az iparosoknak, s talán ezzel a fiatalokat is sikerül ösztönözni, hogy erre az útra léphessenek – mondta el Németh László.

 

Németh László kiemelte: a fiataloknak is lehetőséget kell teremteni

Németh László kiemelte: a fiataloknak is lehetőséget kell teremteni

 

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára a közgyűlésen beszámolt arról, hogy ő maga is 16 éven át vezette a saját cégét, így ismeri  annak az örömét, amikor valamit sikeresen el tudnak végezni, s természetesen a kihívásokkal is szembesült: mi a helyzet, ha nincs elég megrendelés, nem kedvező a piaci környezet, s nehézségek adódnak, mert el kell tartani azokat az embereket, akik a vállalkozásban dolgoznak.

 

Lánszki Regő kifejezte örömét, hogy az iparosok felismerték: választ kell adni a modern kor kihívásaira. Mint mondta, már a 19. században megtanulhattuk, hogy ha a magyar iparnak jól megy, akkor ez az egész országra igaz.

 

Jelenleg az ipar legégetőbb gondja a munkaerőhiány. Ezért alakította át a kormány a szakképzést, s ennek köszönhetően évek óta nő a szakképzésbe jelentkezők száma, s javulnak a tanulmányi eredményeik. Tíz általános iskolát elvégzett diákból ma már 6 folytatja szakképzésben a tanulást, s a technikum a legnépszerűbb iskolatípus – jegyezte meg az államtitkár.

 

Lánszki Regő kiemelte: hasznosnak bizonyult a duális képzés bevezetése – a szakképzés megoldása a hosszútávú jövő záloga. A kis- és közepes vállalatok a kormányzat közös sikere.

 

Az iparosok működtették a magyar gazdaságot, megőrizték a munkahelyeket. A kormány serejéhez mérten kiemelten támogatta őket, s a járvány, háború, szankciók ellenére sikerült fenntartani a magas foglalkoztatottsági szintet, illetve az uniós viszonylatban is alacsony 4 százalékos munkanélküliséget. A foglalkoztatottak száma a tavalyi évben növekedett is. A kiemelt támogatást korábban sokan megkérdőjelezték, ám az idő és az iparosok munkája igazolta a döntéseket – mondta az államtitkár.

 

Lánszki arról is beszélt, hogy a nemzeti össztermék 30-40 százalékát a kis- és középvállalkozói szektor biztosítja, s a foglalkoztatottak több mint fele - azaz minden második magyar ember - ilyen szervezetnek dolgozik.



 

A válság idején a Széchenyi-, a Baross- és a Gyármentő program több tízezer vállalkozásnak segített. Az elmúlt 3 évben odaítélt több mint 3600 milliárd forint beruházásösztönző, munkahelyvédelmi, munkahelyteremtő és kutatásfejlesztési támogatás 77 százaléka jutott a kis- és középvállalkozásokhoz. Mindössze 23 százalékát kapták a nagyvállalkozások – részletezte Lánszki Regő.

 

A kormány a Covid idején egyedülálló megoldásként sok esetben a vállalkozásokon és a beruházás-ösztönzésen keresztül a munkahelyek megmentésével támogatta a családokat. Ebben az időszakban a fejlesztési adókedvezmények korlátját is csökkentették, ez csaknem 6-7 ezer vállalkozás tevékenységét segítette már az első évben.

 

A támogatásokon túl a kormány meg szeretné teremteni annak a lehetőségét, hogy a magyar ipar mögött innovatív, színvonalas, digitális szakmai háttér legyen - minden eddiginél hatékonyabb munkavégzést kíván biztosítani. Az építőipari digitalizáció mellett – a teljes igénye nélkül – a munka alapú tanulás digitalizálása, a kkv-k ügyfélközpontú innovációját segítő digitális eszközök fejlesztése, valamint a festő szakmát érintő digitalizáció komplex támogatása is terítéken van.

 

Lánszki Regő kiemelte, hogy a visegrádi országok között a magyar kis- és középvállalkozások hatékonysága növekedett a leggyorsabban. A bővülés mértéke a kkv-k esetében hazánkban 45 százalékot tett ki.

 

A válságok időszaka azonban számos tanulsággal járt. Egyre többször merült fel, hogy fontos az önellátás és az alapvető alapanyagokhoz való hozzájutás.



 

Az elmúlt időszak, a szomszédban dúló háború, a szankciók és az energiaválság jelentős mértékben korlátozták az ország gazdasági lehetőségeit. Ebben a helyzetben tovább nő a patrióta gazdaságpolitika fontossága. Lánszki Regő úgy fogalmazott, első a magyar munkaerő, a magyar alapanyag, szaktudás és kiemelten a magyar profit. Számos lehetőség van arra, hogy a hazai cégeket segítsék – mondta az államtitkár.

 

A cél az, hogy a vállalkozók pontosabban megtervezhessék lehetőségeiket, erőforrásaikat a következő 10 évben, amennyiben részt vesznek állami projektekben. Kiemelt cél a kis- és középvállalkozások támogatása is, akik szintén nagyobb arányban vehetnek majd részt állami beruházásokban – fogalmazott Lánszki Regő.

 

A részletek a videókban is meghallgathatók.

 

B.A.

 

Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2024. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu